Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.
Képzeljük el, hogy alig néhány órányi autóútra Budapesttől, a Bécsi-erdő zöldellő lankáinak találkozásánál fekszik egy kisváros, ahol a történelem legnagyobb alakjai szó szerint egymásnak adták a kilincset. Egy hely, ahol Mátyás királyunk feleségével, Beatrixszal pihent, ahol a Habsburg-uralkodók teljes udvartartásukkal berendezkedtek a nyári hónapokra, és ahol a zseniális, ám ekkorra már teljesen siket Ludwig van Beethoven a zongorája fölé görnyedve papírra vetette az emberiség egyik legnagyobb zenei himnuszát, az Örömódát.
Ez a hely nem más, mint Baden bei Wien, Ausztria elegáns, biedermeier stílusú gyöngyszeme, amely a mai napig úgy őrzi a császári és királyi luxus hangulatát, mintha megállt volna benne az idő.
A kénes források, amelyekért Mátyás király is rajongott
Baden bei Wien szerencséje – és gazdagsága – a lábunk alatt rejlik: a föld mélyéből feltörő, tizennégy kénes gyógyforrásban, amelyeket már a rómaiak is imádtak Aquae néven. A középkorban és a reneszánsz idején a városka igazi luxusmenedékké vált a nemesség számára. Kevesen tudják, de a magyar történelem legnépszerűbb uralkodója, Hunyadi Mátyás és felesége, a nápolyi származású Beatrix királyné is rendszeres vendégek voltak itt.

Beatrix, aki imádta a pompát és a kényelmet, kifejezetten a badeni vizek gyógyító hatásától remélte a gyermekáldást, így a magyar udvar gyakran költözött át ide hosszabb időre. A legenda szerint Mátyás annyira megszerette a hely klímáját és a vidék borait, hogy még egy saját rezidenciát is fenntartott a városban, megelőzve ezzel a Habsburgokat, akik évszázadokkal később tették meg Badent a birodalom hivatalos fürdővárosává.
A Habsburgok nyári paradicsoma
A 19. század elején Baden bei Wien igazi aranykorát élte, miután I. Ferenc császár (aki mellesleg magyar király is volt) annyira beleszeretett a városba, hogy 1804 és 1834 között minden egyes nyarat itt töltött. Amikor a császár és udvartartása megérkezett Bécsből, Baden egy csapásra a világpolitika és a társasági élet abszolút központjává vált.

A városka építészete ekkor nyerte el a ma is látható, lenyűgöző biedermeier és klasszicista arculatát. Elegáns, pasztellszínű paloták, hatalmas, gondosan nyírt parkok és lenyűgöző sétaterek nőttek ki a földből. A nemesség és a polgárság színe-java ide járt, hogy a császári család közelében lehessen, a helyi kaszinóban (ami ma Európa egyik legnagyobb és legszebb kaszinója) eljátssza a vagyonát, vagy a híres Kurparkban korzózzon.
A siket zseni és az európai himnusz születése
Baden azonban nemcsak az uralkodók, hanem a művészek városa is volt. Wolfgang Amadeus Mozart gyakran látogatott ide – felesége, Constanze itt kúráltatta magát –, és itt komponálta híres Ave verum corpus című művét. De senki sem hagyott olyan mély nyomot a városban, mint Ludwig von Beethoven.
A zeneszerző 1821 és 1823 között élt és alkotott a Rathausgasse 10. szám alatti házban (amely ma múzeumként működik). Beethoven ekkorra már szinte teljesen elveszítette a hallását, magányos, morózus és beteges volt, a badeni kénes fürdők és a Bécsi-erdőben tett magányos, órákig tartó sétái azonban valóságos terápiaként hatottak rá.

Ebben a sárga falú, szűkös badeni házikóban, a külvilágtól elzárva, a fejében lévő dallamokra hagyatkozva fejezte be a IX. szimfóniát, és annak zárótételét, az Örömódát. Amikor ma a badeni sétálóutcákon járunk, szó szerint azon a macskakövön lépkedünk, ahol a világ egyik legnagyobb zenei zsenije dühösen, a dallamokat dúdolva viharzott végig.
Miért érdemes ma is ellátogatni a városba?
Baden bei Wien napjainkban is tökéletes hétvégi úti cél, ha szeretnénk átélni a Monarchia békebeli luxusát. A történelmi óvárosban sétálva szinte érezni lehet a múltat, a hatalmas rózsakertben (Rosarium) több ezer rózsafajta virágzik egyszerre, a modern, mégis korhű Római Fürdőben (Römertherme) pedig ugyanabban a gyógyvízben áztathatjuk magunkat, mint egykor Mátyás király vagy a Habsburg főhercegek. Baden nem csupán egy fürdőváros: ez a kultúra, a romantika és a történelem élő skanzene, ahol egy kicsit mi magunk is arisztokratának érezhetjük magunkat.
Ha kicsit messzebbre utaznánk, hogy átéljük a monarchiabeli hangulatot, akkor érdemes a horvát tengerpartra látogatnunk.
























