Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Dr. Buzás Edit a világon az elsők között kezdte kutatni a sejtek közötti üzenetáramlásért felelős "postásokat". A kutatónőt a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj elnevezésű program keretében, tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémián.
Az egyedülálló, kizárólag nőket megszólító díj olyan magyar kutatókat támogat, akik munkájukkal az élet- vagy anyagtudományok valamely részterületén kivételes eredményt értek el. Dr. Búzás Edit immunológus mellett egy csillagásznő és egy fiatal gyermekgyógyásznő részesült a 2011-es ösztöndíjban. A díjazottak az Akadémia épületében átvehették az összesen 11 000 eurós ösztöndíjakat.
Dr. Buzás Edit, a hazai immunológiai kutatás kiemelkedő személyisége, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársaival a világon elsők között kezdte kutatni a sejtek közötti kommunikációban a hírvivő, azaz a „postás” szerepét betöltő gömböcskék (vezikulák) szerepét. Ezek a sejtek által kibocsájtott, információkkal teli gyöngyszerű képződmények vihetik magukkal az üzenetet autoimmun betegségek és a rákos daganatok esetében is. Így a kutatási eredményeknek köszönhetően a jövőben lehetőség nyílhat a minden eddiginél korábbi diagnosztizálásra és a hatékonyabb gyógyításra is.
A 30 év alatti kategóriában díjazott Dr. Jermendy Ágnes gyermekgyógyász rezidens kutatási területe a diabétesz. Az 1-es típusú cukorbetegség a második leggyakoribb krónikus gyermekkori megbetegedés. A kutatónő arra keresi a választ, hogy milyen genetikai hajalmosító tényezők játszanak szerepet ennek kialakulásában. A 2-es típusú (felnőttkori) diabétesz esetében pedig az inzulintermelő béta-sejtek működésére koncentrál: azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani a betegség során kialakuló elégtelen inzulintermelést.
A 30 év feletti kategória díjazottja Dr. Derekas Aliz csillagász lett, aki eddig 3 – fizikailag összetartozó - ismeretlen csillagot fedezett fel. Kutatásai során a NASA űrtávcső, immáron két éve folyamatosan mért adatait használva a csillagok rövid időskálájú (perces, órás, napos) fényességváltozásait vizsgálja. A jövőben távoli csillagok színképét szeretné elemezni, ebből következtetne a kémiai összetételükre.
