Amit nem tudott a bélgázról eddig – és talán nem is akar tudni
Mindenkit érdekel, miből van a végbélszél, és mitől büdös, vagy épp mitől nem.
A távozó bélgáz szagáról a kénhidrogén (más néven hidrogénszulfid), a merkaptán és a kén-dioxid tehet. A bélbaktériumaink állítják elő a kén-dioxidot, ami egyébként brit tudósok szerint a magas vérnyomás ellenszere lehet. A legtöbb végbélszél a lenyelt levegőből áll, azaz nitrogén és széndioxidból áll, tehát nem büdös. Ez a hangosan, nagy buborékokban távozó szellentés. A halk, melegnek érzett és gyakran borzasztó büdös bélgáz az étel bakteriális erjedésének, megemésztésének mellékterméke, az efféle emésztési folyamat során hő is keletkezik, ezért érezzük melegnek a sunyi, lapos fingot, mely kis buborékokból áll és a bélbaktériumok metabolikus gázaival van tele. És hogy miért csak 15-20 másodperccel szellentés után kezdünk el a szagtól fuldokolni? Mert a szag lassan terjed, és helyezkedése függ a légáramlatoktól, a hőtől, páratartalomtól, a bélgáz részecskéinek súlyától és az orr és ánusz távolságától.
Ne tartsa bent, csak büdösebb lesz!
A bélgáz egy része tehát a lenyelt levegő, amiből az oxigént felszívja a szervezet, így a vastagbélben már javarészt csak nitrogén marad belőle. A gyomorsav és bélnedvek közötti kémiai reakciók széndioxidot termelhetnek, a bél baktériumai metánt és hidrogént állítanak elő. A távozó gázok összetétele emellett attól függ, hogy mit ettünk, milyen bélbaktériumaink vannak, és milyen sokáig tartottuk benn a szelet.
Minél tovább tartogattuk ugyanis, annál nagyobb a nitrogéntartalma, mivel a többi gáz hamarabb felszívódik, mint a nitrogén. Az ideges, gyorsan evő ember szellentésében sok oxigén marad, mivel a szervezetének nem marad ideje az oxigén felszívására sem – írja a heptume.com Dr. James L. A. Roth 1976-os Gastrointestinal Gas című műve alapján. Dr. Roth egyébként azt találta vizsgálatai során, hogy a legtöbb ember (a vizsgáltak kétharmadának) gáza nem tartalmaz metánt, de akinek a szülei metánosakat eregettek, 95%-os eséllyel fog szintén metánosat fingani: a metán minden esetben a bélbaktériumok terméke, nem emberi sejteké, de úgy tűnik, valahogy mégis örökölhető a metános végbélszél.
Inkább ez jöjjön ki, mint a mentő?
A szellentést benntartani nem egészségtelen, de a visszafojtott fing nem tűnik el, csak hátrébb csúszik a béltraktusban és később jön ki. Egy baj lehet: ha túl sokat és túl erősen szorítjuk ánuszunkat a szelek miatt, aranyeret kaphatunk. A visszatartott végbélszél egyébként legkésőbb akkor kijön, amikor az illető elalszik. A szellentésbe egyébként nem halhat bele senki, sem az, aki kiereszti a gázt, sem az, aki megérzi – ezt is megkérdezték ugyanis a heptune.com-on, és orvos adott rá nemleges választ, szóval megnyugodhatunk.
Egy átlagos ember körülbelül 14 szellentéssel napi fél liter bélgázt ereszt ki – a nők ugyanannyit, mint a férfiak. Ha érdekli, mitől, mennyit és milyen szagút szellent, vezethet róla naplót: ha egyébként is tervezte, hogy felkeresi orvosát fájó hasa és puffadása miatt, abszolút érdemes a furcsa naplóvezetésbe belevágnia. Angolul tudók sok tényt megtudhatnak még a bélgázokról ezen az oldalon, tulajdonképp jóval többet, mint bárki szeretne – igen, kapott külön bekezdést az is a heptune.com-on, hogy a mozisztárok is finganak, és az is, hogy a fing tényleg meggyújtható, a metán miatt.
Ha úgy érzi, hogy az átlagosnál jobban puffad, érdemes háziorvosával konzultálnia: ha nem is súlyos szervi probléma áll a háttérben, kiderülhet, hogy irritábilis bélszindrómája van, amit gyógyszerekkel kis odafigyeléssel jól kordában lehet tartani.
