Mi köze a vikingeknek a Bluetoothhoz?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bárki, aki használt már mobiltelefont vagy számítógépet, ismeri a rövid távú, vezeték nélküli adattovábbításra használt Bluetooth-szabvány logóját: de vajon hogyan keletkezett, és mit takar a különös, sokszögletű embléma, és mi köze az információtechnológiához a vikingeknek?

Áfonyamániás király volt a névadó

A Bluetooth-szabvány megalkotása az 1990-es évek derekára nyúlik vissza, amikor az Intel, az Ericsson és a Nokia cégek fejlesztői úgy gondolták, szükségük lehet egy közös platformra, amellyel képesek vezeték nélkül adatokat továbbítani egymás készülékei, számítógépei között. A három – később az IBM becsatlakozásával négy – vállalat rövid távú rádiós adatátviteli eljárásait összehangoló szabvány 1997-ben született meg, az alkotók pedig egyedi és könnyen megjegyezhető nevet szerettek volna adni „gyermeküknek”.

I. Harald dán király (911–985)
Fotó: BirgerNiss / Getty Images Hungary

Az Intel mérnöke, Jim Kardach és az Ericsson csapatához tartozó Sven Mattisson mindketten lelkes amatőr történészek voltak, akiket lenyűgöztek a néhai viking harcosok, így került a képbe – egy közös italozás alkalmával – a 10. században élt legendás dán király, I. Harald Gormsson, gúnynevén Harald blátönn, vagyis Kékfogú Harald. A viking uralkodó, aki állítólag folyton áfonyát evett, ezért lettek kékek a fogai, mások szerint egy zápfoga miatt kapta gúnynevét, közös királysággá egyesítette a dán törzseket, a két mérnök pedig úgy vélte, ez a tett hasonló ahhoz, ahogyan találmányuk összekapcsolja a különböző technológiákat és kommunikációs szabványokat.

Viking rúnákból rakták össze a jelet

A Bluetooth vagyis Kékfog elnevezést eredetileg csupán ideiglenes kódnévnek szánták, végül azonban a szabvány piacra dobása után is használatban maradt, és világszerte elterjedt – annak dacára, hogy az IBM a personal area networking (személyes területi hálózat), azaz PAN elnevezés mellett kardoskodott –, így idővel egy logóra is szükség lett.

A Bluetooth-jel designjánál az alkotók visszanyúltak a név skandináv gyökeréhez, és a viking rúnákat vették alapul, egymásra vetítették a Harald Bluetooth név monogramját, vagyis a H és a B betűt jelölő két rúnát ( és ). Az így keletkezett, egyszerű, könnyen megjegyezhető, de ugyanakkor frappáns logó – melyet olykor egy ovális kék keretbe illesztenek be –, az azóta eltelt több mint húsz évben is változatlan maradt, és a mobilkommunikáció és a számítástechnika forradalmának köszönhetően napjaink egyik legismertebb, leggyakrabban látottszimbólumává nőtte ki magát.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.