„Sisi szembement a hagyománnyal, nem csak egyszer viselt egy cipőt”

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A ruhaderék, amelyet Sisi viselt, amikor leszúrták, egy darab Mátyás király trónkárpitjából, vagy a díszes dolmány, amelyik a Bethlen család egyik tagján volt, amikor Viktória királynőt megkoronázták. A Nemzeti Múzeum textilgyűjteményében – ha fehér kesztyűt húznánk – megérinthetnénk a történelmünk egy-egy darabját.

Olyan itt, mintha egy bank szigorúan őrzött páncéltermébe lépnénk be. Az óriási fémszekrényekben nagyrészt az elmúlt kétszáz évből őriznek textilritkaságokat a kiegészítőktől az ünnepi ruhákig, a díszmagyartól a szőnyegekig. A múzeum legjelentősebb textilemléke a koronázási palást 1031-ből, ám ez soha nem volt a textilgyűjtemény része, így leltárszáma sincs. 

Sokszor a család meséli el az őse történetét

Kollár Csilla művészettörténész, az Újkori Textilgyűjtemény vezetője sorra nyitja a fiókokat és tárolókat, mindegyik gondosan feliratozva, a ruhák savmentes papír között pihennek, amikor éppen nincsenek kiállítva. 

A dolmány, amely látta Viktória királynő koronázását
Fotó: Kiss Marietta Panka

„Az egyik legnagyobb ellenségünk a por, aminek a csökkentéséért a légtechnikai szűrőberendezések felelősek, de mindent zárt szekrényben, becsomagolva tartunk. Az sem véletlen, hogy a helyiségnek egyetlen bejárata van, és még ablaka sincs, hiszen a fény is veszélyes lehet a kényes szövetekre – magyarázza Kollár Csilla művészettörténész. Ahogyan a kártevők, például a molyok is, ezért ezt rendszeresen ellenőrizzük.”

A textíliák rosszul reagálnak a környezeti értékek hirtelen változására, és ez igaz a páratartalomra és a hőmérsékletre is. 15–25 Celsius-fok még megfelelő a tárolásukra, ám 18–22 Celsius-fok a legideálisabb. A páratartalomnak 45 és 55 százalék között kell lennie, mivel a természetes szövetek könnyen kiszáradhatnak.

Csilla és kollégái hiába mosnak kezet, mielőtt hozzányúlnának egy-egy darabhoz, a textil- vagy latexkesztyű kötelező, hiszen – főleg azoknál a tárgyaknál, amelyek fémet is tartalmaznak – a kezükön lévő zsír, nedvesség, a kezükre felhordott különféle kozmetikumok maradványai a műtárgyak felületén súlyos károkat okozhatnak. Kesztyűs kézzel bánnak a főkötővel is, amely a 18. században készült, de olyan tökéletes állapotban maradt meg, hogy akár ma is hordhatnák.

Ha a fotóra kattintasz, még több textilkincset csodálhatsz meg galériánkban. (A cikk a galéria után folytatódik!)

Galéria ikon

10

Galéria: A Nemzeti Múzeum textilkincsei
Fotó: Kiss Marietta Panka

„A benne levő fémszálak rézből vagy ezüstből készültek, és aranyozták is őket, így szervetlen anyagként tartósabbak, ráadásul, mivel ünnepi viselet volt, nem is hordták sokat – magyarázza a művészettörténész. Sokszor egy-egy textilritkaságot a család hozott el, és még tudtak mesélni az adott tárgyról, hiszen a legendáriumban ott vannak a történetek. Ezt a főkötőt például az 1960-as években adományozták a múzeumnak.

Hasonlóan szép állapotban maradt meg az a díszmagyar, amelyet Gróf Bethlen Domokos viselt, amikor részt vett Viktória királynő megkoronázásán, 1838-ban. 

„Abban az időben Nyugat-Európában már visszafogottabb, letisztultabb volt a férfidivat, és bizony témát szolgáltatott Londonban, hogy a magyarok mennyire pompakedvelőek és egzotikusak. Ez a kabát 1953-ban került a múzeumba.” 

Évszázadokkal ezelőtt is divat volt az újrafelhasználás

Nagyot ugrunk az időben, vissza az 1470-es évekbe. Egy kisebb darabnyi textil fekszik előttem, de hogy mekkora az értéke, azt Csillától tudom meg.

„Ez Mátyás király trónkárpitjának egy része – avat be. Három volt belőle az uralkodónak, egy megmaradt, kettőből pedig később miseruhát varrtak. Firenzében készült, és valóban a történelmünk egy élő darabja. Ha belegondolsz, a ma olyan divatos újrafelhasználás valójában végigkísérte az emberiség történetét, gyakran a textilrestaurátorokkal együtt, mikroszkóp alatt látjuk azt, hogy a hozzánk érkező darabnak valószínűleg már volt egy korábbi funkciója, mert átalakították. Sőt, az is előfordult, hogy a családon belül öröklődött, később felvették jelmezként, vagy átszabatták például menyasszonyi ruhának.”

Jobb oldalon Mátyás király trónkárpitjának egy darabja, a Nemzeti Múzeum textilgyűjteményéből
Fotó: Kiss Marietta Panka

A fémszekrényeken feliratok: női alkalmi ruhák, estélyi viseletek, férfi díszmagyar, gyerekruhák, és külön tárolják a régészeti feltárásból származó textileket, hiszen ezek gyakran megmaradnak viszonylagos épségben.

„Ha egy textília nagyon rossz állapotban van, akkor azt csak akkor vesszük be a gyűjteménybe, ha különösen fontos a történelmünk szempontjából. Hozzánk kerülnek például a zászlók is – hiszen ezek is textilből vannak –, és csak akkor lesznek a gyűjtemény részei – amely 17 ezer darabot számlál –, ha a jelen vagy a jövő számára történeti értékkel rendelkeznek.”

