Nyers húson élt, és alig bírt két lábra állni a dzsungelben nevelkedett fiú, aki Maugli alakját ihlette

Rudyard Kipling klasszikusa, A dzsungel könyve – és a belőle készült számtalan filmes adaptáció – generációknak nyújtott izgalmas szórakozást, kevesen tudják azonban, hogy a farkasok által nevelt fiú, Maugli történetét valós eset ihlette. Az 1860-as években vadászok leltek rá az indiai dzsungelben egy kisfiúra, aki nyers húst evett, négy lábon járt, és korábban sohasem találkozott más emberekkel.

Egy odúban leltek rá a különös fiúra

1867-ben az észak-indiai Uttar Prades állam Bulandshahr körzetében néhány vadász járta rutinszerűen az őserdőt, amikor egy tisztáson egy barlangra leltek, melyről a nyomok alapján úgy tűnt, egy magányos farkas odúja lehet: a csapat óvatosan bemerészkedett, hogy csapdába ejtse az állatot, legnagyobb megdöbbenésükre azonban farkas helyett egy hat-hét éves forma kisfiúra bukkantak odabent. Azt gondolták, a fiút egy farkas ejthette fogva, és hurcolta magával préda gyanánt, azonban amikor megpróbáltak beszédbe elegyedni a gyerekkel, amaz a legcsekélyebb jelét sem mutatta, hogy értené, vagy képes lenne az emberi beszédre.

A fiú rendkívül különösen viselkedett, négy lábon mászott, és farkas módjára üvöltött, vicsorgott, testét szőr borította, és sarokba szorított állat módjára próbálta védeni a területét az oda betörő emberektől. A vadászok magukkal vitték a rejtélyes kisfiút, és beadták a közeli Agra város egyik árvaházába, ahol a misszionáriusok megkeresztelték, és a Dina Sanichar nevet adták neki, a hindi „szombat” szó után, ugyanis épp egy szombati napon érkezett az intézetbe. A vadászok és az apácák egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy Sanichar évek óta, talán egészen csecsemőkorától kezdve a dzsungelben élhetett elhagyatottan, ahol farkasok között cseperedett fel.

Dina Sanichart, a vad gyereket „etetik” az apácák
Dina Sanichart, a vad gyereket „etetik” az apácákTwitter

A nevelők megpróbálták visszatéríteni a farkas-fiút az emberi civilizációba, az őserdőben töltött évek azonban mindenestül rányomták a bélyegüket Sanichar gondolkodására és viselkedésére: sem az emberi beszédet, sem a gesztusokat nem értette, képtelen volt két lábra állni, és kizárólag nyers húst evett, annak dacára, hogy a misszionáriusok próbálták hozzászoktatni őt a sült ételekhez. Evés előtt alaposan megszaglászta az ételt, és csak akkor volt hajlandó megenni, ha megfelelőnek találta az illatot, és szintén furcsa szokásai közé tartozott, hogy a húsból megmaradt kisebb csontokkal tisztogatta, élesítette a fogait.

A bizarr dzsungelfiú majdnem 30 évet töltött az árvaházban, idővel megtanult két lábon közlekedni és mások szavait is megértette, ő maga azonban sohasem volt képes elsajátítani az emberi beszédet. Ugyan sosem vetkőzte le teljesen az állati viselkedést, számos emberi szokást sikeresen átvett: megtanult felöltözni, és még a dohányzásra is rákapott. Érdekes módon, nem ő volt az egyetlen vad gyerek, aki megfordult az árvaházban – ott-tartózkodása alatt legalább két másik fiú és egy lány került elő hasonló körülmények között a dzsungelből, akikkel Sanichar az elbeszélések szerint jól megértette magát, és szívesen játszott együtt.

Lehet, hogy kitaláció volt az egész?

Sanichar idősebb korában, amikor már két lábon járt és ruhát viselt
Sanichar idősebb korában, amikor már két lábon járt és ruhát viseltWikimedia Commons

A vadonban talált, állatiasan viselkedő gyerekek egyáltalán nem keltettek szenzációt a korszakban Indiában, sőt, ismert jelenségnek számítottak – egyesek azt gyanítják, a hasonló történetek, köztük Sanicharé is, kitalációk lehettek, valójában a családjuk által kitaszított, árvaházba adott értelmi fogyatékos gyerekek „eredetét” próbálták így magyarázni a nevelők a külvilág számára. Egy másik elmélet szerint a misszionáriusok maguk sem értették, miért viselkednek „különösen” a szellemileg visszamaradott gyerekek, és az egyetlen magyarázat, ami szerintük szóba jöhetett, az volt, hogy valószínűleg állatok nevelték fel őket a dzsungelben.

Ugyanakkor több bizonyított eset is ismert, amikor csakugyan állatok között nőtt fel egy, az emberi közösségből kitaszított gyerek: egy ukrán falusi kislány, Okszana Malaja például az 1980-as években, mivel alkoholista szülei teljesen elhanyagolták, hároméves korától kutyák között nevelkedett, és teljesen átvette az állatok szokásait és viselkedését, beleértve a négy lábon járást, az ugatást, a földön alvást, illetve kis- és nagydolga elvégzésének mikéntjét.

Az „igazi Maugli” életét végül a cigaretta rabsága tette tönkre: Sanichar mindössze 34-35 éves korában, tuberkulózis következtében hunyt el az árvaházban, ahol az előző három évtizedet töltötte.

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra