Szófejtő cikksorozatunkban annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás. A mai részben egy lovagkori szokást veszünk górcső alá.
Jemandem einen Korb geben. Így hangzik az eredeti, német nyelvterületen született idióma, ami szó szerint azt jelenti: kosarat adni valakinek. Nem kenyereskosarat, se nem bevásárlókosarat, és nem is mózeskosarat kell elképzelni, hanem egy olyan tartó- és hordozóeszközt, amiben elfér és ami elbír egy átlagos testalkatú daliát.
A középkori Európa hősszerelmes lovagjai áldozatkészségük bebizonyításául általában nem a kapun, hanem a várkastély ablakán keresztül igyekeztek megközelíteni imádottjukat. Hogy megkönnyítse udvarlója dolgát, a várkisasszony kötélvezető csiga segítségével leeresztett hozzá egy hatalmas kosarat, majd felhúzta magához az ifjút. Legalábbis abban az esetben, ha valóban tetszett neki a lovag. Ha viszont nem a kedvére való volt, akkor egy fenék nélküli kosarat bocsátott le kérőjének, jelezve ezzel, hogy itt nincs keresnivalója.
Előfordult az is, hogy a visszautasítást némi tréfával dobták fel a hölgyek, mégpedig úgy, hogy egy megrongált fenekű kosarat eresztettek le, amelybe a delikvens ugyan be tudott szállni, de ahogy húzták felfelé, kiszakadt az alja, ő pedig átesett rajta. A német kutatók szerint ennek emlékét őrzi a „durchfallen” (< durch den Korb fallen), átesik jelentésű ige, amit ma a vizsgán való bukásra is használnak.
Magyarországon is szokás volt egyébként kosarat adni: ha egy leány nem akart házasságra lépni, akkor a kérő nyakába akasztotta a kosarat, vagy utánadobta. Utóbbi elég egyértelmű „nem” válasz volt, és ha a legény ennek ellenére tovább próbálkozott, akkor kitették a szűrét, ha pedig ez sem volt elég, akkor valószínűleg megtanították kesztyűbe dudálni.
Kosarat ad tehát a lány, aki visszautasítja a fiú közeledését, és kosarat kap vagy kikosarazzák a legényt, akinek visszautasítják a házassági ajánlatát, de ma már tágabb értelemben is használatos mindkét kifejezés: kosarat kap az üzletember, akinek visszautasítják ígéretes együttműködési ajánlatát, kikosarazzák a háziasszonyt, amikor nem fogadják el az általa kínált ételt, és kikosarazzák a titkos házibulit szervező politikust is, amikor nemet mondanak a meghívására.
Ha kíváncsi vagy, hol van a hónod, olvasd el a Szófejtő előző részét is.
