Megdöbbentő felfedezés Stonehenge-ről: ujjlenyomat rejtette a titkot

Olvasási idő kb. 3 perc

A kutatók ásványi szemcsék elemzésével hozták létre Stonehenge oltárkövének kémiai ujjlenyomatát, amely azt mutatta, hogy a hattonnás kőtömb az eddig elterjedt nézettel szemben nem Walesből, hanem Skóciából származik.

Mivel az oltárkövet 750 kilométeres távolságból szállíthatták Stonehenge helyszínére, a felfedezés arra utal, hogy a neolitikus társadalmak sokkal kifinomultabbak voltak és szorosabb kapcsolatot ápoltak, mint azt korábban gondoltuk.

Meglepő felfedezés született Stonehenge legnagyobb kövéről

Stonehenge köveiről elmondható, hogy igen változatos összetételűek, és számos különböző helyről származnak. A tudósok eddig úgy hitték, hogy az ikonikus kőkör központi eleméről, a hattonnás, 50 centiméter vastag, 4,5 x 9 méter méretű oltárkőről már mindent tudnak. Nemrégiben azonban kiderült, hogy

a monumentális homokkőtömb nem a közeli Walesből származik, ahogy azt sokáig gondolták, hanem Skóciából.

Erre a Curtin Egyetem tanulmánya mutatott rá, amelynek keretében a kutatók a kőtömb töredékeiben található ásványi szemcsék tanulmányozásával elkészítették az oltárkő kémiai ujjlenyomatát. A vizsgálat alapján Stonehenge központi elemének összetétele megegyezik az északkelet-skóciai kőzetek sajátosságaival, és egyértelműen különbözik a walesi alapkőzet jellemzőitől.

Stonehenge köveit különlegessé teszi, hogy nem ugyanarról a helyről származnak
Fotó: Steve Banner / 500px / Getty Images Hungary

„Elemzésünk szerint az oltárkő egyes ásványi szemcséi 1000-2000 millió évesek lehetnek, míg más ásványok 450 millió évesek – mondta el Anthony Clarke, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatók azt is meghatározták, hogy az oltárkő a skóciai Orkádiai-medencében található kőzetből származik, amely mintegy 750 kilométerre helyezkedik el Stonehenge-től. Ezzel szemben a korábbi kutatások a délkelet-walesi Brecon Beacons területét jelölték meg az oltárkő forrásaként.

Richard Bevins, a tanulmány társszerzője, az Aberystwyth Egyetem professzora egy nyilatkozatban elmondta: mivel a kémiai ujjlenyomat kimutatta, hogy az ikonikus kőtömb skót eredetű, most megkezdődhet származási helyének pontosabb körülhatárolása is.

További kérdéseket vet fel

Az oltárkő skóciai származása felveti a kérdést, hogy a neolitikum, vagyis az újkőkorszak technológiai korlátait figyelembe véve a sziget lakói hogyan voltak képesek a gigászi követ ilyen hatalmas távolságra elszállítani valamikor i. e. 2600 körül.

A tanulmány szerzői szerint ehhez szokatlanul fejlett szállítási technikára és kiterjedt társadalmi szerveződésre volt szükség, hiszen a kőtömb megmozgatása még napjainkban is gondos tervezést és összehangolt munkát igényelne.

Idézőjel ikon

Az oltárkő eredetének felfedezése rávilágít a társadalmi szervezettség magas szintjére a neolitikumban, és lenyűgöző képet fest az őskori Brittaniáról

– emelte ki Chris Kirkland, a tanulmány másik társszerzője.

Egy ilyen hatalmas kőtömb szárazföldi szállítása Skóciából Dél-Angliában lehetetlen kihívást jelentett volna, így valószínűsíthető, hogy tengeri útvonalon jutott el mai helyére Nagy-Britannia partjai mentén

Az oltárkő nagy távolságra történő szállítása komoly logisztikai kihívást jelenthetett
Fotó: Marianne Purdie / Getty Images Hungary

Stonehenge célját is megerősítheti

Stonehenge azért is olyan egyedi, mert Nagy-Britannia több mint 900 őskori kőköre közül ez az egyetlen, amelyet teljes egészében más területekről származó kövekből építettek. Miközben az oltárkővel 750 kilométert tehettek meg, addig más darabjait mindössze 22 kilométeres távolságból szállították a helyszínre. Ez arra a felismerésre vezette a kutatókat, hogy Stonehenge

Idézőjel ikon

nem vallási célokat szolgált, hanem egy hatalmas egyesítési projekt része volt,

és a sziget legtávolabbi szegleteiből összegyűjtött sziklákból a britek ősei nemcsak lenyűgöző emlékművet emeltek, hanem általa szövetséget is kötöttek. A kutatók szerint az oltárkő állandó fizikai kapocsként szolgálhatott az észak- és dél-skóciai emberek között.

Egy másik tanulmányban Mike Parker Pearson régész úgy fogalmazott, hogy Stonehenge sokkal több volt, mint vallási helyszín vagy valamiféle ősi naptár. Ő úgy írta le, mint a „Nagy-Britannia népeinek egyesítésére szolgáló emlékművet, amely az őseikkel és a kozmosszal való örök kapcsolatukat ünnepli”.

Ha kíváncsi vagy a Föld 6 legtitokzatosabb építményére, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.