Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
November 3-án volt a 65. évfordulója annak, hogy Lajka kutya a Szputnyik–2 fedélzetén Föld körüli pályára állt. De nem ő volt az első az űrben: az 1940-es évek végétől kezdve számtalan állatot próbáltak a szovjetek és az amerikaiak az űrbe juttatni, akik közül sokan soha nem tértek vissza a Földre.
A kommunista mozgalomban ismerkedtek meg, s noha a párt elismerte összetartozásukat, soha nem bontakozott ki közöttük igazán a szerelem. Ki volt Döme Piroska, az egyetlen nő, akihez Kádár Jánost a feleségén kívül érzelmi kapocs fűzte?
Gerald Durrell könyvei gyerekek és felnőttek millióit bűvölték és bűvölik el ma is világszerte, sokan az ő műveinek nyomán szeretnek bele az állatvilágba és a természettudományokba – a híres angol zoológus-író és családjának élete azonban jóval sötétebb és zűrzavarosabb volt, mint a Családom és egyéb állatfajták és más regények nyomán gondolnánk. Durrell maga is egész életében súlyos depresszióval és alkoholfüggőséggel harcolt.
Az orvostudomány fejlődését a múltban gyakran megkérdőjelezhető, sőt, mai szemmel egészen horrorisztikusnak nevezhető kísérletek segítették – a szervátültetés úttörője, a szovjet Vlagyimir Gyemihov talán még Frankensteint is irigylésre késztető módon kétfejű kutyákat hozott létre, hogy megtudja, képes-e az agy idegen testben funkcionálni.
A vásárokon nemcsak a díjnyertes állatokat, a hatalmasra nőtt zöldségeket vagy a kiváló minőségű árucikkeket csodálták meg az odaérkezők, hanem a közszemlére tett csecsemőket és kisgyerekeket is.
Terjed az interneten egy fénykép, melyen – állítólag – a fiatal Adolf Hitler látható, amint egy nagy tömeg közepén ünnepli az első világháború 1914-es kitörését. A fotó számos történelmi témájú és a náci vezérrel foglalkozó könyvben is szerepel, alaposabb vizsgálatok azonban gyanúra adnak okot, miszerint csalással állunk szemben – mi lehet az igazság?
Péter Gábor majdnem kilencven évet élt, ebből az utolsó negyvenet kegyvesztetten. A véreskezű ÁVH-vezér a hatvanas években a Magyar Ruhaipari Tervezővállalat könyvtárában kapott állást, majd korai nyugdíjazása után teljes visszavonultságban élt.
A síron túl is tartó szerelem igenis létezik, és olykor igen bizarr módokon nyilvánul meg: egy német–amerikai férfi, Carl Tanzler olyan megszállottan imádta 30 évvel fiatalabb szerelmét, hogy a nő tragikus halála után elrabolta a holttestet, és mumifikálva őrizte hét éven keresztül.
Julie d’Aubigny, ismertebb nevén Mademoiselle de Maupin a párizsi opera legnépszerűbb énekesnőjének és a korszak botrányhősének számított a 17–18. század fordulóján, aki rövid élete során rocksztárokhoz méltó életet élt: párbajhősként és kalandorként lett hírhedt, és férfiakkal és nőkkel egyaránt szerelmi viszonyba bonyolódott, egy alkalommal még halálra is ítélték.
A Kitörő öröm címet adta szerzője a Pulitzer-díjas képnek, amely egy hosszú hadifogságból hazatérő amerikai katonát ábrázol, amint a repülőtéren újra látja családját – a vietnámi háború egyik leghíresebb fotójaként híressé vált felvétel hátterében azonban sokkal szomorúbb történet húzódik meg, az örömteli mosoly családi drámát rejt.
A mai Irak területén, az Eufrátesz folyó partján Kr. e. 2300 környékén alapított Babilon városa rendkívül jelentős szerepet játszott az ókor történetében; az akkádok lakta metropolisz a Kr. e. 18. századtól, a legendás Hammurapi király uralkodásától vált igazi nagyhatalommá (ekkor jött létre az Óbabiloni Birodalom), és egészen a Kr. e. 4. századig virágzott. Az ókori világváros lakóinak élete azonban nem csak játék és mese volt: mai szemmel rendhagyó, sok esetben brutálisan kegyetlen szokások dívtak Babilonban, ahol a szex az élet egyik legfontosabb részének számított, a nőket pedig árveréseken árulták leendő férjüknek.