Sok a bélgáz? Az egyik lehetséges ok az irritábilis bélszindróma
Hogy mi számít sok szellentésnek, az teljesen egyéni: „Konkrét, számokban megadható mennyisége az egészséges szellentésnek nincs, abban az esetben kell orvoshoz fordulni, ha a puffadás mértéke már egyéb panaszokat is okoz, hasi fájdalmat, szúrás a kulcscsont tájékán, vagy a munkahelyi és társas kapcsolatokat korlátozza” – mondta el kérdésünkre Turcsák Katalin dietetikus. Egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-20%-a szenved irritábilis bélszindrómában (IBS), mely egy nem túl súlyos, ám igen kellemetlen állapot, és elsődleges tünete a puffadás.
Az IBS-eseknél a bélcsatorna működése némiképp eltér a normálistól, de nem szervi probléma, vagy anyagcserezavar, hanem a belek túlérzékenysége miatt. A tápcsatorna esetükben az átlagosnál érzékenyebb, ezért fájdalommal reagál normál ingerekre is. általában 35 éves kor alatt alakul ki –nagyobbrészt nőknél– és élethosszig tart, de nem jár komoly következményekkel. A kellemetlen tünetekkel, mint a görcsös hasi fájdalom, a székletürítési zavarok –váltakozó hasmenés és székrekedés– és a puffadás, a legtöbben nem fordulnak orvoshoz, beletörődnek a dologba, azt hiszik, normális a folyamatos hasfájás, és sokan szégyellik is problémáikat – írja a wikipedia.org.
Az IBS kialakulásának oka nem tisztázott, a stressz és idegeskedés biztos rosszat tesz, de a puffadás és fájdalom oka lehet a bélfal simaizomzatának kóros mozgása, a bélfal túlzott érzékenysége. Tehát bizonyos esetekben az életmódváltás, étrendváltás segít, enyhíti a tüneteket. A sok mozgás, a puffadást okozó ételek elhagyása mindenképp jót tehet, de ha orvosunk ajánlja, ne ódzkodjunk a gyógyszeres kezeléstől se: egy puffadásgátló, vény nélkül kapható gyógyszer ( Espumisan, Pankreoflat, Dipankrin), vagy az orvos által felírt vényköteles változat sokat javíthat az IBS-ben szenvedő páciens életminőségén. Végleges gyógyításra egyelőre nincs remény, de a tünetek megszűntethetők – írja a weborvos.hu.
Komoly bajok jele is lehet a fájdalmas puffadás
Orvoshoz fordulni a puffadással már csak azért sem árt, mert lehet súlyosabb betegség jele is a túl sok bélgáz: például a Crohn-betegségé (regionális bélgyulladás), vagy a fekélyes vastagbélgyulladásé, utóbbi vélhetően a fokozott stressz miatt szintén a 20-30 éveseknél alakul ki. Ha gyulladt a belünk, próbálkozhatunk otthoni nyugtató módszerekkel is, persze csak miután a szakorvosi vizsgálatokon túlvagyunk: sokat segít a B-vitamin, a magnézium, az E-vitamin, a növényi olajok, az Omega-3 zsírsavak, a probiotikumok. A kamillateának is gyulladáscsökkentő hatás van.
A puffadás és hasi diszkomfortérzet allergiát is jelezhet: a glutén vagy laktózintolerancia gasztroenterológus által diagnosztizálható betegség. Laktózintolerancia esetén a tejcukor emésztéséhez elengedhetetlen laktáz enzim hiányzik. Megoldás: ne igyunk tejet, ne fogyasszunk tejterméket. Sajnos a glután-intolerancia esetén is csak a glutént tartalmazó lisztes ételek elhagyása segít. Mielőtt azonban beleéljük magunkat abba, hogy valamiféle ételallergiánk van, konzultájunk orvossal. A Daily Mail cikke szerint 50-100 emberből 1 szenved valamilyen ételallergiától (a felnőtt lakosság 1-2%-a), de a brit lakosság 20%-a meg van meggyőződve arról, hogy allergiás. Tehát az allergia már divat, ne dőljön be neki.
Hüvelyesek, gyors zabálás? Inkább fogjuk a fingást is a stresszre!
Ha kizárhatjuk a komoly betegségeket, az allergiákat és az irritábilis bélszindrómát is, marad a tény: bizony puffadunk és ez normális. Nem természetellenes dolog a szellentés, fogadjuk el, hogy néha bizony kell. Különösen akkor, ha gyorsan eszünk, és sok levegőt nyelünk étkezés (és rágózás) közben. A jelenségnek neve is van, ez az aerophagia. A benyelt levegőnek bizony valahol távoznia kell, vagy böfögés, vagy szellentés formájában.
