A BBC nevével fémjelzett, 106 oldalas színes-szagos lap bevezető ára 395 forint, és az első számot 40.000 példányban terjesztik. A címlapról kardamomos-almás kalács vigyorog ránk, ebből egyértelműnek tűnik, hogy nem a Frank Juli féle vonalat fogja az újság követni.
Élményfőzés változó mértékegységekkel
A Címlapsztori, Napi menü, Hétvégére, Szezonja van és A GoodFood séfje rovatok mellett azért ismert embereket is bevetettek a készítők. Mostanában megszokhattuk, hogy Mautner Zsófia nem hiányozhat semmilyen gasztro- előtaggal kezdődő dologból, legyen az Makaron-nap, szakácsverseny vagy fogadás. Mellette a sokat káromkodó Gordon Ramsay is kapott helyet a lapban, Grecsó Krisztián pedig „élményfőz”, bármit is jelentsen ez.
Az már elsőre feltűnik, hogy a szerzők nem konzekvensen használják a mértékegységeket, hol 10 gramm só kerül az ételbe, hol 8 evőkanál majonéz, de a grammok és a dekák is váltják egymást. Látom magam, ahogy 227 grammos konzervparadicsomot vadászok a boltban, remélve, hogy nálunk is hasonló kiszerelések vannak, mint a ködös Angliában.
Napi menü: 1003 kalóriás szendvics vagy tarhonyás tabulé
Egyes recepteknél fel sincsenek sorolva a hozzávalók, a receptből kell kibogarászni őket. Mindegy, betudom a helyhiánynak. A napi menüben most a szendvicsek kerültek terítékre, de sajnos nem látom magam, amint edamame babos brokkolisalátát gyömöszölök a kenyerembe, főleg mert egy adag ilyen szendvicsben 1003 kalória van. De az abált szalonnás, grillezett ananászos szendvics friss aiolival (7 gerezd fokhagymával!) sem kivitelezhető a reggeli kapkodásban. Persze aki otthon, vacsorára enné ezeket, azoknak tökéletes választás, bár mindegyik szenvicsben van szalonna, ami meglepő választás a fogyókúraszezon kezdetén.
A pénztárcabarát tippekkel operáló Lélekmelegítő egytálételek rovat a különösen olcsó darált bárányhúst (3-5 ezer forint/kiló) javasolja, de a cukkíni és a koktélparadicsom sem épp a low budget zöldségek közé tartozik. A harisszás-csirkés kuszkusz izgalmasnak tűnik, de attól félek, nem sok vidéki boltos fogja tudni, mit keres a kedves vevő.
Szegény libanoniak biztos zokognak, ha azt látják, hogy egyik világszerte elterjedt ételüket, a tabulét tarhonyából készítette el a hónap séfje, Szatmári Ferenc, de erre biztos megvolt a megfelelő indoka. Talán a bulgur nehéz beszerezhetősége indokolta a választást, bár jó lett volna, ha kerül a cikkhez egy magyarázó félmondat az eredeti verzióról.
225 gramm Laurent Tellier Aglando rendel...
A fő az egészség rovarban Kovács Judit dietetikus próbál eligazítani minket a címkék és a táplálékallergiák erdejében. Szívesen olvastam volna többet a témában, bár a hangsúly nyilván az ételeken van. A gyerekrovatból megtudhatjuk, hogyan lehet nyuszialakú zsemlét készíteni, amiről el tudom képzelni, hogy falnák a kölkök, de a zsázsás tojáskrém szerethetőségi indexét nem látom túl magasan.
A több zöldség, kevesebb hús recepteknél azt hittem, maximum egy kis szárnyassal fognak operálni, de ehelyett jött a bacon, a bárány és a tonhal. Két oldal is foglalkozik a macaronnal, amiért teljesen megértem, ha rajongnak a szerkesztők, csak pont ez az az édesség, mely nagyobb rutin nélkül biztos nem állítható elő, és a gyakorlottak közül is csak keveseknek sikerül. Az olívaolajos-vaníliás macaron receptje második olvasásra is minimum meghökkentő, a recept 225 grammnyi Laurent Tellier olívaolajat javasol hozzá, sőt annak is az Aglando változatát, amire a Google is csak hümmögve talált utalást. Ezek után a Valrhona csokit már meg sem néztem. Az biztos, hogy irigyelni fogom, aki képes lesz Pierre Hermé receptje alapján elkészíteni ezeket az ínycsiklandó darabokat.
Mégiscsak olyan, mint a többi
Találunk természetesen program- és termékajánlót is a lapban, és a tuti tippek sem hiányoznak. A Borajánló üdvözlendő, főleg ha nem vagyunk nagy borszakértők. Mindent egybevetve nem hiszem, hogy a GoodFood bármivel többet adna mint a többi gasztromagazin, bár legalább nem akar úgy csinálni, mintha nem pontosan a bevált receptet követné.
