Nem csak a mai és a 2000-es évek tinijei hódoltak a divatnak csillogó kövecskék fogukra applikálásával: az ősi maják drágakő berakású fogsorral villoghattak. Kutatók egy csoportja azt is megfejtette, hogyan nem haltak bele ebbe a beavatkozásba, és miként hatott egészségükre.
Tudtad, hogy 100 évvel ezelőtt akár hidroplánon is elutazhattál volna a Balatonra? No meg hogy az idő tájt is létezett kongresszusi turizmus? Minderre egy 1926-os kiadású pocket guide-ban, azaz zsebben elférő turisztikai kalauzban bukkantam, amely információk halmazával – címekkel, telefonszámokkal, nyitvatartási időkkel, jegyárakkal – látta el a turistát.
Az egyre gyakoribb iskolai lövöldözések, fegyveres gyilkosságok és erőszakos cselekmények okán rendszeresen fellángol a vita, vajon szükséges-e korlátozni a fegyvertartáshoz való alkotmányos jogot az Egyesült Államokban. De mi is pontosan a vitatott második alkotmánykiegészítés, miért van akkora kultúrája Amerikában a fegyvereknek, és tényleg minden amerikai hord magánál pisztolyt?
A zenei világ egyik legmeghatározóbb egyénisége Freddie Mercury volt. A Queen zenekar frontembere olyan dalokat írt, amik már a történelem részévé váltak. A legendás énekes 1991 novemberében hunyt el, így ennyi idő távlatából nem is reménykedtünk már abban, hogy fogunk tőle még új dalt hallani. Pedig Brian Mayék nemrég nagy bejelentést tettek.
A 20. század egyik legtöbbet elemzett és legvitatottabb fotójának számít a felvétel, melynek készítője, egy neves nőgyógyász doktor (talán) lencsevégre kapta a skóciai Ness-tóban élő titokzatos lényt, Nessie-t – a rejtélyes fénykép hat évtizeden át izgalomban tartotta a legendavadászokat, mígnem végre kiderült az igazság.
A magyar egy magas kontextusú kultúra: ha szeretnéd megfejteni, miként köt össze a beszédünk más országok lakóival, olvass tovább.
Az emberek többsége napi szinten él meg stresszes helyzeteket, vagyis olyan események részese, amely érzelmi vagy fizikai feszültséget vált ki belőle frusztráció, harag vagy idegesség formájában. Muszáj ismerni és elsajátítani stresszoldó technikákat, mert hosszabb távon negatív hatással van az egészségre. A stresszt oldhatjuk például kerékpározással. De mi van akkor, ha épp azért vagyunk stresszesek, mert a méregdrága kerékpár cserben hagyott? Íme a profi versenyzők nem éppen helyeselhető stresszoldó technikái!
Azt hitted, az ember az egyetlen intelligens faj a Föld bolygón? Az igazság sokkal hátborzongatóbb, mint gondolnád: a világot kétméteres, értelmes óriáshüllők irányítják, akik évezredek óta beférkőztek az elit legbefolyásosabb köreibe, és titokban azon munkálkodnak, hogy végleg uralmuk alá hajtsák az emberiséget. Legalábbis ezt gondolják az egyik legbizarrabb összeesküvés-elmélet hívei, melynek a Laposföld-sorozat mai cikkében utánajártunk.
Fittyet hánysz valamire, amikor nem törődsz a dologgal, szándékosan és fölényesen megfeledkezel róla, pedig – sok esetben – érdemes lenne odafigyelni rá. De vajon mi az a fitty, és miért pont hányni szokták? Mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.
A „Nagy Lélekként”, vagyis Mahátmaként tisztelt Mohandász Karamcsand Gandhi a köztudatban a történelem legpozitívabb szereplői között foglal helyet, a békés ellenállás filozófiájának számító indiai szabadsághős szexuális élete azonban kifejezetten sötét titkokat rejt. A fiatalon már-már szexmániásnak számító Gandhi később önmegtartóztatást fogadott, és rendkívül bizarr módszerekhez folyamodott, hogy képes legyen ellenállni a kísértésnek.
Rengeteg érdekes és különös kategóriában rendeztek már versenyt, de a prímet talán Charles Vance Millar kanadai ügyvéd ötlete viszi, aki végrendeletében félmillió dollárt (mai árfolyamon nagyjából 10 milliót) ajánlott annak az anyának, aki 10 év leforgása alatt a legtöbb gyermeket hozza a világra – a „nagy gólyaderbi” az egész országot lázba hozta.
