Majdnem 10.000 facebookos megosztásnál jár az a szöveg, mely a Szabadonébredők blogon jelent meg. A cikk azt boncolgatja, mennyire rákkeltőek és/vagy veszélyesek az egyes élelmiszeripari csomagolások, illetve hogy a különféle műanyag palackok alján lévő számkódok arról árulkodnak, hogy bizonyos palackok anyaga komoly veszélyt jelent az egészségre. Amikor utánanéztünk, mennyire lehetnek megalapozottak a cikk állításai, azonnal kiderült, hogy a január 14-én publikált anyag előzménye egy 2006-ban, a Tudatos Vásárlóknál megjelent cikk lehet, melynek gyakorlatilag átvétele ez az anyag – kisebb módosításokkal.
A cikk szerint 1988 óta jelölik számkódokkal a palackokat, itthon 2003 óta használják a csomagolás alján található számkódokat. Az EU eredetileg 1997. január 28-án döntött a jelölések alkalmazásáról, ezt vette át később Magyarország is. A lényeg, hogy minden terméken elvileg jelölve van az, hogy milyen műanyagból készült, ezt rövidítéssel és számmal is ki szokták írni.
Műanyagok jelölése
1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja
2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai
3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja
4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók
5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai
6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének oktatója szerint ugyanis a cikkben állítottak nagy része nem igaz. A PET-ben például nincsenek oldó- és lágyítószerek, így azok az italunkat és minket sem tehetnek tönkre. Nézzük sorban, melyik állítással mi a baj.
A blog szerint a "2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe." A kódszámok alapján beazonosítható, hogy ezek a HDPE – Nagysűrűségű polietilén, az LDPE – Kissűrűségű polietilén, illetve a PP – Polipropilén anyagú palackok.
Szakértőnk szerint ezek az anyagok általában fenolos antioxidánsokat tartalmaznak, amelyekről egyesek azt állítják, hogy a feldolgozásuk közben olyan bomlástermékek keletkeznek, amelyek rákkeltőek. Ez különösen a vízvezetékcsőként használt HDPE-vel kapcsolatban merült fel. Vizsgálatok szerint a bomlástermékek, metabolitok beoldódnak az ivóvízbe és károsodást okoznak az egészségnek.
Veszélyes viszont az 1-es kóddal jelölt PET/PETE – Polietilén-tereftalát palack, mivel: "kőolajpárlatból készült palackokból hő hatására különféle, egészségre káros anyagok oldódhatnak ki. Például amikor forró nyári délutánon az autóban felejted a palackot. De hőhatás nélkül is veszélyforrás az 1-es kóddal jelölt palack, mivel ha túl sokáig áll benne a víz, akkor az kioldhat különféle oldó- és lágyító szereket a műanyagból. Az oldószer pedig nem finom! Igya meg, aki belerakta!" – írják, és ezzel mi maximálisan egyet is értenénk - ha nem lenne teljes hülyeség.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének oktatója szerint viszont a cikkben állítottak nagy része nem igaz. "Ha az első mondatban szereplő állítás igaz, akkor annak érvényesnek kell lennie az előző bekezdésben felsorolt műanyagokra is, mivel azok is kőolajszármazékokból készülnek. Az állítás második része biztos nem igaz, mivel ezek a palackok nem tartalmaznak sem oldószereket, sem pedig lágyítókat. Az előbbiek egyébként is eltávoznának a feldolgozás során, ami meglehetősen maga, 300 celsius feletti hőmérsékleten történik. Lágyítókra pedig nincs szükség ezekben a polimerekben" – magyarázta el a szakember.
"A 3-as számú műanyag alkotóeleme a PVC, amely mellett a 6-os számú polisztirol(PS) csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre" – írja a blog.
A szakember szerint palackot már nem is igen készítenek belőle. Az eredetileg Franciaországban kezdték ebbe csomagolni az ásványvizeket, ezeket váltotta fel a PET palack, de nagyon sokáig senki nem emelt ellene kifogást.
"A PVC azért lehet veszélyes, mert viszonylag sok adalékanyagot tartalmaz (stabilizátorok, csúsztatók, esetenként lágyítók, ütésálló adalékok, színezékek stb), viszont ezeket ma már úgy választják meg, hogy oldhatóságuk a palackkal érintkező anyagban nagyon kicsi legyen. Egyébként is, az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyagokat és azok minden komponensét alapos vizsgálatnak vetnek alá és csak a szaKhatóság engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók az ilyen termékek. A PVC nagymértékben kiszorult az élelmiszer, de általában is a csomagolóanyagok piacáról, viszont a gyógyszeripar még mindig kiterjedten alkalmaz klórozot vinil polimer származékokat (vinil klorid, vinilidén klorid és kopolimerjeik)" – véli a szakember.
"A polisztirol (PS) ugyancsak nem finom, javasolt elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe – olvashatjuk több helyen is – sztirol kerül. Ezt az anyagot a rákkutató intézetek pedig lehetséges rákkeltő anyagként tartják számon, ami a hormonháztartásba is bezavarhat, és a termékenységet is befolyásolhatja…" – írják a blogon a PS néven jegyzett műanyagról.
A polisztirollal főleg poharaknál találkozunk, ráadásul mivel ezek kopolimerek, ezért nem egyfélét használnak. A feldolgozás során 200 Celsius fokra hevítik fel az anyagot, ezért az esetlegesen veszélyt jelentő monomerek, esetleg egyéb kismólsúlyú komponensek elpárolognak belőle. Többek között a polisztirol homopolimerből készülnek a repülőkön és egyéb helyeken használt átlátszó poharak, míg a tejfölös és joghurtos pohár, a kávéautomaták által kiadott fehér színű pohár és még számos egyéb termék ütésálló polisztirolból készül. Az ütésállósítást úgy érik el, hogy a sztirolt polibutadién jelenlétében polimerizálják, amelynek eredményeképpen blokk kopolimer keletkezik.
A Biszfenol-A vagy BPA néven futó polikarbonátot lépcsős polimerizációval állítják elő. A 7 -es számmal jelölt műanyag "Kanadában mérgező vegyületként nyilvántartott “Biszfenol-A”-t (BPA) tartalmaznak, ami szintén hő vagy hosszan tartó tárolás (esetén) kioldódik. Ennek ellenére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint semmi gond nincs a BPA-val, használatát nem kell korlátozni." -írják, ám ez nem igaz.
Már 2011-ben betiltották a biszfenol-A vegyületet a műanyag cumisüvegek gyártásánál az Európai Unióban, illetve a forgalmazásukat is." A BPA rákkeltő hatása nem bizonyított egyértelműen, a hozzáférhető irodalomban található adatokat irreális körülmények között generálták (túl hosszú idő, túl magas hőmérséklet, az egészségkárosításnál túl nagy dózis stb.)" – magyarázta el a szakember. A cikk írója abban is téved, hogy ennek az anyagnak a jelölése a 7-es kód, ugyanis egytől-hatig vannak besorolva ezek az anyagok.
Az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokat egyébként az OÉTI-nél kell bejelenteni, ők hagyják jóvá az új típusú anyagokat.
