A jövőbeni énje márpedig bánni fog pár dolgot

Olvasási idő kb. 2 perc

Hiába tiltakozik ellene, idővel ön is megváltozik, a hangsúlyos pedig áthelyeződnek, és ezt-azt bánni fog. A Harvard Egyetem pszichológia professzorának legújabb előadását foglaltuk össze.

„Életünk minden szakaszában hozunk olyan döntéseket, amelyek alaposan meghatározzák azoknak az embereknek az életét, akikké válni fogunk, és amikor végül azok az emberek leszünk, nem mindig vagyunk lenyűgözve a saját döntéseinktől” – kezdi legújabb TED-es előadását Dan Gilbert, a Harvard Egyetem pszichológia professzora, majd házasságról, tetkókról és súlyfeleslegről beszél. Na de vajon miért? Miért hozunk olyan döntéseket, amiket a későbbi énünk megbán?  

Ebben a kérdésben pedig önmagában benne van a válasz is. Nem mi bánjuk meg később, hanem a jövőbeni énünk. Az ember ugyanis változik. Rengeteget változik. Fiatalon gyorsan, hirtelen, idősebb korban lassabban, kevésbé feltűnően. De a változás folyamatos, sosem áll meg. Annak ellenére sem, hogy életünk minden pillanatában azt hisszük, „a személyes történetünk a végéhez érkezett, hogy éppen mostanság váltunk azzá az emberré, akivé válnunk kellett, és örökre ilyenek is maradunk.” Hogy miért hisszük ezt? Pontosan azért, amiért rosszak vagyunk az esélyek és a tárgyak jövőbeni értékének bejóslásában: ez a jövőbelátás dolog nem megy nekünk, nem vagyunk rá képesek. Nem véletlenül találták fel anno a tarot kártyát és az üveggömböt.

Dan Gilbert
Fotó: ted.com

Azt pedig, hogy ez mennyire így van, számos kísérlet bizonyítja. Legyen szó értékekről, tulajdonságokról vagy kézzelfoghatóbb dolgokról, mint a hobbi, kedvenc zenekar vagy a legjobb barát személye, az emberek következetesen alulbecsülik azt a változást, ami az előttük álló tíz évben bekövetkezik ezeken a területeken. Még akkor is, ha pontosan látják, mennyi minden változott az elmúlt évtizedben. Hogy számít-e ez? Hát, hogy az ördögbe ne. Számít akkor, amikor ingatlant vásárol az ember, bebetonozza magát egy munkahelyre, elköteleződik egy párkapcsolat mellett, befektetési döntéseket hoz, vagy pont nem. Persze nyilván lehetetlen megjósolnunk, hogy milyenek leszünk tíz év múlva, annyi mindentől függ, a körülmények, a tapasztalataink mind befolyásolnak, irányítanak, újraszerveznek minket. Azzal viszont nem árt tisztában lenni, hogy mindig változunk. És az egészségünk érdekében ebben hinni is érdemes

„Az időnek óriási ereje van” – zárja Gilbert az előadását. – Átalakítja a preferenciáinkat. Újraformálja értékeinket. Megváltoztatja személyiségünket. Úgy tűnik, hogy ugyan képesek vagyunk ezt felfogni, de csak visszamenőleg. Csak akkor jövünk rá, mennyi változás történt egy évtized alatt, amikor visszatekintünk az életünkre. Olyan, mintha a legtöbbünknek a jelen egy varázslatos pillanat lenne. Egy vízválasztó az idővonalunkon. Ez az a pillanat, amikor végül önmagunkká váltunk…Pedig az az ember, aki ön most, épp olyan átmeneti, múló és időszakos, mint az ember, aki korábban volt. Az életünkben egyedül a változás állandó.”

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?