Egy kamaszlánynak végignézni az édesanyja halálát talán még nehezebb, mint feldolgozni a tényt, hogy egy tömegszerencsétlenség egyetlen túlélője. A dzsungelben egyedül, nőként bolyongani emberpróbáló kihívás. Sérülésektől szenvedve szinte reménytelen. Juliane Koepcke mindezen keresztülment.
Rudyard Kipling klasszikusa, A dzsungel könyve – és a belőle készült számtalan filmes adaptáció – generációknak nyújtott izgalmas szórakozást, kevesen tudják azonban, hogy a farkasok által nevelt fiú, Maugli történetét valós eset ihlette. Az 1860-as években vadászok leltek rá az indiai dzsungelben egy kisfiúra, aki nyers húst evett, négy lábon járt, és korábban sohasem találkozott más emberekkel.
Bizonyosság helyett ma is csak teóriák léteznek arról, hogyan maradt életben Juliane Koepcke, amikor 1971 karácsonyán repülőgépe lezuhant a perui Amazonasban. Az akkor 17 éves lány hatalmas zuhanás után, komoly sérülései ellenére 11 napon keresztül bolyongott a dzsungelben, mire halászokkal találkozott, akik megmentették.
Negyven, a dzsungelben töltött napot követően a négy kolumbiai testvér végre visszatérhet a civilizációba: a repülőszerencsétlenséget és a vadon veszélyeit egyaránt túlélő gyerekek megmenekülésének titka származásukban rejlik.
Minden idők egyik legfantasztikusabb túléléstörténete játszódott le 1971 karácsonyán a perui dzsungelben: a 17 éves Juliane Koepcke háromezer méteres zuhanást élt túl csodával határos módon, miután viharba került és a levegőben darabokra esett a repülő, melyen utazott. A kamasz lány 11 napon keresztül saját leleményességére hagyatkozva vándorolt a kietlen őserdőben, és komolyabb sérülés nélkül vészelte át a katasztrófát.
A Mezőgazdasági Múzeumban jártunk, a „Kaland a dzsungelben” kiállításon és nagyon élveztük, pedig elsősorban gyerekeknek szól.
