Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évente átlagosan közel három órát maradnak áram nélkül a magyar háztartások – derül ki a Compare the Market új nemzetközi elemzéséből. A vizsgált európai országok között ezzel Magyarországon a leghosszabb az átlagos éves áramszüneti időtartam.
A kutatás becslése szerint mindez háztartásonként évente mintegy 25,43 eurós, országos szinten pedig közel 95,4 millió eurós gazdasági terhet jelenthet.
2,92 óra évente
Első hallásra talán nem tűnik soknak az évi átlagosan közel 3 órányi áramszünet, de országos szinten, több mint 3,7 millió háztartással számolva, már jelentős összegre rúghat a kiesés becsült költsége. A Compare the Market számítása azt próbálja megbecsülni, milyen pluszterhet jelenthet egy-egy áramkiesés.
Ilyen lehet például, ha megromlik az étel a hűtőben, megszakad az internetkapcsolat, leáll a fűtés vagy a hűtés, vagy egyszerűen csak felborul a napi rutin.
Az európai lista élén állunk
A rangsorban Magyarországot Szlovénia követi 2,16 órás éves átlagos kiesési idővel, majd Görögország 1,63 órával. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagos áramszüneti idő körülbelül 35 százalékkal magasabb a szlovénnál, és közel 80 százalékkal haladja meg a görög értéket.
A teljes, 33 OECD-országot tartalmazó listán Magyarország a harmadik legrosszabb helyen szerepel Kolumbia és Chile után.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A szélsőséges hőség és az áramfogyasztás
A tartós kánikula növeli az áramkeresletet, különösen a légkondicionálók és hűtési rendszerek használata miatt. Emellett az aszály, az alacsony vízállás és a hőhullámok az energiatermelésre is nyomást gyakorolhatnak, például a vízenergia-termelés vagy az erőművi hűtés kapcsán.
A Compare the Market egy másik elemzése azt vizsgálta, mennyivel ugrik meg az áramkereslet a legmelegebb hónapokban. A vizsgált országok közül Görögországban mérték a legnagyobb növekedést,
ott szélsőséges hőség idején 38,62 százalékkal emelkedik az áramigény.
A globális élmezőnyben több európai ország is szerepel, köztük Montenegró, Törökország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország.
A hvg.hu cikke szerint 2024 nyarán a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint megdőlt a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs. Az ezt követő nyáron, 2025-ben is rekordokat döntő fogyasztási csúcsok jelezték, hogy a tartós hőség és a légkondicionálók egyre szélesebb használata milyen nagy mértékben terheli a hazai villamosenergia-rendszert.
Az idei nyárra is rekordhőmérsékleteket jósolnak
A mindennapokban az áramkimaradás által okozott legnagyobb problémát az jelenti, hogy megromlik a hűtőszekrényben az étel. Ezzel kapcsolatban a Nébih azt javasolja, hogy a hűtő és a fagyasztó ajtaját ilyenkor csak a legszükségesebb esetben nyissuk ki, mert így tovább bent marad a hideg levegő. A hivatal szerint érdemes hőmérőt tartani a hűtőben, a fagyasztóban pedig néhány jégakkut, amelyeket szükség esetén át lehet tenni a hűtőszekrénybe.
Az áramkimaradások nemcsak a háztartásokra vannak hatással: akár egy egész várost is megbéníthatnak. Az eddigi legnagyobb áramkimaradás idején például 800 ezer ember ragadt a metróban.