Talán sokan vagyunk, akik eljátszottunk már azzal a gondolattal, hogy milyen jó lenne írni egy regényt. Van, aki meg is valósítja, van, aki még csak keresgeti a témát, mert miről is szóljon egy jó könyv? Szexről, romantikáról, valami utópisztikus kalandról, esetleg egy gyilkosságról? Mennyire legyen fikció, vagy elfér benne a valóság? Ezernyi kérdés, bár Nancy Crampton-Brophynak valószínűleg nem volt ennyi.
Minden diák ismeri a derékszögű háromszög befogóival és átfogóival kapcsolatos Pitagorasz-tételt, kevesen tudják viszont, hogy az ókor legzseniálisabb matematikusa igen színes életet élt, egy számokat istenítő szekta vezére volt, aki saját magának is isteni származást tulajdonított, a téziseire rácáfolók megölésétől sem riadt vissza, és megtiltotta híveinek a lóbab fogyasztását.
A holokauszt gyermekáldozatainak jelképévé vált a kezét megadásként feltartó, ijedt tekintetű 7-8 éves fiú, akire egy náci tiszt csőre töltött géppisztolyt szegez – a varsói gettóban készült megrendítő fénykép később segítségére volt a hatóságoknak a katonatiszt azonosításában és elítélésében, a kisfiú kiléte és sorsa azonban máig viták és rejtélyek tárgya; azt sem tudni, vajon túlélte-e a megpróbáltatásokat.
A genetikai változásoknak az életünk hosszához is köze van, legyen szó emberről vagy éppen zsiráfról: de van összefüggés a testméret és az élettartam közt?
Szegénysorból emelkedett fel az argentin first lady, aki életében is hihetetlenül népszerű volt, halála után pedig valóságos kultusz alakult ki körülötte.
2001. szeptember 11. alapjaiban változtatta meg a légi közlekedést, és extrém szabályok bevezetését váltotta ki a „biztonságos” repülés lehetőségének visszaállítása érdekében. Mivel a történtek minden emberi képzeletet felülmúltak, így a szabályok, amelyektől az utasok biztonságának megóvását remélik, korábban csak a fantáziadús thrillerek világában voltak elképzelhetők.
Női orvosként küzdötte végig Indiában a kolera- és a leprajárványokat, Gandhi személyes orvosa lett, kórházat alapított, és volt egészségügyi miniszter is.
Bármennyire is igyekszünk tudatos, környezetkímélő életmódot folytatni, testünk nyugalomba helyezésének hagyományos módszerei – a temetés vagy a hamvasztás – közel sem tekinthető annak. Szerencsére ma már létezik pár alternatíva az igazán elhivatott környezetbarátoknak.
Az uralkodók nemcsak ékszerekkel és arany- vagy ezüsttárgyakkal kedveskedtek a számukra fontos személyeknek: a történelem során sokszor meglepő ajándékokkal fejezték ki nagyrabecsülésüket.
Míg bizonyos természeti népek úgy vélték, hogy az őrülteken keresztül valamilyen természetfeletti hatalom nyilatkozik meg, Európában (és később a tengerentúlon is) igyekeztek eltüntetni szem elől, akikről úgy vélték: nem illeszthetők be a többségi társadalomba.
Charlie Chaplin neve összefonódik a humorral és a filmes pályával, de nőügyei miatt többször is főhetett a feje. Egyik rosszul megválasztott kalandja gyakorlatilag a színészi pályája végét okozta, de az érdekességek ezzel még nem érnek véget: a törvényhozásra is hatással volt.
Minden idők egyik legnagyobb hadvezére, III. Alexandrosz makedón király legendás hódításaival írta be magát a történelemkönyvekbe, alakjával kapcsolatban azonban számos egyéb történet és anekdota is fennmaradt: az egyik legextrémebb sztori szerint Nagy Sándor nagyszabású ivóversennyel ünnepelte meg egyik barátja halálát, az esemény azonban végzetesen alakult a résztvevők számára.
Július 17-én ünnepeltük az emoji világnapját, mely alkalomból mai Szimbólumvadászunkban alaposabban beleássuk magunkat a leghíresebb mosolygó fejes szimbólum, a smiley, illetve a belőle kialakult emoticonok és emojik történetébe: mi a különbség a három fogalom között, ki és milyen célból alkotta meg őket?
A címben foglaltakat minden túlzás nélkül, szó szerint érthetjük a világ számos táján. A hőhullámokhoz egyre inkább hozzászokhattunk, a hőség azonban mostanra olyan veszélyeket hozott elérhető közelségbe, melyeket eddig legfeljebb katasztrófafilmekben tapasztalhattunk.
