Sokat süt a nap, de azért cudar hideg van, pedig ilyenkor már mindenki tavaszt akar. A lányok szoknyában, tavaszi kabátban próbálnak nem tudomást venni a reggeli 0 fokokról, a megfázás és a nátha pedig kíméletlenül szedi az áldozatait. Néhány módszer, amivel megvédhetjük magunkat a leselkedő bacilusok ellen.
„Fujj, undorító hájas disznó vagyok.” Leggyakrabban ilyen, vagy ehhez hasonló megjegyzésekkel szoktuk illetni szegény zsírpárnáinkat. Pedig a testzsírnak fontos, sőt, létfontosságú feladatai is vannak. Ismerjük meg barátunkat, a zsírt.
Háromrészes sorozatunkban – az egyes területek szakembereinek megkérdezésével – sorra vesszük a kontaktlencse, a szemüveg és a lézeres szemműtétek előnyeit és hátrányait, a legújabb innovációkat, és azt, hogy mi mennyibe kerül.
Nem akar elolvasni egy százhuszadik írást a szűrővizsgálatok fontosságáról? Nem csoda, én sem akarnék, pláne ennek a cikknek a megírása után. De azt hiszem sikerült néhány olyasmit is megtudnom, ami tényleg meglepő.
Mennyi a túl sok só, és valóban annyira ártalmas-e az általunk naponta elfogyasztott mennyiség, mint amennyire néhányan óva intenek tőle? Ismét egy kérdés, amire úgy tűnik, egyhamar nem fogunk egyértelmű választ kapni.
A szem alatti ideg rángatózása meglehetősen idegesítő jelenség, ráadásul az ember kicsit úgy érzi, hogy ez az első lépés az idegbaj felé vezető úton. Enyhébb formában majdnem mindenkivel előfordul, de egész súlyos, sebészeti beavatkozást is igénylő változatai is vannak.
Mit kell enni, ha valaki szebb és egészségesebb fogakat szeretne, és mit tegyünk, ha a romlás már megkezdődött?
Az amerikai Prevention Magazin online oldalán lettem figyelmes egy cikkre, a különböző otthoni „gyógymódokról”. Valóban van közöttük néhány egészen sajátos, de állítólag működnek.
Gondolta volna, hogy a hintőpor illata afrodiziákum, a fogyókúrázóknak pedig érdemes ylang-ylangt szagolgatni, ha rájuk tör az éhség, mert attól elmúlik? Az aromaterápiáról mindenki hallott már, de van néhány olyan illat, amelynek meghökkentő mellékhatásai is lehetnek.
„Csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát” – számtalan vitamint, ásványi anyagot, étrend-kiegészítőt és élelmiszert szoktak jellemezni ezzel a mondattal. Van köztük néhány olyan, amelyekre az állítás szinte biztos, hogy igaz.
Miközben egyre többen érdeklődnek a természetes gyógymódok iránt, még mindig nagy a bizalmatlanság az olyan az egészségügyi szakemberekkel szemben, akik nem az orvosi egyetemen végezték tanulmányaikat. A kételyek sokszor jogosak, hiszen mindenkiben él még Gyurcsok József képe, de a pályán nem csak gyorstalpalón vagy távoktatással végzett kuruzslókat találunk.
Ötből négy irodai alkalmazott folyamatosan unja magát, állítja egy brit felmérés. Ha mi is unatkozunk, ideje munkahelyet váltani, mielőtt mély depresszióba esünk vagy elhízunk.
Az élelmiszeriparnak ugyanúgy megvannak a divathullámai, mint az öltözködésnek, csak itt vérre, azaz egészségre megy a dolog. Mi lesz a kajadivat 2012-ben, azaz mik lesznek az idei év szuperélelmiszerei és miért?
Mindenki tudja, hogy kellene enni őket, mindenki tudja, hogy egészségesek, és nagyjából mindenki szeret legalább egy-kétféle zöldséget és gyümölcsöt. Valahogy mégis, a legtöbbször úgy alakul, hogy kimaradnak a napi menüből. Íme néhány tipp, hogy ezentúl ne így legyen.
