A bolti lopások során a legkelendőbbek azok a termékek, amelyek kis méretükhöz képest nagy értékkel bírnak. Ilyen például a libamáj, amit ezért előszeretettel visznek is mindenhonnan, de a kolbász és a kávé is ez a kategória. Az itthoni lopási statisztikákban életkori sajátosságok is megfigyelhetők, a fiatalok az mp3-lejátszót vágják zsebre, az apukák a sarokcsiszolót. Szilveszterkor pedig mindenki piával tömi ki a gatyáját. Nagy magyar lopáskörkép.
Egy nemrég megjelent brit felmérés azt az eredményt hozta, hogy a brit áruházakból leginkább drága sajtokat, előre csomagolt húsokat, valamint halakat lopnak a vásárlók. Vagyis, hát nem vásárlók. Ráadásul az utóbbi két évben arányaiban meg is nőttek a lopások ezeken a területeken. Egészen pontosan, minden eladásban visszaesés figyelhető meg a válság miatt, a lopások száma ezért a legtöbb szektorban valamennyivel kevesebb lett, de pont a sajtoknál, húsoknál, jobb halaknál állandó maradt, vagyis arányaiban nőtt. A felmérésről erre talál egy összefoglalót (PDF).
Megkerestük a legnagyobb magyar áruházláncokat, és hasonló tapasztalatokról számoltak be: itthon is leginkább azokat a termékeket lopják, amelyeknél viszonylag kis mérethez viszonylag nagy érték társul, kezdve a libamájtól a rúd kolbászig. Ilyen szempontból tehát Bakács Tibor azzal, hogy egy rúd szalámival bukott le, a lehető legátlagosabb bolti szarkának minősül.
Az idősebbek kisgépeket visznek, a fiatalok mp3-lejátszót
“A lopott áruk között túlnyomórészt szárazáru és frissáru termékek, például kávé, sajt, szalámi, magasabb árfekvésű csokoládék szerepelnek. [...] Az elkövetők kb. 78%-át alapvetően a 25-55 éves korosztály alkotja. A maradék 22 % a fiatalkorúak (17%) és a gyermekkorúak (5%) között oszlik meg. A korosztályok által kedvelt termékek közt van különbség, hiszen a gyermekkorúak inkább a slágerjátékokat, illetve csokoládét; a fiatalkorúak a műszaki cikkeket, italokat; míg a felnőttkorúak az élelmiszereket, barkácsgépeket és a fekete piacon értékesíthető termékeket lopják” - mondta el Szabó Anita a Tesco kommunikációs részlegétől.
Azt is megtudtuk tőle, hogy az áruházi lopásokban nem figyelhetőek meg náluk földrajzi eltérések, vagyis ugyanazt lopják a budaörsi Tescóból, mint mondjuk a püspökladányiból. Megfigyelhetőek viszont szezonális eltérések.
“Jellemző a szezonalitás és az a tendencia, hogy a frissen bevezetett termékkörök gyakrabban képezik a lopások tárgyát. A szezonalitásra jó példa a szilveszteri időszak, amikor különösen a szeszesitalt lopják nagy mennyiségben” - mondta Szabó Anita.
A CBA-nál más a helyzet, itt külön nem tértek ki életkori sajátosságokra, azt viszont megfigyelték, hogy földrajzi hely szerint változik, hogy egy-egy üzletből alapvetően mit lopnak az emberek. “Gyakorlatilag, amióta az új kormányzat életbe léptette a szabálysértési törvény szigorítását, 30-40 %-kal csökkent az összes lopások száma, de üzletenként teljesen különbözőek a lopási tendenciák. Annyi biztos, hogy éves szinten egy üzlet esetében milliós nagyságrendű kiesésről beszélünk” - mondta Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a SPAR is, de ők nem mondtak százalékokat, csak annyit, hogy a törvény bevezetése óta érzékelhető a bolti lopások visszaesése, arra nem tértek ki, hogy milyen termékcsoportokat lopnak a leginkább.
Az Auchanban is érzik a törvényszigorítás jótékony hatását. Az Auchanból egyébként a szokásos slágertermékeken túl meglehetősen sok apróságot, rágót, hajcsatot lopnak, legalábbis ezek a termékek felfértek a leginkább lopott termékek listájára.
"A magyarországi tapasztalatok szerint nem az éhség az első számú motiváció a lopások esetében, ezt mutatja az is, hogy hosszabb ideje az alkoholos italok és a kávé vezeti a "slágerlistát", de a dohányáru, rágógumi éppúgy megtalálható a listán, mint például a
divatos hajcsat, vagy éppen a kozmetikai termék" - mondta GIllemot Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója.
Próbafülkékben rejtik a ballonkabátba a lopott kolbászt
A szabálysértési törvény szigorítása az áruházi lopások viszonylatában annyit jelent, hogy korábban húszezer forint volt az az értékhatár, amit átlépve már nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről beszéltünk. Ez annyit jelentett, hogy húszezer forint alatt a jegyző dolga volt az ügyet kezelni, afölött pedig a hatóságoké. Ez megváltozott, akár egy rágó ellopása is bűncselekménynek minősül.
“A biztonsági felszerelésekre nagyon sokat költöttünk, de a törvénymódosításig ezekkel semmi változást nem tudtunk elérni. A módosítás óta alapvetően a bűnelkövetői csoportok által elkövetett lopások csökkentek le. Az ilyen gyakorlott csoportok korábban sokszor kiszámolták, akár bent a boltban számológéppel, hogy pont ne lépjék túl a húszezer forintos limitet, hogy a lopásuk ne minősüljön bűncselekménynek. A szigorúbb törvény miatt próbálunk odafigyelni, hogy az alkalmi tolvajok esetében, akik mondjuk Túró Rudit lopó gyerekek, ne induljon eljárás, vagy egy nyugdíjasra ne hívják ki a rendőröket” - mondta a CBA kommunikációs vezetője.
Azt is megtudtuk, hogy az áruházakban a leggyakoribb lopási módszer, hogy a próbafülkékben pakolják el az elkövetők az ellopni kívánt termékeket. Ezért különösen figyelnek azokra, akik beviszik magukkal a próbafülkébe a kosarukat. Ha látványosan kevesebb termék van a kosárban távozáskor, máris gyanúsak lesznek, a biztonsági emberek leállíthatják őket.
A próbafülkés lopás népszerű változata, ha valaki a próbafülkébe bevisz egy felpróbálni kívánt ruhát, és annak a zsebeibe teszi be az ellopni kívánt dolgokat. Ilyenkor persze csak kisebb, könnyű tárgyak elrejtésére van mód, viszont azzal, hogy a ruhát megvásárolja a vevő, könnyen ki tudja játszani az ellenőrzőkaput, hiszen a lopott árukat tartalmazó termék nem a kapun, hanem a kasszán keresztül távozik az üzletből.
