Nem rossz a 8 órás diéta, csak nem is jó

Olvasási idő kb. 3 perc

A dietetikus szerint alapból jó ötlet a 8 órás diéta, csak túl sokat enged.

Nemrégiben egy új diétás módszer látott napvilágot, a 8 órás diéta, mely már most óriási népszerűségnek örvend. Sokan dicsérik és nagy reményeket fűznek hozzá, a dietetikusok azonban ezúttal is szkeptikusak: ahogy a többi módszernek, úgy ennek is vannak hátulütői.

Szóval mi is az a 8 órás diéta?

Ezt a fogyókúrás módszert dr. Satchidananda Panda kaliforniai biológus találta ki, aki szerint a túlsúlyosság főleg azoknál alakul ki, akik szinte egész nap esznek, így a szervezetnek nincs ideje a táplálékok emésztésére, illetve a zsírégetésre.

Tehát a módszer lényege, ahogy azt az elnevezése is mutatja az, hogy az illető kinevez a napból 8 órát, amikor bármit ehet, viszont ezen kívül viszont már tilos. Persze ez nem azt jelenti, hogy több órán keresztül folyamatosan hatalmas tányérokkal tömheti magába a sertéspörköltet, hanem hogy kisebb adagokra felosztva étkezzen. A diéta igencsak szimpatikus azok számára, akik nem akarják maguktól megvonni a finom falatokat, mivel ebben az időszakban azt ehetnek, amit csak megkívánnak. Hogy pontosan mi ígér ez a módszer? Lényegében azt, amit a többi: az anyagcsere felpörgetését, gyors fogyást, egészséget, hosszú életet - épp csak a világbéke hiányzik.

Tényleg ez lenne a tökéletes fogyókúra?

Annak ellenére, hogy a 8 órás diéta viszonylag új, rengeteg követője akad. Barcza Zsuzsanna dietetikus azonban úgy gondolja, bár maga az alapötlet jó, azonban hagy némi kívánnivalót maga után.

„Talán kevésbé drasztikus és szélsőséges módszer, mint a napjainkban annyira felkapott diéták, dietetikusként azonban mégsem javasolnám. Akkor lehet hosszú távon sikeres egy étrend, ha annak szabályai évtizedeken át, mint egyfajta életmód, különösebb erőfeszítés nélkül betarthatók.  Azok az emberek, akik egész nap esznek, és ezáltal jóval több energiát juttatnak szervezetükbe, mint a szükséges, biztosan elégedettséggel nyugtáznák a 8 órás diéta eredményességét is, ahogy bármely diétáét. Viszont azt gondolom, nem (csak) egy idősávot kell meghatároznunk ahhoz, hogy egészséges táplálkozásról, egészséges diétáról beszéljünk, hanem elengedhetetlen az élelmiszerek, alapanyagok, tápanyagok mennyiségét és minőségét is figyelembe venni" – mondja a szakember.

„Sajnos ez a diéta nem tér ki ajánlott és kerülendő élelmiszerekre, és ezzel nem ad iránymutatást az egészséges életmód felé. Ha pedig nem tanuljuk meg, miből mennyit érdemes fogyasztani, akkor örökös fogyókúrás módszerekkel traktálhatjuk szervezetünket” – mutat rá a lehetséges buktatókra a dietetikus.

A dietetikus szerint a legtöbb embert a módszer egyszerűsége fogja meg, valamint az, hogy nem zárja ki egyik tápanyagcsoportot sem, tehát lehetőséget biztosít a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő bevitelére, ellentétben sok más diétával. Azonban a diéta csak azt határozza meg, hogy a nap valamely 8 órás időintervallumában engedélyezi a táplálkozást. Ez a szabály lehet akár könnyen betartható, de kevés ahhoz, hogy mindezzel egy feltétlenül egészséges módon történő súlyvesztési folyamat induljon el.

„Tegyük fel, hogy valaki számára a 14-22 óráig tartó időintervallum a szimpatikus – egészségesnek viszont semmiképpen sem mondható, hogy 14 óráig semmit sem eszik, ahogy az sem, hogy 22 órakor esetleg még egy szénhidrátokban dús vacsorát fogyaszt” – mondja Barcza Zsuzsanna.

Ha valaki mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy kipróbálja a 8 órás diétát, és átlagos életvitelt folytat (azaz nem 3 műszakban vagy éjjeli műszakban dolgozik), akkor a szakértő azt javasolja, hogy a 9-17 órás idősávot lője be magának. Azonban leginkább azok az emberek számíthatnak gyors eredményre, akik eddig alapvetően helytelenül és mértéktelenül táplálkoztak.

A dietetikus szerint azonban tartós eredményben nemigen érdemes bízni: a „mindent szabad” diétáknál könnyen túlzásokba lehet esni, és 8 óra alatt is lehetséges olyat és annyit enni, ami bizonyos idő elteltével nemhogy fogyáshoz nem vezet, de még visszahízást is okoz.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Pokoli lesz 2026 nyara: itt a legfrissebb időjárási előrejelzés

Perzselő hőséget és szélsőséges időjárást hozhat nyáron az El Niño, amely hatásait a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint már májusban megérezhetjük. A szakértők szerint a Csendes-óceán felmelegedése miatt a szokásosnál jóval magasabb hőmérsékletre kell felkészülnünk, amely az évszázad egyik legforróbb nyarát is elhozhatja.

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.