Hiába igyekeznek az Európai Unió és a helyi élelmiszerhatóságok mindent elkövetni, hogy szabályozzák a félrevezető feliratokat az élelmiszercsomagolásokon, azért bőven akad még félrevezető. Nézzünk meg néhány tipikus példát.
„Csak egészség legyen” szól a rettenetes közhely, és valóban. Az egészségesség örve alatt szinte bármit rá lehet sózni az emberekre, éppen ezért egy egészségügyi hír esetében különösen fontos, hogy el tudjuk dönteni, igaz-e vagy sem. Ebben segít a Mayo Klinika cikke.
A logikus az lenne, ha egy bizonyos mennyiségű zsírégetéses cikk után már senki nem lenne hajlandó elolvasni többet. És az, ha nem ennénk meg még azt az utolsó szelet süteményt akkor is, amikor már a fülünkön jön ki. De megesszük. És ezért elolvassuk. Ebben is lesz olyasmi, ami inspirációt adhat az elsején kezdődő fogyókúrás fogadalmaknak.
A szilveszter a sorsfordító ötletek ideje. Vagy legalábbis a sorsfordító ötleteken való morfondírozásé. A női nem számára ez többnyire azt jelenti, hogy „szilveszter után diétázni fogok”, vagy „heti 3 alkalommal futok majd”. A kitűzött célok megvalósítása általában január második napjától a harmadikig tart. Kitartóbbak számára azonban egy-egy szilveszteri elhatározás valóban megváltoztathatja a következő évi életminőséget.
Az infarktus tünetei nők esetében egészen mások lehetnek, mint a férfiaknál. Ezért van, hogy sokszor nem ismerik fel, és ezért van, hogy ma Magyarországon a nők 57 százaléka hal meg szívproblémák miatt, ami jóval meghaladja a férfi halálesetek 45 százalékos arányát.
Nagyon sok nő küzd a felfázás fájdalmas tüneteivel a hideg hónapokban. Ezek gyakran olyan súlyossá válnak, hogy az orvos kénytelen antibiotikumot felírni, pedig kellő körültekintéssel mi is megakadályozhatnánk, hogy idáig fajuljon a helyzet.
Novemberben több alkalommal is szmogriadót rendeltek el nagyvárosainkban. Megpróbáltunk utánajárni, hogy pontosan mekkora veszélyt jelent ilyenkor a szmog, és mit tehetünk, hogy kivédjük káros hatásait.
Aki arra számít, hogy ez a cikk arról fog szólni, milyen egészséges a csíraevés, fogyasszunk belőlük minél többet, és termesszük meg a saját csíráinkat otthon, az csalódni fog. A csírafogyasztás, és különösen az otthoni csíratermesztés ugyanis megalázó, gyötrelmes, és a mániákus depresszió előidézésére önmagában is alkalmas tevékenység.
Érdemes-e joghurtkészítőgépet vásárolni, amikor otthon a konvektoron, vagy egy villanytűzhelyben is tökéleteset készíthetünk? A titok a kultúrában van, de azért mégiscsak érdemes előszedni a polcok mélyén porosodó joghurtgépeket.
Szinte mindenkinek az életében eljön az a pillanat, amikor rádöbben, hogy kicsit vaskosabb lett itt-ott, vagy valamilyen okból külön oda kell figyelnie az életmódjára, például kisbabát szeretne, esetleg egy betegség követel meg speciális étrendet. Ilyenkor megkérdezheti az ismerőseit, olvashat magazinokat, szakkönyveket, de ha tutira akar menni, keressen fel olyan szakembert, aki tényleg ért is hozzá.
Dr. Buzás Edit a világon az elsők között kezdte kutatni a sejtek közötti üzenetáramlásért felelős "postásokat". A kutatónőt a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj elnevezésű program keretében, tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémián.
