„Én nem vágytam arra, hogy anya legyek” – Hernádi Judit és Tarján Zsófi a Dívány irodalmi estjén

Olvasási idő kb. 4 perc

Ha anya és lánya egyaránt művész, az egyaránt hozhat nehéz és katartikus pillanatokat, sőt: terápiával is felérő közös munkákat is. A Dívány legutóbbi irodalmi estjén Hernádi Judit és Tarján Zsófia avattak be minket abba, hogyan élték és élik meg különböző szerepeik egymásra rétegződését a mindennapokban.

A Dívány Múzsák a csók után címet viselő könyvének sikeres bemutatójátújabb irodalmi est követte: a Reiber Gabriella, az Indamedia magazinportfólió-igazgatójának moderálásával zajló beszélgetésben a középpontba két olyan művésznő került, akiket családi kapocs is összeköt. Hernádi Judit érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatnak tagja, Jászai Mari-díjas színművész, lánya, Tarján Zsófia pedig amellett, hogy a Honeybeast együttes frontembere, sikeres grafikus is.

Idézőjel ikon

A művészet mindig is átszőtte közös életüket

– erről, és sok minden másról is beszéltek a Dívány estjén, ahol a művészsorsok útvesztőjében Bálint Lilla, a könyv szerzője is segített eligazodni.

„Én nem vágytam arra, hogy anya legyek, de úgy gondoltam, ez kell, és ha így van, akkor álljunk neki. A korosztályomban mindenkinek lett így egy gyereke” – emlékezett vissza öniróniával Hernádi Judit Zsófi születésének idejére. Lánya már másként áll a kérdéshez.

Bálint Lilla, a Múzsák a csók után szerzője, Tarján Zsófia énekesnő, Hernádi Judit színművésznő és Reiber Gabriella, az Indamedia magazinportfólió-igazgatója az esten
Fotó: Kiss Marietta Panka

„Nekem még nincs gyerekem, és nem is látom, mikor lesz családom. Szeretnék, de csak akkor, ha megvan az az érzelmi, anyagi háttér, amiben biztonságban érzem magam” – mondta el.

Amint a beszélgetésből kiderült, édesanyja művészlétéből fakadóan Zsófi gyerekkora is más volt, mint kortársaié. Hivatásából fakadóan édesanyja az estéket a színpadon töltötte, abban az időszakban, amelyet az anyák hagyományosan gyermekükkel töltenek, ő nem mindig ért rá.

„Arra gondoltam, hogy délelőtt viszont ráérek. Jó, hát este nem… de sajnos ez aztán nem egészen így alakult” – fogalmazott. Volt ugyanakkor néhány segítője, akikkel Zsófi idejét töltötte, amikor ő színdarabban játszott. Ahogyan lánya fogalmazott: neki az volt a normális, hogy későn érnek be érte az óvodába, és az a furcsa, ha valakit csendes pihenő alatt visznek el.

Nézd meg lenti videónkban, hogyan beszél édesanyjáról Tarján Zsófi! Cikkünk a videó után folytatódik.

Hernádi Judit szerint a színház vezetett meditáció

Felmerült annak kérdése is, vajon mekkora terhet ró egy gyerekre az, ha ugyanazon a pályán érvényesülne, mint amelyen szülője komoly sikereket ért el.

„Nehéz terhet ró egy gyerekre a híresnek számító szülő, főleg, ha hasonló pályán akar elindulni” – vélekedett Hernádi Judit. Lánya ugyanakkor azt mondja, ő nem gondolt bele ebbe akkor, amikor egy death metal zenekar énekeseként belevágott a színpadi életbe. Ezt ráadásul egy hirtelen jött lehetőségnek köszönhette – nem énekesnek, hanem grafikusnak készült elsősorban. Ezt a vonalat is megtartotta, és máig vannak grafikus munkái, valamint kiállításai is.

Hernádi Judit arról a belső tipródásról is beszélt, amely a művészi pályát választókat nehézségek elé állítja.

„Nehéz erre a pályára készülni úgy, hogy tudod belül: jó leszel, de ezt senki sem tudja rajtad kívül.

Minden ellene beszél annak, hogy abból a korosztályból pont te kerülj ki legjobbként. Én éreztem azt, hogy ez bennem van, és Zsófi is megélte – miközben én féltettem őt attól, hogy mi van, ha a futottak még kategóriába tartozik” – fogalmazott a színésznő, aki jelenleg kilenc darabban játszik.

Arról, hogy munka közben mennyire tudják letenni mindazt, amit magukkal hoztak a fellépésre, így beszéltek:

„Ha fenn vagyok a színpadon, nemigen gondolkodok másról. Ha baj van, az ott van az ember tudatában, de ez alapvetően egy önző dolog, egyfajta vezetett meditáció” – mondta Hernádi Judit. „Amikor a színpadon vagy, másik dimenzióba kerülsz” – tette hozzá Tarján Zsófi. „Én bevetésnek vagy csatának hívom. Az itt és most érvényesül erősen.”

Az mindig adott volt, hogy nagyon szeretik egymást, de közös munkáik igazán összekovácsolták őket
Fotó: Kiss Marietta Panka

Tarján Zsófi édesanyja bátorságát becsüli nagyra

A két művésznek két közös projektje is volt már: az A színésznő lánya című színdarab mellett a Ne maradjon kettőnk között című kötetben is saját kapcsolatukat tették témává.

„Mindkettő komoly terápia volt. A színésznő lánya volt az első olyan színpadi helyzet, ahol énekelnem kellett, és ami egyenrangú helyzetbe hozott minket.

Idézőjel ikon

Utána nagyon jóban lettünk egymással: ezelőtt is nagyon szerettük a másikat, de itt tisztázódott a kapcsolatunk.

Ezután jött a könyv, ami a kapcsolatunkat vesézte ki élveboncolás keretében” – fogalmazott Tarján Zsófi.

Hernádi Judit hozzátette: mindkét felkérés Zsófihoz futott be, ő döntött azokkal kapcsolatosan.

A két művésznő azt is elárulta, mit becsülnek leginkább egymásban.

„Anyám önazonosságát és bátorságát emelném ki” – mondta Zsófi. „Zsófi olyan energiával van jelen a színpadon, ami egészen amerikai. Énekestől szokatlan az az erő, amit ő megmutat” – fűzte hozzá Hernádi Judit.

A Múzsák a csók után szerzőjével, Bálint Lillával készített interjúnkat is ajánljuk!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.