Sisi haja a mai napig legendás, nemcsak hossza, de a bonyolult fonatok okán is. Ahhoz, hogy elkészülhessen, naponta több órát kellett egy helyben ülnie, miközben görög nyelvleckéket vett. Fodrászára egy színházban talált rá a császárné.
Sisi tragikus életét, talán nem túlzás állítani, de minden magyar ismeri. A királyné négy gyermeket szült, egyet gyermekként, egyet már felnőttként veszített el, de a többieknek sem tudott olyan anyja lenni, amilyen szeretett volna.
Mi az ára a szépségnek? Erzsébet Amália Eugénia – vagy ahogy a világ ismeri – Sisi, nemcsak Magyarország királynéja és Ausztria császárnéja, hanem egy ikon, akit épp a szabadságvágya és szépsége miatt zárt egy nép a szívébe. De vajon mit érzett mindeközben a bajor hercegnő, aki szinte gyermekként került a császári udvar fogságába?
A ruhaderék, amelyet Sisi viselt, amikor leszúrták, egy darab Mátyás király trónkárpitjából, vagy a díszes dolmány, amelyik a Bethlen család egyik tagján volt, amikor Viktória királynőt megkoronázták. A Nemzeti Múzeum textilgyűjteményében – ha fehér kesztyűt húznánk – megérinthetnénk a történelmünk egy-egy darabját.
Sisi gondosan válogatta az ajándékokat, többször is távol töltötte gyermekeitől az ünnepeket, az őt ért tragédiák után pedig élete végén számára már nem létezett a karácsony.
Amikor a tragédia megtörtént, a bécsi udvar minden erejével próbálta eltussolni a körülményeket. A pletykák szóltak romantikus szerelemféltésről, szakításról, de merényletről is.
34 éven át volt Erzsébet királyné legjobb barátja és legközelebbi bizalmasa – hivatalosan felolvasónője – a kecskeméti születésű, magyar köznemesi családból származó Ferenczy Ida, aki Sissi tragikus halálát követően a királyné emlékének ápolását tűzte ki életcéljának.
Schratt Katalin, a bécsi Burgtheater ünnepelt sztárja három évtizeden keresztül volt Ferenc József osztrák császár és magyar király barátnője és legközelebbi bizalmasa. Az őszinte, visszafogott kapcsolatról Erzsébet császárné nemcsak tudott, de még bátorította is azt.
40 évvel ezelőtt, 1982. május 29-én holtan találták párizsi lakásában Romy Schneidert. Az osztrák színésznő 43 évet élt, a közönség számára egyetlen szerep határozta meg a karrierjét: a Sissi. Talán nincs olyan korosztály ma sem, aki ne látta volna legalább egyszer az 1955-ben bemutatott, Ernst Marischka rendezte Sissi című filmeket. És melyik kislány ne akart volna olyan szép lenni, olyan ruhákban járni, mint Romy Schneider a filmvásznon? De miért jutott neki ennyire kevés idő az életből?
Ma láthatjuk az új történelmi sorozatot Erzsébet királyné életéről. A hatrészes Sisi ezúttal egészen más hangulatú lesz, mint a már megszokott feldolgozás. Az esküvői jelenetet nálunk láthatod először, és ez egy kis ízelítő abból, milyen monumentálisra álmodták meg a mostani verziót.
Magánrepülőgépek, VIP-várók és golyóálló limuzinok helyett a 20. század hajnalán luxusvonatokkal utaztak nagyobb távolságra vagy hivatalos látogatásra az uralkodók és államelnökök. Ahol a vonatról leszálltak, ott a vörös szőnyeg leterítése kötelező volt, egyrészt mert a szín maga a hatalmat, a tekintélyt jelképezte, másrészt mert az utcák, a kövezet a mai fogalmak szerint piszkosak voltak, még a látogatás alkalmával fényesre suvickolt pályaudvarok és környezetük esetében is.
Esztergomot és Párkányt köti össze a Mária Valéria híd, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről neveztek el, aki azért született Magyarországon, mert anyja annyira szerette a magyarokat. A lány nevelésében azonban hiba volt ezt erőltetni.
