A szem alatti ideg rángatózása meglehetősen idegesítő jelenség, ráadásul az ember kicsit úgy érzi, hogy ez az első lépés az idegbaj felé vezető úton. Enyhébb formában majdnem mindenkivel előfordul, de egész súlyos, sebészeti beavatkozást is igénylő változatai is vannak.
A stressz – mondja az egyik ismerős, míg a másik szerint a magnéziumhiány az ok. A stresszre csak legyint az ember, mindannyian abban élünk, igazán hozzászokhatott volna már a szervezet. Magnéziumot pedig - mivel sajnos az én szemem is gyakran rángatózik - szedek szorgalmasan, de a rángás nem múlt el, heti egy-két alkalommal általában jelentkezik. Végül egy online orvosi magazinban találtam választ a kérdésre.
A szemhéjrángás, más néven blepharospasmus tünetei az esetek többségében minkét szemnél jelentkezni szoktak. (De általában nem egyszerre.) Van akinél a felső szemhéjizom, van, akinél a szem alatti ideg akaratlan rángatózásáról van szó, amely tarthat mindössze egy-két percig, de akár órákig is.
A fenti tünetek majdnem mindenkinél felbukkannak élete során, de általában nem súlyosabbak, vagy veszélyesebbek mondjuk a csuklásnál, fájdalommentesek és ártalmatlanok. Okozhatja a fáradtság, a stressz, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, vagy a kialvatlanság. Bosszantóbb a helyzet, amikor a rángások olyan erőssé válnak, hogy a szem pillanatnyi, teljes becsukódását idézik elő.
Ritkábban előfordulhat, hogy a rángások erősek, és több héten, hónapon keresztül is fennállnak, ami már elég kedvezőtlen hatással lehet az életminőségre is. Különösen súlyos esetben a tünetek krónikussá válhatnak, és akár olyan erősek is lehetnek, hogy az elszenvedő folyamatosan pislog, hunyorog és már az is nehezére esik, hogy nyitva tartsa a szemét. Ez komoly látásromláshoz is vezethet.
Ha a tünetek hosszabb időn át fennállnak, akkor érdemes más kiváltó okokra is gyanakodni, például fényérzékenységre vagy száraz szem szindrómára, de az sem kizárt, hogy egy rendszeresen szedett gyógyszer mellékhatásáról van szó.
Elképzelhető az is, bár ritkán fordul elő, hogy a rángás valamilyen súlyosabb betegség, Tourette szindróma, vagy Parkinson kór előjele. Mindenesetre, ha úgy érzi valaki, hogy a tünetei erősek, vagy gyanúsan hosszú ideje fennállnak, akkor jobb ha orvoshoz fordul. Mindenképpen érdemes szakembert felkeresni az alábbi esetekben:
- Egy hétnél tovább fennálló rángatózás
- Ha a rángatózás miatt teljesen bezáródik a szem
- Ha a szemidegen kívül az arc más izmai is rángatózni kezdenek
- Ha a szem bevörösödik, megdagad
- Ha a felső szemhéj hirtelen petyhüdtté válik
Hogyan lehet elmulasztani?
A leggyakrabban a tünetek gyorsan és észrevétlenül, ahogy jöttek el is múlnak, főleg, ha sikerül eleget aludni, és egy kicsit kevesebb kávét inni. Ez a kávézás dolog egyébként érdekes, mert találtam egy cikket, amiben éppen ellenkezőleg, egy olyan kísérletről számolnak be, melyből az derül ki, hogy a koffein segíthet a szemhéjrángatózás tüneteinek csökkentésében. Természetesen a cikk vége felé idéznek egy olyan orvost is, aki szerint a szóban forgó kísérletnek nincs bizonyító ereje.
Ha a száraz szem szindróma áll a háttérben, akkor van a legkönnyebb dolgunk, ilyenkor elegendő egy megfelelő szemcseppet vásárolni és odafigyelni, hogy csökkentsük a száraz szem szindrómát kiváltó okokat. (ld. a keretes részt.)
Mit tehetünk szemszárazság ellen
A legkönnyebb dolog elrohanni a gyógyszertárba valamilyen műkönnyért, szemzseléért, vagy szemcseppért. Csakhogy, bár ezek alapanyaga általában egyszerűen vizes sóoldat, azért mindegyikben van több-kevesebb mesterséges adalék is, ha más nem tartósító és sterilizáló anyagok. Aki napi szinten használ ilyesmit, annak érdemes megnéznie, milyen hatóanyagok vannak a szemcseppjében és ha túl sokféle, akkor váltani egy olyanra, amelyikben kevesebb van.
Néhány dolgot azonban magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy a szemszárazság tünetei enyhüljenek.
- A légkondi, és a munkahelyek zárt fűtési rendszerei nagyon kiszárítják a levegőt, ezért aki irodaházban dolgozik, annak érdemes beszereznie valamilyen párásító készüléket.
- Akinek a szeme gyakran szúr, kiszárad, vagy sokszor érzi úgy, mintha belement volna valami, (a leggyakoribb tünetek) az igyekezzen ne a légkondi befúvója alá, vagy ventilátor közelébe ülni.
- A meleg borogatás és a szemkörnyék megmasszírozása is sokat segíthet. A könnymirigyeket fokozottabb működésre serkenti, ezáltal vastagabb védőréteg képződik a szemen.
- A monitor egész napos nézése az egyik leggyakoribb oka lehet a szemszárazságnak. Ha szeretnénk természetes módon kezelni a tüneteket, akkor borogassuk és masszírozzuk át a szemeket langyos szemvidítófű, vagy kamilla teával. Ez egyébként akkor is jó érzés, ha nem száraz a szemünk.
A blepharospasmus leggyakoribb változata a benignus essentialis blepharospasmus, ahol a benignus szó arra utal, hogy az állapot nem életveszélyes, az essentialis pedig arra, hogy a pontos kór-ok ismeretlen. Érdekes, hogy ez a betegség kétszer annyi nőt sújt, mint amennyi férfit. Gyógymódot nem találtak még ki rá, de számos fajta kezelést igen. A kezelésekre azért lehet szükség, mert gyakori, hogy a tünetek már nagyon zavaróak, órákra összezáródhat a szemhéj, vagy az arc egyéb izmai is rángatózni kezdhetnek. A kozmetikai idegméregként ismertté vált botox az egyik legjobban bevált kezelés, aminek egyébként ezen kívül más gyógyászati célú alkalmazása is engedélyezett az Egyesült Államokban és Kanadában. A szert nagyon kis mennyiségben juttatják a szemizmokba, ami néhány hónapig tünetmentességet okoz, de azután újra és újra meg kell ismételni.
Az egyéb gyógyszeres kezelések általában nem bizonyulnak túlzottan hatékonynak, viszont egyes esetekben a természetes gyógymódok, például akupunktúra, hipnózis, csontkovács, sőt alkalmanként a táplálkozásterápia is beválhatnak, bár ezek a sikerek tudományosan nincsenek alátámasztva.
Legvégső esetben sebészeti beavatkozás is elképzelhető, melynek során a páciens szemkörnyéki izmainak és idegeinek egy részét eltávolítják. Ezt a gyógymódot azonban az orvosok is csak a legvégső esetben szokták javasolni, mert bár általában megszünteti a problémát, súlyos és visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek.
