Az újszülött gorillabébiről egyelőre nem tudni, milyen nemű, ahogy azt sem, hogy a csapat két hímje közül ki az apukája – riport az állatkertből. 
Kisgorilla született január 5-én a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kölyköt több mint egy hétig nem láthatta a nagyközönség, a hét közepén azonban megnyílt az Emberszabású Majmok Háza, így mi is elmentünk megnézni. (Itt jegyezném meg: fotózásakor nem szabad villanófényt használni!) Majdnem fél óra kellett ahhoz, hogy az anya és a mellkasán csüngő kicsi látható - és fotózható - legyen, mert míg mi készenlétben álltunk, ők aludtak egy jót az állattartó tér legeldugottabb részén. Addig viszont Hanga Zoltánnal, az állatkert szóvivőjével beszélgettem a születésről, a szerelmi háromszögről, és arról, hogy az újszülöttnek mi lehet a szerepe fajának védelmében?
De ki az apa?
Ami biztos, hogy az apróság szerencsére rendesen fejlődik, anyukája, N’Yaounda kiváló mamának bizonyul, pedig ez az első kölyke. Ami viszont kétséges, az a kicsi neme és az apa személye.
- Nem tudjuk, fiú-e vagy lány, így egyelőre nevet sem kapott - magyarázza a szóvivő -, és kérdéses az apa személye is. N’Yaounda ugyanis a gorillacsapat mindkét hímjével párzott. Ez már csak azért is pikáns, mert apa-fiáról van szó. Az egyik apajelölt a harmincéves vezérhím, Golo, a másik fia, a tíz esztendős Ebobo - mondja Zoltán, aki azt is elárulja, hogy az apaság kérdésére az állatok viselkedése sem ad kétséget kizáró választ. Jelenleg ugyanis mindkét hím védi az anyát és a kölykét a csapat többi tagjától. Marad tehát az apasági vizsgálat, ennek azonban csak évek múlva lesz jelentősége, amikor a kölyöknek párt keresnek az európai állatkerti gorilla tenyészprogram keretében.
Európai szaporító munka
Tudvalévő, hogy a gorillák veszélyben vannak. Legutóbb, egy afrikai vulkán kitörésekor aggódtunk: a lávafolyam miatt veszélybe kerültek a kongói Virunga Nemzeti Parkban élő hegyi gorillák. A természetet azonban nem lehet felelőssé tenni ilyen esetben. Arról, hogy például a nyugati, síkvidéki gorilla kritikusan veszélyeztetett faj lett, sokkal inkább az ember tehet. Egy időben divat volt preparált gorillafejekkel, gorillamancsból készült hamutartókkal kereskedni, Afrikában pedig a mai napig előszeretettel fogyasztanak majomhúst.
Az orvvadászat csak egy dolog, az állatokra legalább ekkora veszélyt jelentenek a közelben dúló fegyveres konfliktusok és természetes élőhelyük szűkülése is, amelyről szintén az ember tehet - például a faipari cégek komplett erdőket irtanak ki.
- Az állatkerteknek óriási szerepe van a fajmegőrzésben, ezért mindig öröm, ha gorillakölyök születik - mondja a szóvivő, és hozzáteszi: erre itthon legutóbb 2000-ben volt példa. Az állatkertek tenyészprogramot tartanak fent a gorilláknak is - vagyis a zoo-k Európa-szerte közösen szervezik a „szaporítómunkát”, azaz hogy mely gorillákat pároztassák egymással.
fotók: marquez
A szabadon élők nagykövete
A most született gorillakölyöknek - amellett hogy látványa nagy örömet okoz gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt - természetvédelmi szempontból is hasznos következménye van. Hanga Zoltán azt mondja: mint állatkerti példány, a kölyök is egyfajta nagykövete a szabadban élő társainak. A gorillák ugyan népszerű állatok, de egy bébi látványa még inkább segít a szemléletformálásban, és mozgósítja az embereket a gorillavédelem érdekében.
A magyarok egyébként büszkék lehetnek magukra e kérdést illetően. Az európai állatkertek évekkel ezelőtt aláírásokat gyűjtöttek és petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez a gorillák védelmében. Azt kérték az illetékes bizottságoktól, hogy az afrikai országokkal folytatott kapcsolataikban vegyék figyelembe a gorillák érdekeit. Érdekesség, hogy ekkor még nem is voltunk az unió tagja, mégis 45.000 aláírással járultunk hozzá a petícióhoz, amely az unió történetének legnagyobb, legtöbb embert megmozgató civil kezdeményezése lett.
2009 a gorillák éve volt
Az ENSZ által indított kampány - amelynek fővédnöke Jane Goodall, világszerte elismert kutató, ENSZ békenagykövet - célja az volt, hogy védje a vadon élő gorillákat. A kampányban természetesen a fővárosi állatkert is részt vett. Az ismeretterjesztő programok mellett elindítottak egy újrahasznosító akciót is (ez jelenleg is működik).
Hanga Zoltán: „A mobilszolgáltatókkal együttműködve gyűjtőládát helyeztünk ki a majomházban, ahova bárki bedobhatja a már nem használt mobilját. Ezzel az újrafelhasználásról próbálunk gondoskodni, a telefon fém-összetevőit ugyanis javarészt Afrikában bányásszák, veszélyeztetve például a gorillák élőhelyét is. Ha belegondolunk, minden telefonhoz újabb bányászást kell végezni, míg ha újrahasznosítunk, szükségtelen az újabb nyersanyag.
A 2010. január 5-én született kisgorillát január 14-én csütörtökön 12 órától már a nagyközönség is látogathatja az állatkert Nagymajom házában!
Ha te is szeretnél a gorillák védelmére kelni, látogass el ide:
• http://www.janegoodall.hu/
A cápák a H1N1 járvány halálos áldozatai
Az emberi gyógyászatban alkalmazott vakcinák, mint a H1N1 elleni védőoltás is, veszélyeztetett cápafajok májából kivont anyagokat tartalmaznak - közölte hírlevelében a WWF.
