Rendszeresen iszik, tehát alkoholista. Vagy mégsem?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Napi egy-két sör elfogyasztása is alkoholizmusnak számít? És mi a teendő, ha valaki túl gyakran túl sokat fogyaszt? A pszichológus megmondja.

Aggodalmat kelt önben, hogy párja a partizást követően másnap meglepődve hallgatja, milyen lehengerlően táncolt az asztal tetején előző éjjel, miközben neki nem dereng semmi? Hogy néhány hete beteget kellett jelentenie, mert a másnaposság az ágyához szegezte? A múltkor ittas vezetésen kapta a rendőrség az ön előzetes figyelmeztetése ellenére? Netalán pofozkodásba keveredett egy mámoros pillanatában?

Ha ilyen és ehhez hasonló, a túlzott alkoholfogyasztásból adódó kellemetlen szituációk fordulnak elő az emberrel, akkor sajnos az abúzív ivók táborába tartozik. Nagy szerencse, hogy az alkohol sokkal kevésbé hatékony szer a rászokás szempontjából, mint a nikotin vagy a heroin – még a rendszeresen sokat ívók sem feltétlenül alkoholfüggők. De a problémát nem érdemes a szőnyeg alá söpörni, mert azon kívül, hogy ittas állapotban nagyobb eséllyel szenved balesetet, válik bűncselekmény áldozatává, hoz rossz döntéseket, a gyakori ivás hosszú távon sok egészségügyi problémát is okoz, de talán ez nem új információ. De azt tudja, hogy mennyi az annyi?

A szokásos ajánlás férfiaknak 2, nőknek pedig napi 1 ital. Egy egység, azaz egy ital nem több és nem kevesebb mint:

• 1 pohár sör (300 ml) vagy
• 1 pohár bor (120 ml) vagy
• 30 ml tömény.

És a legrosszabb hír, hogy tömbösíteni sem kellene. Tehát felejtse el, hogy hétfőtől péntekig józan életet él, a hétvégén viszont az el nem fogyasztott alkohol egységeket egyszerre gurítja le.

Akkor ki számít alkoholistának valójában?

A közkeletű definíció szerint alkoholistának tekinthető a személy, ha alkoholfogyasztása a saját és/vagy a közösség károsodásához vezet. Beteggé akkor válik, ha elveszti az uralmat a fogyasztás felett és az alkoholtól függő állapotba kerül.

Aki naponta 1-2 italnál kevesebbet fogyaszt, társasági összejöveteleken sem ugrik meg a fogyasztása 3-4 egység fölé, és eszébe sem jut autóvezetés előtt vagy terhesség alatt alkoholt innia, annak nincs oka aggodalomra.

Amennyiben rendszeresen fogyaszt alkoholt, de 2-3 egységnél általában nem többet, akkor ön a kockázati ivók népes csoportját erősíti, és sokáig nem kell számolnia káros egészségügyi hatásokkal.

Ha már családi konfliktusok alakultak ki az italozása miatt, rendszeresen ittasan vezet, esetleg egészségügyi komplikációi adódtak az alkoholfogyasztással összefüggésben, akkor ön már problémaivó.

Ha rendszeresen úgy érzi, nem bírja abbahagyni az ivást; ha stresszes élethelyzetben vagy rossz hangulatában sóvárog az alkohol után; amikor megpróbálja hanyagolni az ivást, remegést, hallucinációkat, görcsöket tapasztal (elvonási tünetek); ha párja már válással fenyegetőzik, mert nem hajlandó tovább tolerálni italozó életmódját; ha munkahelyén rezeg a léc a sok váratlan hiányzása miatt – nos, akkor gond van. Ezek ugyanis mind az alkoholfüggőség jelei.

Mi a teendő?

Amennyiben ön kockázati, illetve problémaivó, érdemes az alkoholfogyasztását csökkentenie, feltéve, hogy szeretné mérsékelni az alkoholból eredő egészségügyi problémák megjelenésének esélyeit. Hasznos lehet, ha tudatosítja magában azt, hogy a függőség kialakulásának szempontjából ön veszélyeztetett. Tűzzön ki maga elé ivási célokat, pl. Naponta csak egy sört iszom, és alkalmakkor sem fogyasztok többet 3 pohár bornál.

Már kialakult alkoholfüggőség esetén sajnos csak egyetlen út lehetséges: a teljes és élethosszig tartó absztinencia, vagyis az alkoholmentes életmód, zéró tolerancia.

Az alkoholfüggőség előbb-utóbb megkeseríti nemcsak a beteg, de az érte aggódó családtagok életét is. Sokak sikerrel veszik fel a harcot a szer démonaival, de rengetegen vannak olyanok is, akik nemcsak környezetük, de saját maguk elől is rejtegetik a baj súlyosságát.

Ha az ön szerette is olyan alkoholbeteg, aki nemhogy szakember segítségét nem hajlandó igénybe venni, de egyszerűen tagadja a probléma létezését is, elzárkózik az érdemi kommunikációtól, nem kell feltétlenül feladnia a küzdelmet! Természetesen a saját egészsége, jóléte és életminősége az első, és ha beleroppan a családtagja alkoholfüggősége ellen indított harcba, azzal semmilyen eredményt nem ér el. De ha nem fogyott még el önben a lelki muníció, próbálkozhat a hálózat terápia elméletéből fakadó eszközökkel. Érhető el pozitív változás, ha az alkoholbeteg személyes környezete szövetségre tud lépni egymással, hogy kiiktassák a beteg életéből az ivásra ösztönző, kockázatos helyzetek. Egységesen fellépve nem kínálják alkohollal, nem isznak vele együtt, nem kísérik el az alkoholfogyasztást valószínűsítő eseményekre és konzekvensen egy véleményét közvetítenek: „hagyj fel az ivással, mert árt neked”.