Gyerekruhákból viszonylag kevés marad meg jó állapotban, hiszen a gyerek nem nagyon vigyázott rá, másrészt – ahogyan manapság is – egy-egy ruha több kicsit is kiszolgált, és elhasználódott. De néhány századfordulós csipkés ruhácska, magyaros ünneplő szépen felakasztva, fehér vászonhuzatba téve sorakozik a fémszekrényekben.

„Nemrégiben kaptam egy telefont; egy család megtalálta a dédi gyerekkori ruhácskáját. Nemsokára elmegyek megnézni, hátha bekerülhet a textilgyűjteménybe” – meséli szakértőnk.

A Nemzeti Múzeum őrzi Sisi jó néhány tárgyát

A gyűjteményben nemcsak ruhák, de cipők is vannak; Csilla aranyszínű szandált vesz elő, ránézésre nem lehet nagyobb a mai 36-os méretnél. 

„A 20-as, 30-as években még a külföldiek is szívesen szórakoztak Budapesten – magyarázza Kollár Csilla. Az volt a szabály, hogy az estélyi szandálnak olyan színűnek kellett lennie, mint a ruhának, ám ezüst- és aranyszínű lábbelit mindenhez fel lehetett venni.”

Ezt a ruhaderekat viselte Sisi, amikor merénylet áldozata lett
Fotó: Kiss Marietta Panka

A szandálban ott a „Made in Hungary” felirat, a pesti cipészek híresen jó szakemberek voltak, így még Erzsébet királyné is készíttetett itt cipőt magának. 

„Erzsébet szembement azzal a hagyománnyal, hogy a császárné csak egyszer viselt egy cipőt, hiszen sokat sétált, és fontos volt számára a kényelmes, betört lábbeli. Viszont szokás volt, hogy egyes ruhadarabokat és kiegészítőket a személyzet tagjai megtarthattak, ezek egy részét pedig az amúgy nem túl jól fizetett alkalmazottak értékesítették, vagy a szeretett úrnő emlékére megőrizték. Több tárgy került az udvartartás tagjaihoz is.

Idézőjel ikon

Azt a ruhaderekat, amelyet Sisi akkor viselt, amikor Genfben Luigi Lucheni leszúrta, Sztáray Irma grófnő kapta meg, aki vele volt a végzetes támadáskor.

A budai Várban működött az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum, és a grófnő a gyűjteménynek ajándékozta később ezt a különleges darabot. Aztán, amikor a második világháborúban a Várat bombatalálat érte, és emiatt sajnos a múzeum jó néhány darabja megsemmisült, a megmenekült tárgyak a Nemzeti Múzeumba kerültek. Többek között ez a ruhaderék is, amelyen a mai napig ott van a lyuk, amelyet a merénylő ejtett azzal a kihegyezett reszelővel, ami a császárné halálát okozta” – avat be Kollár Csilla művészettörténész. (Fotók: Kiss Marietta Panka)

Ha kíváncsi vagy a Nemzeti Múzeum egyik legnépszerűbb időszaki kiállítására, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.

Világom

Súlyos veszélyt jelenthet az Adrián ez az élőlény: mérgező tüskéje durva ízületi gyulladást okozhat

A horvátországi nyaralás legszebb pillanatait is egy másodperc alatt tönkreteheti egyetlen óvatlan lépés a sekély vízben. Az Adriai-tenger sziklás partjainál tömegesen megbújó tengeri sünök nemcsak kellemetlen meglepetést okoznak, de tűhegyes fegyvereik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A bőr alá fúródó, könnyen letörő és mérgező tüskék ugyanis hajlamosak elvándorolni a szövetek között, és ha elérik a csontot vagy az inakat, súlyos, hónapokig tartó ízületi gyulladást indíthatnak el.

Offline

Ezért vált Christian Dior Coco Chanel ellenségévé

Christian Dior „New Look” kollekciója teljesen új korszakot nyitott a divatban, miközben Coco Chanel nyíltan támadta a nőies, extravagáns stílust. Két ikonikus tervező, két teljesen eltérő nőideál és egy rivalizálás, amely örökre átírta a luxusdivat történetét.

Testem

Ez a gyulladás észrevétlenül teszi tönkre a szíved: így előzheted meg

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk rendben van, akkor teljesen védettek a szívinfarktussal szemben. A legfrissebb orvosi kutatások azonban rávilágítottak egy eddig háttérbe szorított, néma gyilkosra: a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásra. Ez az alattomos folyamat belülről, észrevétlenül marja meg az erek falát, és úgy teszi instabillá a lerakódásokat, hogy az bármikor hirtelen stroke-hoz vagy szívhalálhoz vezethet – függetlenül attól, hogy mit mutat a koleszterin-laborunk.

Testem

Ez a gond a méregdrága ételallergia-tesztekkel: felesleges diétára kényszeríthetnek

Hasfájás, bőrkiütés vagy puffadás gyötör, ezért elhatározod, hogy kideríted a rejtélyes okot, és befizetsz egy számtalan élelmiszert felsorakoztató, méregdrága ételérzékenységi tesztre? Jobb, ha óvatos vagy: a szakemberek szerint a piacon elérhető vizsgálatok jelentős része klinikailag teljesen megalapozatlan, a pozitív eredmények pedig sokszor csak azt mutatják meg, mit ettél vacsorára, nem azt, hogy beteg vagy. A téves laborleletek miatt nők, férfiak és ami a legrosszabb, fejlődésben lévő gyerekek kényszerülnek drasztikus, teljesen felesleges diétákra.

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.