A 19. században még nem létezett televízió vagy internet, mégsem unatkoztak az emberek: rengeteg szabadidős tevékenységnek hódoltak, melyek némelyike mai szemmel furcsának, sőt, igen bizarrnak is tűnhet. Ezekből válogattunk néhányat.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Hollywood első világraszóló botránya volt, amikor 1921-ben a népszerű komikussztár, Roscoe „Fatty” Arbuckle egy színésznő megerőszakolásának és megölésének vádjával állt bíróság elé. Az ügy egy csapásra szétzúzta az egyik legkedveltebb és legjobban kereső némafilmes nevettetőnek számító Arbuckle imázsát és karrierjét, azonban máig nem tudni, tényleg bűnös volt-e.
Különös vendég érkezett 1725-ben a brit királyi család rezidenciájára, a Kensington-palotába: Péter, a 12 év körüli fiú állat módjára viselkedett és beszélni sem tudott, a híresztelések szerint farkasok vagy medvék nevelték fel a vadonban. A „vad gyermek” annyira megtetszett I. György királynak, hogy házi kedvencévé fogadta, családja és udvaroncai a palota „különlegességeként” bántak vele – de ki lehetett valójában a különös sorsú fiú?
Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után a magyarok és a szovjetek ismét farkasszemet néztek egymással, a budapesti utcák helyett ezúttal a világ túlsó felén, Ausztráliában, a medencében. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult, a medencéből elsétáló, vérző fejű Zádor Ervinről készült fotó pedig bejárta a világsajtót.
Bizonyos személyek különös, olykor tragikus módon írják be magukat a történelembe: Hannah Ocuish, a 12 éves, értelmileg sérült amerikai őslakos lány, akit egy 6 éves társa meggyilkolásának vádjában találtak bűnösnek, a legfiatalabb személynek számít, akit az Egyesült Államokban valaha kivégeztek. De mi vezetett ehhez a tragédiához?
A nagycsaládos életmód sokak számára vonzó lehetőség, vannak azonban, akik kissé túlzásba viszik a dolgot: a világ valaha volt legnagyobb családjával egy orosz parasztember, Fjodor Vasziljev és felesége, Valentyina büszkélkedhettek, akiknek világrekordnak számító – azonban gyakran vitatott – 69 közös gyermekük született.
Régóta terjedt az interneten egy régi, fekete-fehér fénykép, melyen két ember egy repülőgép tetején állva teniszezik több ezer méter magasban. A hajmeresztő felvétel hitelességét sokan megkérdőjelezték, csalással, képmanipulációval vádolva a fotó készítőjét vagy terjesztőit – utánajártunk, mi az igazság, kik láthatók a képen, és tényleg lehetséges-e teniszmeccset játszani a levegőben?
A második világháború alatt Finnország volt Németország egyetlen európai szövetségese, ahol a zsidó lakosságot nem érte tömeges üldöztetés és deportálás, sőt, 300 finn zsidó katona vállvetve harcolt a Harmadik Birodalom erőivel – a meglepő szövetségre az „ellenségem ellensége a barátom” elv adott okot.
Napjainkban a sziámi ikrek többségét még gyerekként sebészi úton szétválasztják egymástól, a múltban azonban az összenőtt ikerpárok egész életükben egymásra voltak utalva, és gyakran szörnyszülöttként kezelte, kitaszította őket a társadalom. A 20. század leghíresebb sziámi ikerpárja, Daisy és Violet Hilton tragikus élete is állandó megpróbáltatások, bántalmazás, kizsákmányolás és kiközösítés jegyében telt.
A nők többségének a csikló ingerlése az orgazmus elérésének legbiztosabb módja, és így viszonylag kevesen képesek az együttlét során elélvezni. A kutatók most utánajártak, mi segíthet.
Különleges testi adottságai miatt cirkuszi attrakcióként, pikáns kuriózumként mutogatták a kora 19. századi Európában a Hottentotta Vénusz névre keresztelt Sarah Baartmant: a zsírfarúságban szenvedő, az átlagosnál jóval megtermettebb idomokkal rendelkező dél-afrikai nőt rövid élete során folyamatosan megvetették, kigúnyolták, halála után pedig rasszista áltudományos „elméletek” célkeresztjébe került.
A középkorban és az újkorban számos, mai szemmel furcsa törvény született, de még ezek között is a legbizarrabb intézkedések közé tartozik, amikor VIII. Orbán pápa megpróbálta betiltani a katolikus világban a tüsszentést, vele együtt pedig a dohányzást is. Vajon mi vezette efféle drasztikus lépésre a néhai egyházfőt?
