beethoven - Dívány

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.

Beethovenről ma már mindenki tudja, milyen szörnyű állapotban élte le élete java részét: hallását egészen fiatalon elvesztette, halálát követően pedig komoly érdeklődés övezte, mi lehetett állapotának oka, és vajon a DNS-ében található-e a titok nyitja.

A bécsi klasszikusok egyike, a siketen is világhírű zeneműveket komponáló Ludwig van Beethoven 1827-ben hunyt el Bécs városában. Gustav Klimt, az osztrák szecesszió egyik legismertebb festőművésze 35 évvel később született ugyanott. Értelemszerűen soha nem találkozhattak, a tudomány most mégis egy igen különös kapcsolatot állapított meg kettőjük között.

A környezetünkben felsejlő hangok mind hatással vannak a testünkre. Egyes zörejek ijesztően hatnak, fokozva a szívverést és megemelve a pulzust, mások megnyugtatnak, biztonságot sugároznak, ellazítanak – ilyen Mozart zenéje is.

Beethoven életrajzának mind a mai napig az egyik legnagyobb rejtélye, hogy a halála másnapján megtalált levélben megszólított halhatatlan kedves kit takarhat. A szakértők nagy többsége azon az állásponton van, hogy Brunszvik Jozefinnek szól a híres levél.

Az egyik legnagyobb zeneszerző, aki élete végére megsüketült, mégis remekműveket komponált: nagyjából eddig terjed a tudásunk Ludwig van Beethovenről. A róla elnevezett bernáthegyin és az Örömódán túl azonban egy egész ismeretlen világ tárul elénk: a zseni cseppet sem átlagos élete.

​