Erre várt rengeteg szülő: 26 417 magyar gyerek sorsáról döntöttek

Egy kisiskolás lány a kezébe temeti az arcát az iskolai padon könyökölve az osztályteremben
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadta az Oktatási Hivatal.

Idén több mint 25 ezer gyerek maradhat még egy évet az óvodában, miután szüleik sikeresen kérvényezték az iskolakezdés elhalasztását – tudta meg az Oktatási Hivataltól (OH) a Népszava.

Ennyi gyerek maradhat az óvodában

Az OH-hoz összesen 26 417 kérelem érkezett, ennek mintegy 95 százalékát elfogadták, vagyis 25 074 gyerek esetében helyt adott a hivatal a beadványnak.

A gyerekek az öltözőben készülődnek az óvodában
Több mint 25 ezer gyerek maradhat még egy évet az óvodában, miután az Oktatási Hivatal elfogadta a szülői kérelmek túlnyomó többségét
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images

A kérelmet akkor utasítják el, ha megállapítják, hogy a gyerek minden részterületen elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

Akkor is elutasító döntés születik, ha törvényi akadálya van az eljárás lefolytatásának, például a január 19-i határidő után adták be a kérelmet, vagy az óvodás augusztus végéig betölti a 7. életévét, így már nem halasztható tovább az iskolakezdés.

Kérelmet kell beadniuk a szülőknek

A 2020-ban bevezetett, jelenlegi szabályozás szigorított a korábbi gyakorlaton, amikor a szülők és az óvodapedagógusok együtt dönthettek arról, hogy egy hatéves gyerek egy évet még óvodában maradhasson.

A változtatás óta az OH-nál kell kérvényezni az iskolakezdés halasztását, a kérelmet alátámasztó dokumentumokat a szülőknek kell beszerezniük. Az elbírálásnál szakértői bizottságokat is bevonhatnak, idén erre csaknem 18 ezer esetben került sor, de a végső döntést az OH hozza meg.

Elsőben van a legtöbb évismétlő

Az új szabályokat több szakmai szervezet kritizálta, mert az eljárás miatt előfordulhat, úgy kerül egy gyerek az iskolába, hogy nincs még felkészülve rá.

A KSH adatai szerint 2020 és 2025 között mintegy 10 ezerrel emelkedett a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált tanulók száma, az évismétlők aránya pedig az első osztályosok körében a legmagasabb az általános iskolákban. Idén ez 4,5 százalék, ami több mint 4200 évismétlő elsőst jelent.

Amikor arról kell döntenünk, gyermekünk maradjon-e még egy extra évet az óvodában, vagy menjen iskolába, komoly segítséget jelent, ha ezt a magyar fejlesztésű tesztet elvégzik vele.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.