Előkelő és nemes, így is jellemezhetnénk a szőlőt. A nap bármely szakában, sokféle formában megédesíti az életet. Olaját, magját és levét is felhasználjuk, számos egészségügyi hatása ismert, bár cukorbetegként jobb, ha nem csábulunk el nagyon. Vigyázat, étvágyserkentő hatású, bár van, amikor ez kifejezetten hasznos.
A szőlő a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozik, fajtáinak se szeri, se száma. Írásos források, különböző edények és görög amforákat díszítő motívumok is azt mutatják, hogy már igen korán ismert volt ez a gyümölcs. Olvashatunk róla Homérosz, Horatius, Cicero és Vergilius írásaiban, sőt, még a Bibliában is. Hazánkba római közvetítéssel jutott el a szőlőművelés kultúrája, így ma már igen elterjedt mind a csemege-, mind a borszőlő termelése is.
Tápértéke
A szőlő 100 grammja 81 kcal-t tartalmaz. Szénhidráttartalma fajtától, termőhelytől és évjárattól függően változik 18 és 20 gramm/100 gramm között. Ezt glükóz (stílusosan szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor) formájában találjuk benne. A vércukorszintet gyorsan, hamar megemeli (vagyis nagy a glikémiás indexe). Kiváló választás lehet ezért az agy felfrissítésére, de sportolást követően vagy akár előtte is. Persze csak akkor torkoskodhatunk belőle gyakrabban, ha nem vagyunk cukorbetegek, vagy nem áll fel ennek a gyanúja. Ellenkező esetben vissza kell fognunk magunkat és a cukorbetegség kezeléséhez illeszkedve a napi ajánlott szénhidrátmennyiségbe beszámítva inkább csak néhány szemet vagy egy kisebb fürtöt válasszunk.
A szőlő igen gazdag számos vitaminban, ásványi anyagban is, így kellően felvértezhet bennünket az őszi-téli fertőzésekkel szemben is. Azért vegyük sorra: foszfor-, kalcium-, kálium-, magnézium-, cink-, szelén-, illetve B<sub>1</sub>-, B<sub>2</sub>-, C- és K-vitamin-, folsav- és biotintartalma emelhető ki. A vörösbor kapcsán egyre többet hallunk a rezveratrolnak nevezett antioxidánsról is, amely a szőlő színanyaga és a kvercitinnel együtt igazi szépség-, egészségelixírnek tekinthető. Emellett csökkenti a daganatos betegségek és a gyulladásos folyamatok előfordulását is.
Szőlőkúra az emésztés serkentésére
A szőlő fogyasztása jótékonyan hat az emésztésünkre és bélműködésünkre is a benne található élelmi rostoknak köszönhetően. Nem hiába népszerű és elterjedt tisztítókúra a „szőlődiéta”, amelyet azonban nem javasolt egy-két napnál tovább folytatni. Valóban hatásos tud lenni, de a leadott kilók elsősorban víz, illetve bélsár formájában „olvadnak” csak le rólunk, hiszen a szőlőevés mellett éhen halni és centikkel karcsúbbá válni sem fogunk, a gyors fogyás pedig többnyire nem tartós.
Szőlőlé, az alap
A szőlő, a legtöbb gyümölcshöz, zöldséghez hasonlóan sok vizet is – közel 79 %-nyit - tartalmaz, emiatt a szőlőlé kiválóan oltja a szomjat. A szüretet követően kinyert must még alkoholmentes, így gyerekek is ihatják, de csak óvatosan, mivel könnyen hasmenést okozhat. A must tartósítva - műanyag palackokban vagy műanyag dobozokban lefagyasztva vagy felfőzve, majd száraz dunsztban kihűtve - akár a téli hónapokban is fogyasztható, bár - hűtőben tárolva - előbb-utóbb a benne lévő cukor kikristályosodhat, ezért ne ijedjünk meg, ha némi törmeléket találunk a palack alján. A nyers must néhány napos állás után kezd erjedni. Ha már kiforrta magát, akkor borként köszön vissza az asztalon. Egy kellemes vacsora végén – a kellő mértéket betartva – 1-2 deciliter bor társaságában zárhatjuk a napot.
Ránctalanító olaj?
A szőlőmagból nyert olaj zöldessárga színű, dióhoz, feldolgozott szőlőhöz hasonló illatú. Táplálkozás-élettanilag igen hasznos, mivel gazdag forrása a többszörösen telítetlen zsírsavaknak, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek ellen védenek. Mivel a szőlőmagolaj a többi olajnál jobban bírja a hőkezelést, sütés során kevesebb káros égéstermék keletkezik. De azért ne ebben süssük a rántott húst. Antioxidánsai (például az E-vitamin) révén a kozmetikai ipar kedvelt alapanyaga, így gyakran találkozhatunk vele ránctalanító krémekben is. Az aromaterápiában hordozóolajként is felhasználják illatosított fürdő-, szauna-, és masszázsolajok öregedés- és narancsbőrellenes adalékaként.
Hatásai
A szőlő rendszeres fogyasztása - élelmi rosttartalma és zsírsavai révén – csökkenti az LDL-koleszterin-szintet és növeli az HDL-koleszterin-szintet, így igazi szívbarát csemege. A friss gyümölcsben és a vörösborban található biológiailag aktív anyagok (pl. a már említett rezveratrol) jó hatásúak az érelmeszesedés, érszűkület ellen is. Felnőtt férfiaknak 1,5-2, nőknek inkább 1 dl vörösbor javasolható napi rendszeres fogyasztásra (a szív és az erek védelmében), amennyiben nem szednek olyan gyógyszert, amely mellett az alkoholfogyasztás ellenjavallt vagy nem szenvednek valamilyen májproblémában. Ide sorolandó még a már említett székletrendező, székrekedés megelőző, kezelő hatás is. Természetes savtartalmánál fogva kiváló étvágyjavító, így lábadozó, alultáplált vagy lázas betegeknek, étvágytalan gyermekeknek, időseknek javasolt különösen.
Felhasználása
A világ szőlőtermésének körülbelül nagyobb hányadából bor készül, csak kb. egyötödét fogyasztjuk frissen, a maradék mazsolaként kerül aztán a polcokra. A szőlőléből pedig édesítőszert is előállítanak. A gyümölcsből akár lekvár is főzhető.
A szőlő vagy a mazsola számos édesség alapanyaga lehet, de gyümölcssalátaként vagy ínyenc sajtok mellé vendégváró fogásként is tálalhatjuk. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, és a permetezést követően tartsuk, tartassuk be a kéthetes egészségügyi várakozási időt, különben kellemetlen tapasztalatokban lehet részünk (ízelítőül: 40 fokos láz, hányás, hasmenés). Ha megtehetjük és nem bízunk a hagyományos termesztésűben, válasszuk a bio-t, így elkerülhetjük a növényvédőszer-maradékok okozta esetleges tüneteket.
