Az 1950-es években még szobaméretű komputerek kezelték az információt és szolgáltak az adatfeldolgozás őséül. Mutatjuk, mekkora teremben fértek el.
Neumann János már érettségije idején képzett matematikusnak számított, a kivételes teljesítményéről híres fiatalember az egyetemi tanulmányait részben párhuzamosan végezte Budapesten, Berlinben és Zürichben. Sokoldalúságát a fentiek mellett az is jól mutatja, hogy 1926-ban, 23 évesen egyszerre szerezte meg a doktori fokozatát, a vegyészmérnöki címét és tartotta meg első tudományos előadását a társasjátékok elméletéről.
Az első számítógépek
Szintén az ő elvei alapján jött létre 1945-ben Cambridge-ben az első elektronikus, tárolt programú számítógép, az EDSAC. Ez a komputer a számítógépen történő számítások elvégzésének kifejlesztéséhez az emberi agy működési mechanizmusát vette alapul.
A felvételen az 1950-es évek Amerikájában látható az a szobányi számítógép, mely aztán forradalmasította a bérszámfejtés műveleteit és tudományos számítások gyors elvégzését is lehetővé tette.
Sem méretük, sem teljesítményük nem mérhető mai okoseszközeink jellemzőihez, amelyek már a tenyerünkben is elférnek. Mindenesetre a technológiai fejlődés átugorhatatlan szakaszát képviselték ezek a szoba méretű adatfeldolgozó számítógépek is, melyek nélkül ma nem tartanánk ott, ahol.
Ha szívesen tudsz meg többet arról is, még milyen felfedezésekben, tudományos munkálatokban vett részt Neumann János, olvasd el e korábbi cikkünket is.
