Karbendazimmal továbbra is mérgeznek minket

Olvasási idő kb. 2 perc

A karbendazim nevű gombaölő szer is egyike azon vegyületeknek, melyekre egészen biztosan érvényes lett volna a tiltás, hiszen szerepel az uniós tiltólistákon. Ám az uniós döntéshozatal, három héttel az új tiltó rendelet érvénybe lépése előtt, kikerülte a közelegő tiltást.

A Növényvédőszer Akcióhálózat Európai Tagozata és a Levegő Munkacsoport tiltakozása ellenére 2011. május 10-én újabb 3 évre engedélyezték az Európai Unióban az emberi szaporodási szerveket károsító karbendazim használatát a gabonafélék, kukorica és cukorrépa termesztésében. Az Unió új egységes növényvédőszer-rendelete szerint 2011 júniusától nem lehet majd engedélyezni mutagén és a szaporodási képességeket súlyosan károsító anyagokat.

A karbendazim nevű gombaölő szer is egyike azon vegyületeknek, melyekre egészen biztosan érvényes lett volna a tiltás, hiszen szerepel az ezen anyagokat tartalmazó uniós listákon. Ám az uniós döntéshozatal három héttel az új tiltó rendelet érvénybe lépése előtt meghozva ezt a döntést, kikerülte a közelgő tiltást. Március elején a Levegő Munkacsoport levélben kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy módosítsa a Bizottság javaslatát, és ne támogassa a karbendazim uniós felhasználásának újraengedélyezését.

Roncsolja az emberi DNS-t

Ezt indokolja az is, hogy a megújítási dokumentáció több tagállam szerint részben sok éves, elavult toxicitási adatokon alapul, pedig azóta számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a karbendazim ártalmas az egészségre. Kutatások bizonyították, hogy roncsolja az emberi DNS-t, és a reprodukciót károsító hatásokat tapasztaltak már egyszeri kitettséget követően is. A hazai hivatalos vegyszermaradék-vizsgálatok többször kimutattak karbendazim-szennyezést élelmiszerekben.

Pedig a karbendazim már egészen alacsony koncentrációban is hátrányosan befolyásolja a magzatok fejlődését: már az 1982-es állatkísérletek során is megfigyeltek a herék csökkenését és az alacsonyabb spermaszámot. Továbbá a gombaölő szerepel a hormonrendszert bizonyítottan károsító anyagok uniós listáján is. Mivel nem ismert a vegyület olyan alacsony koncentrációja, ami biztonságos lenne, bármekkora karbendazim-szennyezés veszélyes lehet. A Levegő Munkacsoport mindezen okok miatt szomorúan veszi tudomásul, hogy az EU az említett döntésével még további három évig veszélyezteti a lakosság egészségét.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?