A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.
Az egész világot aggodalom tölti el az MV Hondius körül kialakult helyzet miatt. Mint arról a Dívány is írt, egy többhetes sarkvidéki túra során hantavírus jelent meg a holland óceánjárón, amelyen a fertőzés három utas életét is követelte.
Fertőzés és több gyanús eset
A tengerjáró jelenleg a Zöld-foki-szigetek környékén vesztegel. A három áldozat mellett a híradások 6 igazolt fertőzésról és 3 gyanús esetről is beszámoltak, ám a hajót több utas elhagyta.
A COVID után a világ minden fertőzésre érzékenyebben reagál.
Több mint száz embert megvizsgáltak már
Az eset kapcsán az is kiderült, hogy negatív lett a hantavírustesztje annak a jelenleg is kórházban ápolt, fertőzésgyanús légiutas kísérőnek, aki korábban bizonyítottan is kapcsolatba került a fertőzése után a vírus egyik, 69 éves áldozatával. A hatóságok felkutattak 60 személyt, akik közvetlenül kapcsolatba kerültek az elhunyttal, illetve 50 olyan embert, akik a repülőn a közelében ültek – utóbbiak passzív megfigyelés alatt vannak, vagyis naponta kell mérniük a testhőmérsékletüket.
A hajóról több utast is kórházba kellett szállítani, közülük két személynél igazolták is a vírus jelenlétét – velük együtt összesen 6 a fertőzöttek száma.
Jelenleg keresik azt a 40 utast is, akik még azelőtt hagyták el a hajót a Szent Ilona-szigeten, mielőtt a járványról a hajó személyzete jelentést tett volna.
Ez a közös a hantavírusban és a Covidban
A szakemberek megerősítették, hogy a hantavírussal összefüggésben nem kell Covidhoz hasonló világjárványtól tartanunk. Hasznos tudni ugyanis, hogy amíg előbbi a vérzéses lázak csoportjába tartozik, addig a Covid egy koronavírus okozta betegség. Ez azért fontos, mert a vírusok között jelentős különbségek vannak, még ha bizonyos alapvető jellemzőik hasonlóak is.
Ami közös bennük, hogy egyik kórokozó sem volt ismeretlen a tudomány számára a „járványok” előtt. A hantavírus ráadásul már Magyarországon is okozott korábban fertőzéseket: 2018 és 2025 között összesen 51 igazolt esetet regisztráltak. Ezeket azonban a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó, eurázsiai törzsek okozták. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a hajón feltételezetten jelen lévő törzs egy amerikai, úgynevezett Andes-vonalhoz tartozhat.
A hazai fertőzéseket okozó törzsek sem veszélytelenek: a halálozási arányuk 0,1 és 15% között alakulhat. Ezzel szemben az Andes-vonalhoz köthető fertőzés akár 40%-os halálozási arányt is elérhet.
Ebben a tekintetben valóban található párhuzam a COVID-19-cel is, különösen a tüdő érintettsége kapcsán. A COVID súlyos esetekben citokinvihart válthat ki, amely károsítja a tüdő szöveteit. A hantavírus amerikai formái ezzel szemben hantavírus pulmonalis szindrómát (HPS) okozhatnak, amely során az erek belső fala károsodik, a szervezet túlzott immunválasza miatt pedig fokozódik az érfalak áteresztőképessége, ami súlyos tüdőödémához vezethet.
Másképp fertőz a hantavírus
Mint ismert, egy covidos átlagosan 2–3, későbbi variánsok esetében akár 5 másik embert is megfertőzhetett, ami a gyors globális terjedéshez vezetett. A hantavírus ezzel szemben jellemzően nem terjed emberről emberre, hanem a betegséggel fertőzött rágcsálók által fertőz.
Ez alól csak az Andes-vonal jelenthet ritka kivételt, ahol nagyon szoros, tartós kontaktus esetén előfordulhat emberről emberre történő fertőzés. Ez azonban még ilyen körülmények között is rendkívül ritka.
A zárt térben való tartózkodás (pl. kabinok, közös helyiségek) elméletileg növelheti az átadás esélyét, de a valószínűség továbbra is alacsony. Természetes, nem extrém zárt környezetben ez még csekélyebb.
Érzékeny a hőre is
Még abban az esetben is, ha a vírus kijutna a hajóról, a világjárvány kialakulását erősen korlátozza az, hogy a hantavírus nem képes hatékony, fenntartható emberről emberre terjedésre. Emellett az Andes-vonal környezeti stabilitása is alacsony: érzékeny az UV-sugárzásra és a hőre, így a környezetben gyorsan inaktiválódik.
A szakértők szerint a hantavírus nem rendelkezik önfenntartó járványképességgel, amely azt jelenti, hogy nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy széles körű járvány alakuljon ki. Éppen ezért a figyelmet elsősorban az érintett személyekre és közvetlen kontaktjaikra kell összpontosítani.
Bár hazánkban az amerikai hantavírus törzsek nincsenek jelen, itthon is találkozhatunk a kórokozóval – több törzsével is.
