Beethovenről ma már mindenki tudja, milyen szörnyű állapotban élte le élete java részét: hallását egészen fiatalon elvesztette, halálát követően pedig komoly érdeklődés övezte, mi lehetett állapotának oka, és vajon a DNS-ében található-e a titok nyitja.
A bécsi klasszikusok egyike, a siketen is világhírű zeneműveket komponáló Ludwig van Beethoven 1827-ben hunyt el Bécs városában. Gustav Klimt, az osztrák szecesszió egyik legismertebb festőművésze 35 évvel később született ugyanott. Értelemszerűen soha nem találkozhattak, a tudomány most mégis egy igen különös kapcsolatot állapított meg kettőjük között.
A környezetünkben felsejlő hangok mind hatással vannak a testünkre. Egyes zörejek ijesztően hatnak, fokozva a szívverést és megemelve a pulzust, mások megnyugtatnak, biztonságot sugároznak, ellazítanak – ilyen Mozart zenéje is.
Beethoven életrajzának mind a mai napig az egyik legnagyobb rejtélye, hogy a halála másnapján megtalált levélben megszólított halhatatlan kedves kit takarhat. A szakértők nagy többsége azon az állásponton van, hogy Brunszvik Jozefinnek szól a híres levél.
Az egyik legnagyobb zeneszerző, aki élete végére megsüketült, mégis remekműveket komponált: nagyjából eddig terjed a tudásunk Ludwig van Beethovenről. A róla elnevezett bernáthegyin és az Örömódán túl azonban egy egész ismeretlen világ tárul elénk: a zseni cseppet sem átlagos élete.
