Te is könnyen elérheted azt, ami a világ legboldogabb embereit elégedetté teszi

Olvasási idő kb. 1 perc

A világ egyik legboldogabb nemzete továbbra is egy kis, vulkánokkal és sarki fénnyel teli szigeten él – de mi a titkuk? Az izlandiak szerint a boldogság kulcsa nem pénzben, hanem természetközeliségben, társadalmi egyenlőségben és belső rugalmasságban rejlik.

Miközben a világ számos pontján csökken az emberek elégedettsége, Izlandon épp ellenkező a tendencia: az ország boldogságszintje az elmúlt években folyamatosan nőtt. A 2025-ös Világboldogság-jelentés szerint a skandináv országok közül csak Izland tudott évről évre javuló eredményeket elérni. De mi állhat a háttérben?

Boldogság Izlandi-módra

A helyiek szerint a legnagyobb boldogságforrás a természet közelsége. Bármerre jár az ember, karnyújtásnyira van egy vízesés, egy gleccser vagy épp egy vulkán.

Idézőjel ikon

Soha nem unom meg, hogy reggel a hegyekre látok, este pedig a sarki fényben gyönyörködhetek

– meséli egy ott élő amerikai geológus.

Izlandon élnek a világ legboldogabb emberei
Fotó: Guy Havell/solent News Photo Agency / Northfoto

Bár a megélhetési költségek magasak és a turizmus is kihívásokat jelent, az izlandiak megtanulták, hogyan őrizzék meg egyensúlyukat. A gyakori földrengések és vulkánkitörések miatt hozzászoktak a gyors változásokhoz, és belső stabilitásra törekszenek. Egy régi izlandi kifejezés szerint innsæi, vagyis „a belső tenger”, az intuíció az, ami segít nekik boldognak maradni egy állandóan változó világban.

Ha kíváncsi vagy rá, hol helyezkednek el a magyarok a boldogsági rangsorban, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.