Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.
A XVIII. és XIX. századi bécsi udvarban a magyar urak megjelenése mindig eseményszámba ment. Miközben az osztrák nemesség gyakran beleszürkült a bürokráciába és az udvari intrikákba, a magyar grófok és hercegek megőrizték büszke, délceg tartásukat, híresek voltak kiváló lovastudásukról, pazar vendégszeretetükről és arról a nehezen megfogható, lángoló temperamentumról, ami mágnesként vonzotta a női tekinteteket. Nem csoda, hogy amikor a birodalom legbefolyásosabb asszonyai magányosnak, elhanyagoltnak vagy fojtogatottnak érezték magukat a Hofburg falai között, a tekintetük azonnal a magyar testőrség vagy a diplomácia jóképű, karizmatikus tagjai felé fordult.
A „Fényes” herceg, aki elhomályosította a császárt
Mária Terézia uralkodásának egyik legmeghatározóbb férfialakja Esterházy „Fényes” Miklós herceg volt. Miklós nemcsak a birodalom egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nagybirtokosa volt, hanem a korabeli leírások szerint egy rendkívül jóképű, pompakedvelő, gáláns lovag is, akiért valósággal rajongtak a nők. Amikor a császárnő megalapította a Magyar Királyi Nemesi Testőrséget, Esterházy Miklós lett az egység kapitánya.
A herceg csillogó, drágakövekkel kirakott díszmagyar egyenruhájában, délceg tartásával és kifinomult stílusával teljesen lenyűgözte a királynőt.
Mária Terézia és Miklós herceg között mély, bensőséges és flörtökkel teli kapcsolat alakult ki. A királynő imádott a herceg pompás fertődi kastélyában, az „Esterházy Versailles-ban” vendégeskedni, ahol Miklós elképesztő luxussal, operaelőadásokkal és tűzijátékokkal kényeztette az uralkodónőt. Bár a pletykák szerint kapcsolatuk túllépett a barátság keretein, a történészek szerint inkább egy mély, intellektuális és érzelmi szövetségről volt szó. Mária Terézia persze valószínűleg a sármos magyar herceg szüntelen, lovagias hódolatát is élvezte.
A „szép akasztott”, aki elrabolta Sisi szívét
Egy évszázaddal később a történelem megismételte önmagát, de még drámaibb formában. Erzsébet királyné, vagyis Sisi híres volt arról, hogy gyűlölte a bécsi udvart és rajongott a magyarokért.
Amikor a kiegyezés előestéjén megismerte gróf Andrássy Gyulát, a későbbi miniszterelnököt, az első pillanattól kezdve izzott közöttük a levegő.
Andrássy nem volt átlagos figura: az 1848–49-es szabadságharcban való részvétele miatt távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották, így a párizsi emigrációban csak úgy nevezték a nők: „le beau pendu”, azaz a szép akasztott.
Andrássy fess, férfias, finoman borostás arca, villogó tekintete és megalkuvást nem tűrő, büszke jelleme azonnal rabul ejtette a depresszióra hajlamos, magányos királynét. Sisi benne látta meg azt a szabadságvágyat, ami belőle is hiányzott Bécsben.
Politikai szövetség vagy tiltott szerelem?
A bécsi udvarban azonnal megindult a suttogás. Sisi és Andrássy rengeteg időt töltöttek kettesben, órákon át lovagoltak a gödöllői erdőkben, és kizárólag magyarul beszélgettek, amit a császári család többi tagja nem értett. Andrássy volt az egyetlen férfi, aki képes volt hatni a makacs és önfejű királynéra, és
Sisi politikai befolyását felhasználva elérte, hogy Ferenc József aláírja a kiegyezést.
Amikor Erzsébetnek megszületett negyedik gyermeke, Mária Valéria, az udvarban kész tényként kezelték a rosszindulatú pletykát, miszerint a kislány valójában Andrássy gróf gyermeke – emiatt a hercegnőt sokáig „magyar gyermekként” emlegették. Bár konkrét bizonyíték nincs a fizikai viszonyra, levelezéseikből és a kortársak feljegyzéseiből egyértelmű, hogy Sisi életének legnagyobb, legmélyebb és legőszintébb szerelme a lángoló lelkű magyar gróf volt.
A Habsburg uralkodónők és a magyar férfiak vonzalma így nemcsak romantikus pletykák forrása lett, hanem alapjaiban formálta át a történelem és a Magyar Királyság sorsát is.
Kapcsolódó: Persze nemcsak Erzsébet királynénak, hanem magának az uralkodónak is akadtak titkos viszonyai.