Vannak kifejezetten puffadást okozó ételek, a hüvelyesek (szója, bab, borsó, lencse, etc.) például, melyek azért puffasztanak, mert a héjukat, a hüvelyt nem tudják lebontani a szervezet enzimei, csak a bélben található mikoorganizmusok, melyek tevékenysége gázt termel. Ha zavar minket a csilisbab utáni esti végbélszél-koncert, ne együnk csilisbabot, ennyire egyszerű, fogyasszunk rost-dús, zsírszegény táplálékot.
A rostos ételek –karfiol, brokkoli, teljes kiőrlésű kenyerek, etc.– amellett, hogy jót tesznek a székletképződésnek, és elvileg a bélműködésnek, ugyanúgy puffasztanak, mint a hüvelyesek: a rostokat nem emésztjük meg, azok felbontása részben a mikroorganizmusokra vár (a többi egyben kijön miután végigsöpörte a bélrendszert). Tehát a rosszul összeállított diéta is lehet a fingórohamok oka, ne csodálkozzunk, ha puffadunk, amennyiben a következőket fogyasztjuk rendszeresen: bab, karalábé, retek, póréhagyma, csírák, fokhagyma, hagyma. És a túlevés is szellentést vonz maga után, akárcsak az antibiotikum-kúra és a stressz.
A terhesség alatt több a gáz, ez van
A terhes nők nem tehetnek róla, de többet szellentenek, mint korábban, mert testük megváltozott hormonháztartása –több relaxin és progeszteron– miatt elernyednek kissé izmaik, tehát az emésztőrendszer izmai is renyhébbé válnak: így lassabban mozog bennük az étel, ami jó a babának, mert több tápanyagot tud felvenni, de nem jó a gázképződés szempontjából. Emellett a növekvő méh nyomást gyakorol a rectumra, amitől az nehezebben irányíthatóvá válik, és könnyebben kiszabadulnak a szelek. Ez a magzatra nem káros, a gyerek apjának pedig nincs más választása, meg kell értenie, hogy 9 hónapig ez lesz, és kész. A terhesség alatti puffadás ellen nem lehet sokat tenni, de tompíthatjuk a dolgot sok vízivással, kis ételadagokkal, lassú evéssel, és fokozatos súlynövekedéssel.
A legjobb ellenszerek: gyógyszer helyett gyógyfüvek és fűszerek
A gyógyszerek mellett léteznek természetes puffadásgátlók is, például a zellerfélék családjába tartozó édeskömény. Fő hatóanyagai az édes ízű transzanetol és a kesernyés, kámforos ízű alfa-fenchon, emellett van benne sok kalcium, kálium, magnézium, foszfor, vas, mangán, cink, A és B komplex vitamin – írja a wikipedia.org. Az édeskömény felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét: a legegyszerűbb, ha a gyógynövény-fűszerből szórunk minden ételünkre egy keveset, nem ad furcsa ízt, csak fokozza az ízek hatását. Készíthetünk belőle teát is, 1 teáskanálnyi mennyiséget 15 percig főzzünk 2 dl vízben, majd ízesítés nélkül fogyasszuk étkezés előtt 20-30 perccel – a mensturációs görcsöket is enyhíti.
Hatékony görcsoldó, szélhajtó az ánizs, a koriander, a borsmenta, a citromfű, az ezerjófű, a fahéj, a gyömbér, a kakukkfű, a kamilla, és a sima kömény is. a köményben lévő karvon nevű anyag bélfertőtlenítő, baktérium- és gombaölő hatású. A legjobb, ha 1-1 kávéskanálnyi köményt, édesköményt és ánizst 2,5 dl forrásban lévő vízben oldunk, majd 2-3 perc pihentetés után megisszuk a főzetet. Ha minden étkezés előtt ledöntünk egy ilyen teát, jó eséllyel nem puffadunk fel. Ha nem akarunk otthon gyógyteákat kotyvasztani, vegyünk gyógynövényboltban filteres ánizsteát, vagy direkt puffadás elleni teakeveréket, van egy pár, például itt is.
Párkapcsolat és a szelek
Arra sehol nem találtunk megnyugtató választ, hogy egy párkapcsolatban mikor lehet először hangosan szellenteni, talán soha? Vagy csak az összeköltözés után? Vagy még épp előtte? De hányadik randin? És szag a kínosabb, vagy a hang? A Szerelem és egyéb katasztrófák című blőd vígjáték párkapcsolati terapeutája szerint a fingás tökéletesen megmutatja, milyen stádiumban van a kapcsolat. Nos, ön szerint? Mikortól szabad szellenetni párunk előtt?
