Városvadász: Kitalálod, melyik városban készült a kép?
A település területe 1873-ig az Esterházy család birtokába tartozott, és miután eladták, megépült ez a kastély.
A település területe 1873-ig az Esterházy család birtokába tartozott, és miután eladták, megépült ez a kastély.
Hogyan lehet valakiből sikeres vállalkozó, ha a körülmények ellene dolgoznak? Mi kell ahhoz, hogy valaki egy olyan csapatot építsen maga köré, amire bármikor számíthat? Hogyan működhet jól egy munkahelyi közösség? Bódi Gabriellával, az Eureka Games társalapítójával beszélgettünk, akinek saját vállalkozása emberközpontú fejlesztésén túl missziója, hogy támogassa a női vezetők és queer emberek munkahelyi közösségekbe való befogadását.
Dr. Frölich Róbert főrabbi a zsidó vallás neológ irányzatának álláspontját fejti ki a művi megtermékenyítés erkölcsi kérdéseiről.
A hónap dilemmája mai fejezetében Románné Bolba Márta evangélikus lelkész gondolatait olvashatod.
Cikksorozatunk mai fejezetében Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke fejti ki véleményét.
A hónap dilemmája mai fejezetében Bialkó László Gergő buddhista tanító gondolatait olvashatod.
A hónap dilemmája legújabb részében a művi megtermékenyítés által felvetett erkölcsi kérdésekkel foglalkozunk. Elsőként Németh Gábor katolikus lelkész gondolatait közöljük.
A mai város gyógyfürdőiről nevezetes.
A mai város a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik.
Észak-Olaszországig utazunk egy 15. századi esemény kedvéért.
Tokaj-Hegyalján eredtünk egy ismert államférfi nyomába.
Cikksorozatunk októberi kérdésére ezúttal Kovács Miklós Ahmed imám, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke válaszol.
Minden évben itt rendezik a Roncsderby Európa-bajnokság első futamát.
A képről talán egyértelmű, hogy ez nem a Szovjetunió vagy Bergengócia.
„Nem szerencsés azzal az elhatározással indítani egy írói feladatot, hogy már megint rettenetesen vissza van esve az emlékezetpolitika, tenni kéne valamit. Ez így nem működik, ez tanmese” – vallja Závada Pál, aki úgy képes megmutatni a budaörsi németek több mint két évszázados, azóta gyakran elhallgatott-elferdített történetét, hogy az olvasó sok mindent megtud, mégsem érzi egy pillanatig sem didaktikusnak a szöveget. Ez nem véletlen, hiszen nem szokványos fotóskönyv a Wanderer. Miben lelte különös örömét a szerzője, miközben dolgozott rajta? Humorra való nyitottságról, botcsinálta krónikásokról és óriási táskamagnetofonokról beszélgettünk a Kossuth- és József Attila-díjas íróval.
Férfiruhában, férfiálnéven harcolta végig a szabadságharcot a hős honvédtiszt, Lebstück Mária főhadnagy, akiről nyughelyén, a főváros IV. kerületében, Újpesten neveztek el utcát.
Most tényleg eljöttünk a hídalá.
A legenda szerint a mai várost egy Bucur nevű pásztor alapította.
Mai születésnaposunk a Kádár-rendszerben Professzor fedőnéven vett részt az állambiztonság munkatársainak felkészítésében, később évtizedeken át az egyik legnépszerűbb, ismert pszichológus volt.
A kreatív örmény bevándorló története folytatódik a fogdaként használt sírgödör falába formázott domborművektől az internálótábor játéküzemén és a zseníliaállatkák készítésén át Bécsig.
„Olyanok vagyunk, mint két meggyújtott csillagszóró, ő meg én. Fellobbanunk, majd kialszunk, és közben nem is látjuk egymást önmagunktól” – mondja az egyik szereplő Kiss Tibor Noé legújabb, Beláthatatlan táj című könyvében. Hova vezet, ha folyton csak a saját világunkban pörgünk? Mire jó a minket körülvevő rengeteg személyesség, ha közben hiányzik a párbeszéd? És miért annyira felszabadító, ha valaki végre nem a saját történetét mondja el? Hanem egy ötvenes töritanárét, akinek a lánya kómában fekszik, vagy egy autópályához közeli településen élő fiatal testvérpárét. Az igazi transz gesztusról, fricskákról és módosult tudatállapotokról beszélgettünk az íróval.
Az ország egyik legjelentősebb ipari központját vesszük ma célba.
A Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetében működő Biokolloidok Kutatócsoport a szabad gyökök elleni védekezés kifejlesztésén dolgozik. Szilágyi István adjunktussal, a kutatócsoport alapítójával beszélgettünk itthon és külföldön szerzett munkatapasztalatairól.
„A konkrétumokon meg szoktam lepődni, a trendeken nem” – válaszolja Spiró György, amikor aktuálpolitikai eseményekről kérdezem. A Kossuth- és József Attila-díjas írót inkább a múltat illetően érik meglepetések: amikor archívumokban kutakodik, és történészek cikkeit olvasgatja, csodálatos összefüggésekre bukkan. Mire jött rá legutóbb, amikor az idei Margó fesztiválon debütáló könyve, a Malaccal teljes éveink című esszékötet szövegein dolgozott? A szerzővel a ’60-as évekbeli Eötvös Kollégium pezsgő világáról beszélgettünk, amelynek gyakran elfeledett-elferdített története jelenünkről is sok mindent elmond.
A 17. századi hangulat megteremtője a mai napig a négybástyás vár, amelynek délnyugati részén kiemelkedik a Vártemplom tornya.