A választ a kérdésre egy amerikai pszichológus dr. Daniel Goleman adta meg, amikor kitalált egy új fogalmat. A szerző azt állította, hogy az EQ, vagyis az érzelmi /emocionális/ intelligencia nélkül nehezebb boldogulni az életben, mint korábban oly fontosnak tartott értelmi képesség, az IQ nélkül. Majd néhány évre rá, az agykutatás legújabb eredményeit felhasználva egy amerikai házaspár megalkotta a spirituális intelligencia fogalmát is. Írásunk első részébe az IQ-val, másodikban pedig, az SQ-val foglalkozunk. Néhány tesztfeladat elvégzésével magad is megállapíthatod, hogyan állsz ezekkel a képességeiddel.
Biztosan te is tapasztaltad, hogy kétféle elméd, az érzelmi és a racionális közül bizonyos helyzetekben az érzelmi kerül fölénybe. Mindenki így van ezzel. Józan eszünk ellenére ráborítjuk főnökünkre az asztalt, felpofozzuk szemtelen gyermekünket, vérig sértjük legjobb barátunkat, egyszóval olyasmit teszünk, amit később megbánunk. Miért? Az emberi agy magasabb rendű központjai, az alacsonyabb rendű, ősibb állományból fejlődtek ki. Az agy legprimitívebb régiója, az agytörzs, ez szabályozza az alapvető életfunkciókat. Innen sarjadtak ki az érzelmi központok, legelőször a szaglás, később az emlékezés és a tanulás. Ez a gyűrű formájú rész a limbikus rendszer (a gyűrű latinul limbus). Az emberi agy sok százmillió éves fejlődése során viszonylag későn jelent meg a vékony, két rétegű agykéreg, a gondolkodás területe. Éppen azért, mert az agytörzs és a limbikus rendszer a túlélés szempontjából fontosabb, ősibb, veszélyhelyzetben átveszi a "fiatalabbtól" a gondolkodó agykéregtől az irányítást.
Vészhelyzetben gondolkodás nélkül védekezünk, menekülünk, vagy támadunk, megmagyarázhatatlan módón őrülten szerelmesek leszünk, dühbe gurulunk, vagy elhatalmasodik rajtunk a vágy. A gondolkodó, fejlett agykéreg nélküli állatok döntéseit limbikus rendszerük irányítja. Mindig csak két lehetőség közül kell választaniuk, igen vagy nem. Támadok, vagy menekülök. Ehető vagy ehetetlen. Az ember döntéseit megnehezíti, érzelmeit összezavarja a gondolkodás. Túl heves érzelmeink, de az érzelmek figyelmen kívül hagyása is elronthatja döntéseinket. A jó pár és pályaválasztáshoz, a tiszta ésszerűség nem elegendő. szükségünk van érzelmi bölcsességre is..
Na jó, de hogyan kell ezt csinálni?
A legfontosabb, amit el kell sajátítanunk, vágyaink késleltetése egy későbbi cél érdekében. S ezt a képességet már gyerekkorban ki kell fejleszteni. A jó vizsgaeredmények, a kimagasló sportteljesítmények, a zenei sikerek, a munkahelyi karrier, családi béke, az élet bármely területén elért siker, a vágyteljesítés késleltetésnek képességén múlik. Ennek megszerzéséhez kitartás, empátia, kapcsolatteremtő, valamint kudarc és konfliktustűrő képesség, sikerélmény, önbizalom és remény kell. Összhangban kell kerülnünk saját érzéseinkkel, szert kell tennünk a rossz hangulatokból való szabadulás képességére. Meg kell tanulnunk a harag, és a düh ördögi köréből való kiszakadás technikáit. Meg kell tanulnunk pozitívan gondolkodni. Sok könyv, személyiségfejlesztő tréning, tanfolyam segít ebben nekünk.
IQ - az értelmi intelligencia
Az első, intelligencia mérésére alkalmas tesztet a század elején a francia Alfred Binet dolgozta ki. Célja az volt, hogy még iskolaválasztás előtt kiszűrje azokat a gyerekeket, akik nem tudnak megfelelni a szabályos iskolai követelményeknek. Az intelligencia teszteket Amerikában akkor használtak először, amikor az USA belépett az első világháborúba, és a hadsereg számára megfelelő képességű katonákat akartak kiválogatni. Az értelmi képességeket mérő és meghatározó, intelligencia tesztek néhány évtized alatt az iskolai és munkahelyi alkalmasság mérésének szinte kizárólagos, megfellebbezhetetlen mérő eszközévé váltak. Iskolai, munkahelyi felvételik dőltek el segítségével. Az életben aztán kiderült, ez a meghatározás nem mindenható.
folytatjuk
A folytatást itt olvashatod: Teszteld a spirituális intelligenciádat!
