Egy komoly balesetre, betegségre nem lehet felkészülni – de mi történik ilyenkor az áldozattal, és mit tehet a család, hogy segítsen? A life coach sorozat pszichológus szerzője, Kuna Gábor összefoglalta.
Amikor többé-kevésbé boldogan és biztonságban éljük a hétköznapi életünket, ritkán gondolunk arra, hogy gyakorlatilag bármikor, bármelyikünkkel történhet katasztrófa. Persze látunk csúnya baleseteket a híradóban, aggódunk az egészségünk miatt, vagy a gyerekünkért, aki elmegy sisak nélkül biciklizni, de a világot mégis biztonságosnak tartjuk. Így aztán akár ránk, akár valamely hozzátartozónkra csap le egy súlyos betegség, a helyzet mindig váratlanul ér bennünket, és a történtek után pánikot élünk át. Biztonságérzetünk egy pillanat alatt eltűnik, „miért pont velem, velünk történt ez meg?” – kérdezgetjük. Ilyenkor rengeteg dogot elveszthetünk: a magunk vagy a szeretünk testi épségét és egészségét, a sértetlenség, és a boldogság érzését, az igazságba és a rendbe vetett hitünket. Ez a rengeteg veszteség pedig szorongáshoz, hirtelen és erősen feltörő negatív érzelmekhez, bénultsághoz vezet. De mit tehetünk, ha egy hozzátartozónkat súlyos baleset éri? Hogyan segíthetünk neki?
Ha egy családtagunk, vagy hozzánk közel álló kerül ilyen katasztrófahelyzetbe, akkor neki nagy szüksége lesz ránk. Nagyon nehéz egyedül megküzdeni ezekkel az érzésekkel, ebben mindenképp támaszt kell nyújtanunk, és ezzel nagyon sokat fogunk segíteni. Ehhez viszont erőt kell vennünk magunkon, és figyelnünk kell magunkra, a saját érzéseink lecsillapítására is. Egy sérült, vagy egy beteg nagyon fogékony a negatív üzenetekre, még ha azok kimondatlanok is. Ha félelmet, aggodalmat, bizonytalanságot lát rajtunk, azzal tovább rontjuk az érzelmi, lelki állapotát, ami kihat a gyógyulásra is.
Mi történik egy katasztrófahelyzetben?
Tehát figyeljünk magunkra, és arra, hogy milyen érzelmek tükröződnek rajtunk. De a lelki segítségnyújtáshoz legalább ennyire fontos az is, hogy tudjuk: mik játszódnak le az áldozatban. Egy súlyos trauma átélésének három fontos szakasza van:
1. A vészhelyzet becsapódásának időszaka: közvetlenül az esemény bekövetkezése után a többség erős szorongást, pánikot vagy depressziót élhet át. Nagyon nehéz lehet ilyenkor racionálisan, logikusan gondolkodni, felmérni és megérteni a történteket. Ez a szakasz lehet, hogy órákig, de lehet, hogy napokig tart.
2. A második szakaszban a sérült vagy beteg ember igyekszik megérteni, valahogy feldolgozni, mi történt vele. De ilyenkor még szinte minden a bekövetkezett események körül forog, nem nagyon képes másra koncentrálni. Ez a szakasz hetekig tarthat.
3. A gyógyulás előrehaladtával lassan kezdetét veheti a visszatérés a normál hétköznapi életbe. Ez azonban hosszú hónapokig tarthat, közben szorongással, félelmekkel, alvászavarral, rémálmokkal.
Mit tehetnek a hozzátartozók?
A katasztrófa átélésének különböző szakaszaiban más jelenségekre, lelki tünetekre, reakciókra kell felkészülnünk, és másképp is kell reagálnunk. Először, a pánik időszakában a puszta jelenlétünkkel és türelemmel, meghallgatással, vigasztalással tudunk segíteni. Lehet, hogy néha szélsőséges érzelmeket, dühöt, félelmet, hangulatingadozásokat tapasztalunk a betegnél. Ezek ilyenkor természetesek, így nem szabad sem magunkra vennünk, sem ellenkezni velük.
Később, ha a kezdeti pánik csillapodott, igyekezzünk a beszélgetéseinkben minél több, a gyógyulásra, a jövőre irányuló pozitív üzenetet közvetíteni. Amikor valaki súlyos beteg lesz vagy balesetet szenved, sokszor át kell élnie a kitaszítottság érzését is. Tehetetlenné válik, kiesik a családból, elveszti a szerepét, úgy érzi, hogy egyedül hagyta a többieket. Fontos, hogy ezeket az érzéseket is ellensúlyozzuk: éreztessük és beszéljünk arról, hogy továbbra is fontos mindenki számára, része a családnak. A gyógyulás során egyre többet beszélhetünk a visszatéréséről, a közös tervekről, a család közös életének visszaállításáról.
Mit csinál a pszichológus a kórházban?
Ha igazán súlyos a helyzet, ha az áldozatnak hosszú kórházi kezeléssel kell szembenéznie vagy netán intenzív osztályra is kerül, akkor egy szakértő pszichológus nagyon sokat tud segíteni a gyógyulásban. Ezek a betegek még a szokásosnál is több szorongást, mélyebb pánikot élhetnek át, és sokszor azt sem értik, miért kerültek oda, vagy a kezelések során mi és miért történik velük. Egy különleges negatív tudatállapotba kerülnek (ez a negatív transz), amely hátráltatja a kezelésüket és a felépülésüket. De a rosszban van némi jó is: ebben a különleges állapotban nemcsak a negatív élményekre, de a lelki állapotukra előnyösen ható pozitív üzenetekre (az ún. szuggesztiókra) is sokkal fogékonyabbak. Ezeket használva a pszichológus lépésről lépésre segít feldolgozni a baleset vagy betegség élményét, az aktuális állapot kényelmetlenségét, és folyamatosan kíséri és támogatja a kezelés és a gyógyulás lépéseit.
A kutatások és a tapasztalatok szerint azok a betegek, akik ilyen pszichés támogatásban részesülnek, gyorsabban, kevesebb komplikációval gyógyulnak. Sokszor hamarabb lekerülhetnek a lélegeztető gépről, kevesebb fájdalmat élnek át, és kevesebb gyógyszert igényelnek. Ha a kórházi kezelésük során megfelelő pszichés segítséget kapnak, akkor a hazabocsátásuk után otthon is gyorsabban gyógyulnak, és kevesebb káros lelki utóhatást élnek át.
A kórházban dolgozó pszichológus persze mindezt a hozzátartozók bevonásával és segítségével hajtja végre. Így teljes a csapat. Ha már megtörtént a katasztrófa – bármi is volt az – ez a legjobb, amit tehetünk: jelen vagyunk, támogatunk, pozitív üzeneteket közvetítünk, és így részt veszünk a gyógyulásban.
Írjon nekünk ön is!
Átélt hasonlót? Hogyan dolgozta fel saját vagy rokona súlyos balesetét, betegségét? Esetleg még keresi a megoldást? Írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi reagálunk rá itt az Ego blogban, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.
Steiner Kristóf a fenti témán kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. A life coach csapat tagja továbbá Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó, aki munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban szintén szívesen válaszol. Vagy Gyulai Bencének is írhatnak, ő jogi egyetemet végzett és ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, de várja a kérdéseket a kivándorlással, párkapcsolatokkal, hittel, kereszténységgel kapcsolatban is.
