1886-ban egy tucatnyi szélsőséges nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy tiszta árja németekből álló kolóniát. A terv azonban nem egészen úgy sült el, ahogyan tervezték.
Január 20-án beiktatják hivatalába Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. Ebből az alkalomból összeszedtünk néhány kevésbé ismert, meglepő tényt az ország korábbi vezetőiről.
Egyesek súlyos titkokat visznek magukkal a sírba, mások viszont könnyíteni szeretnének a lelkükön, ezért utolsó leheletükkel bevallják legjobban őrzött titkaikat. Gyilkosságokra, szélhámosságokra és eltűnt műkincsek hollétére is derült már fény ily módon.
Kedves ajándékkal lepték meg a szovjet gyerekek a moszkvai amerikai nagykövetet, aki annyira örült a nagylelkű gesztusnak, hogy éveken át dolgozószobájában tartotta a kapott plakettet. Nem is sejtette, hogy az ártatlannak tűnő ajándék titkot rejt: segítségével több mint hat éven keresztül hallgatták le őt a szovjet elvtársak.
Nem Donald Trump, de még csak nem is Kanye West a legfurcsább figura, aki harcba szállt az Egyesült Államok elnöki tisztéért. Összegyűjtöttük az USA történelmének tíz legkülönösebb elnökjelöltjét.
Az internetnek hála minden eddiginél gyorsabban terjednek és minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot kapnak a különböző összeesküvés-elméletek. A konteók azonban régi és gazdag múltra tekintenek vissza, némelyikről pedig tényleg kiderült, hogy valóság áll mögötte.
A tudomány nem ismer határokat, akkor sem, ha kegyetlenségről és furcsaságról van szó: az elmúlt századokban többek között kutyákat hoztak vissza a halálból, pókokat drogoztak be, majmokon végeztek teljes fejátültetést és ember-orángután hibrideket akartak létrehozni az ambiciózus, de kissé megtévedt kutatók.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Most a – mai szemmel gyakran bizarrnak és kegyetlennek ható – szórakozási lehetőségekről ejtünk szót.
A történelem leghalálosabb műtétjébe (a pácienssel együtt) hárman haltak bele. Az operációt végző sebész a 19. század brit sztárdoktora volt, akit az áldozatok ellenére az orvostudomány úttörőjeként emleget az utókor.
Az apró Liechtenstein királyság fővárosa, Vaduz nem várt figyelem középpontjába került 1892 augusztusában: itt vívták a történelem első teljesen emancipált női párbaját, melyen a felek – egyikük az Ördöglovas, Sándor Móric lánya – félmeztelenül rontottak egymásnak tőrükkel. Az összecsapásra okot adó vita virágok elrendezése körül robbant ki.
Jó pénzért árulták vizeletüket és karddal az oldalukon járkáltak az emberek, a házastársak egy az egy ellen párharcban intézték el vitás ügyeiket, a kivégzések pedig óriási tömegeket vonzottak az utcákra – néhány meghökkentő, de egykor mindennaposnak számító középkori szokásról mesélünk.
A háború után még évtizedekig folytatta a harcot egy japán katona a Fülöp-szigeteken, ugyanis nem volt hajlandó elhinni, hogy a világháború véget ért: azt hitte, csupán ellenséges propagandáról van szó. Hazatérése után nemzeti hősként ünnepelték, neki azonban nem tetszett a modern Japán.
2000 novemberében egy rejtélyes figura jelent meg az interneten, aki azt állította magáról, hogy a jövőből érkezett időutazó, és beszámolt a következő évtizedek eseményeiről. Vajon tényleg időutazó volt John Titor, vagy a világháló történetének egyik legfrappánsabb átveréséről van szó?
Elégetett öltönyök, elrabolt filmrendező, szupertehenek, Skócia és Winnetou – a történelem legrettegettebb diktátorai gyakran igen különös passzióknak hódoltak.
Miért neveztek el utat a legnagyobb szovjet úttörőtáborban egy amerikai lányról, és hogyan lett a ’80-as évek kicsit naiv, de jó szándékú médiaszenzációja egy Kremlbe címzett levélből? Samantha Reed Smith története.
Szarkofág, űrhajó botkormánya, előembercsontváz, sőt még az Egyesült Államok elnökének agya is szerepel az eltűnt történelmi ereklyék listáján, melyek sorsa talán örökre homályba vész.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma egy várostromban veszünk részt.
A XII. kerületi Csillebérc neve összeforrt az egykori úttörőtáborral és a ma is üzemelő gyermekvasúttal, de itt található a Magyar Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézete is. Bármilyen meglepő, a városrész elnevezésének semmi köze a bányászathoz – de akkor honnét jött a név?
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában.
Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma 4 híres középkori legenda nyomába eredünk.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma a középkori udvarok ismer figurájáról, az udvari bolondról emlékezünk meg.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. A mai alkalommal a várkastélyok lakóinak mindennapjait vizsgáljuk meg közelebbről.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
