Cserélje ki a székét, beszéljen a gondjairól, változtasson a hozzáállásán, és több esélye van megúszni a burnout szindrómát, azaz a kiégést. Life coach 2.
Megesett már önnel is, hogy a munka puszta gondolatától is ólmos fáradtság kínozta? Esetleg kollégái, az ön környezetében élők/dolgozók haragot, cinizmust váltanak ki önből? Gyakran érzi magát túlterheltnek, tehetetlennek, vagy sikertelennek? A legkevésbé sem tud már együttérezni másokkal? Ha ezek a tünetek tartósan fennállnak, és a pihenés sem segít rajtunk, akkor érdemes szakértő segítségét kérni. Mert ha ezen az úton marad, a teljes kimerülés, munkakedvének elvesztése, lelki és testi betegségek várják. Ez az alattomosan kialakuló állapot ugyanis a kiégés, vagy burnout szindróma.
Önnek mi fáj? Írja meg a Dívány Life Coach csapatának!
Új sorozatunkban igyekszünk segíteni önnek, hogy kicsit rendbe rázza az életét. Legyen szó párkapcsolati parákról, általános céltalanságról, karrier tanács(talanság)okról, írhat nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, sorozatunkban, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.
A cikk szerzője, Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó szívesen válaszol munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban is. Steiner Kristófnak is írhatnak: ő általános bizonytalanságokkal küzdők, új életet kezdők, spirituális útkeresők,étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk,származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseit várja.
A burnout kialakulásának okai részben a munkakörülményekben és a munka mennyiségében keresendők. A túlzott, és tartós megterhelés, a nagy személyes felelősség, az egyedül végzett munka, az elismerés hiánya is kiválthatja a kiégést. Súlyosbítja a helyzetet, ha nincs kivel megosztani a gondjainkat, ha korlátozottak a karrierlehetőségeink, vagy ha úgy érezzük, nem kapunk támogatást a főnökeinktől. Mindannyian ki vagyunk téve a kiégés veszélyének, de különösen fenyegetettek a segítő foglalkozásban dolgozók. A munkában elszenvedett kudarc vagy tehetetlenség itt fájdalomban, emberi sorsok kisiklásában mérhető, és ez nagyon nehezen elviselhető annak, aki mások segítését, életének jobbítását tekinti hivatásának. Na de mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a kiégésünket?
1. Változtasson a hozzáállásán!
A legfontosabb terület, ahol segíthetünk, a saját gondolkodásunk. Kezdjük azzal, hogy változtatunk saját hozzáállásunkon, munkához való viszonyunkon. Gondoljuk át, és bíráljuk felül irreális céljainkat, idealisztikus elképzeléseinket! Gondoljuk végig, a munkánk során mi múlik rajtunk, mi az, amin képesek vagyunk változtatni, és mi a külső körülmények szerepe a sikereinkben és kudarcainkban! Legyünk lelkiismeretesek, de kerüljük a túlzott felelősségvállalást és a maximalizmust.
2. Beszéljen a gondjairól!
Ha tehetjük, és van kivel, osszuk meg a gondjainkat, és beszéljünk róluk! Nem kell, hogy szakértő legyen, hogy okos tanácsot tudjon adni, a puszta elmesélés is gyógyító erejű.
3. Kerüljön magával jó viszonyba!
Ha másokkal, a ránk bízottakkal, vagy a feladatainkkal lelkiismeretesen bánunk, ezt meg kell tudni tennünk magunkkal is. A saját magunkra fordított idő és törődés minden másnál többet segíthet. Néha egy-egy szünet a munkában, a napirendünk átgondolása, megtervezése, egy kis szabadidő, egy hobbi, néhány szerethető ember és állat megóvhatja a testi és lelki egészségünket.
4. Iktassa ki a zavaró apróságokat!
Ha elkezdünk figyelni magunkra, és a szükségleteinkre, feltűnhet, mennyi apró, de zavaró dolgot viselünk el magunk körül, sokszor fölöslegesen. Ha a székünket kicseréljük egy kényelmesebbre, ha javítunk az asztalunk megvilágításán, vagy, ha átülünk az irodában máshova (mondjuk kicsit távolabb a hangos kollégától vagy a légkonditól), máris könnyebb lehet az életünk.
5. Így segíthet a főnöke
A munkahelyek számos eszközzel rendelkeznek, hogy megóvják a dolgozóikat a stressz és terhelés káros hatásaitól: a munka átmeneti vagy tartós átszervezése, a feladatok újraelosztása, a munkaidő rugalmasabbá tétele, és még néhány egyszerű, és olcsó munkaszervezési eszköz is csodát tehet. Ezen túl a munkahely és a vezető feladata, hogy biztosítsa a rendszeres esetmegbeszélő, tapasztalat- és problémamegosztó, szupervíziós célú csoportos találkozási lehetőségeket a munkavállalók számára. De a tapasztalatok szerint egy-egy csapatépítő alkalom, egy közös sörözés, a születés- és névnapok megünneplése, néhány közös szokás és rituálé kialakítása a munkahelyi közösségben is hatékonyan erősíti a szolidaritás és összetartozás érzését, és ezzel megóvja a közösségben dolgozókat a kiégéstől.
Ezekre a tünetekre figyeljen!
A kiégés a test, az érzelmi élet, és az intellektus területén számos különböző tünettel járhat, ezért néha nehéz is más betegségektől megkülönböztetni. Ha az alább felsorolt jelenségek bármelyikét, vagy akár többet tapasztal magán, annak számos oka lehet, ezért egy alapos orvosi kivizsgálás ebben a helyzetben elkerülhetetlen.
Testi tünetek: a testsúly gyors ingadozása, táplálkozási zavarok, alvászavarok, az immunrendszer legyengülése, és a szokásosnál gyakoribb megbetegedések, fokozódó baleseti hajlam, magas vérnyomás, gyakori, vagy állandósult hát- és fejfájás.
Az érzelmi élet zavarai: depresszió, és tartós lehangoltság, ingerlékenység, fásultság, és az együttérző képesség kimerülése, társas kapcsolataink leépülése, krónikus szorongás és kényszerképzetek, kényszeres gondolatok, saját igényeink háttérbe szorítása, és a saját belső világunktól való elidegenedés, csökkenő önértékelés.
A gondolkodás és az intellektuális tevékenységek zavarai: döntésképtelenség, koncentrációs zavarok, memóriavesztés, az érdeklődés elvesztése, és mindezek következményeként a munkateljesítmény csökkenése.
Számos különböző testi vagy lelki ok állhat tehát a fenti tünetek hátterében, de ma egyre gyakrabban fordul elő, hogy mindezeket a munkánk során elszenvedett túl nagy menyiségű megterhelésnek köszönhetjük.
