Úgy pontozták őket, mint az állatokat: amerikai gyermekszépségversenyek a 20. század elején

Olvasási idő kb. 9 perc

A vásárokon nemcsak a díjnyertes állatokat, a hatalmasra nőtt zöldségeket vagy a kiváló minőségű árucikkeket csodálták meg az odaérkezők, hanem a közszemlére tett csecsemőket és kisgyerekeket is.

1915 márciusában William Charles Flynn alig múlt hároméves, amikor édesanyja már megtalálta számára a tökéletes párt: az akkor 17 hónapos Alene Calvert Houckot. A jó hírt az újságok is leközölték, annak köszönhetően, hogy mindkét baba többszörös Better Babies-győztes volt: William 14-szer, Alene hatszor nyerte el a legtökéletesebb babának járó trófeát. Az édesanyák abban reménykedtek, hogy „a tökéletes kisfiú és a tökéletes kislány anyai kéz által irányított szerelme eugenikus házassághoz vezethet” – írta egy korabeli amerikai lap, a Spokesman Review.

Eugenika: a tökéletes ember nyomában

A 19. század végén és a 20. század elején Darwin fellépése és az öröklődés kutatása nyomán megnőtt az érdeklődés aziránt, hogyan lehetne egy fejlettebb emberekből álló társadalmat létrehozni. Egyes tudósokban felmerült a kérdés, hogy vajon ugyanazok az elvek, amelyeket a növénynemesítésben és az állattenyésztésben alkalmaznak, az emberekre is vonatkoztathatók-e. Az eugenika hívei az Egyesült Államokban is megjelentek, céljuk a „fajnemesítés” volt. Egyesek a „pozitív eugenikára” összpontosítottak, amely a mintaszülőket jutalmazta a gyermekvállalásért, illetve – mint majd látni fogjuk – a „tökéletes” gyerekeket. De a „negatív eugenikát” támogatók is jelen voltak, ők a „nem tökéletes” párok gyermekvállalását igyekezték korlátozni. Ez Amerikában az önkéntes absztinenciát és sterilizációs programokat jelentette, Európában pedig a fasizmus előretörésével a kényszersterilizálástól a kényszerdeportálásokig és a tömeggyilkosságig gyakorlatilag mindent.

Egy eugenikát népszerűsítő stand a 20. század elején Amerikában
Fotó: Wikimedia Commons

A szándék jó volt

A Better Babies , azaz „jobb babák” versenyének ötlete egy Mary DeGarmo nevű nővér fejéből pattant ki, aki gyermekvédelemmel foglalkozott, és – érthető módon – fontosnak tartotta, hogy egészséges gyerekeket neveljenek, megfelelő higiéniai körülmények között. A 20. század elején az Egyesült Államokban is igen magas volt a csecsemőhalandóság: átlagosan százból egy gyermek halt meg az első születésnapja előtt. DeGarmo egy louisianai orvossal együtt dolgozta ki táblázatát, amelynek segítségével az anyák tájékozódhattak, mennyire sikeresek a gyereknevelésben és a gyermekről való szellemi és fizikai gondoskodásban.

Ki a jobb baba?

Az első Better Babies-versenyt 1908-ban, Louisiana államban rendezték. Az ötlet nagyon gyorsan népszerűvé vált, és hamarosan országszerte versenyeztették a gyerekeket.

A bírák egy 1000 pontos skálán értékelték, ki a „jobb baba”: 700 pontot lehetett kapni a fizikai megjelenésért, 200 pontot a mentális állapotért és 100 pontot a fizikai mérésekért.

A gyerekeket sorba állították, majd a bíróként funkcionáló nővérek és az orvosok mindegyiküket megvizsgálták. Megmérték a gyermek súlyát, mellkaskörfogatát, és tesztelték szellemi kapacitását is. Azok a gyerekek, akik túl félénkek voltak ahhoz, hogy interaktív teszteket végezzenek velük, pontokat veszítettek.

Gyermekszépségverseny résztvevői egy oregoni lapban
Fotó: Wikimedia Commons

Gyermekszépségverseny extrákkal

Ebben az időszakban nem léteztek rendszeres vizsgálatok a gyerekek számára, így a Better Babies- versenyek lehetőséget biztosítottak az orvosoknak és ápolóknak arra, hogy a gyerekek testi-lelki fejlettségével kapcsolatban informálódjanak. A korai versenyeken a gyenge pontszámot elért csecsemők szüleit olyan információs füzetekkel küldték haza, amelyekből tanácsokat kaphattak csecsemőik jobb fejlődése érdekében. Ekkoriban csak a hat hónap és négy év közötti gyerekek nevezhettek a versenyekre, de hamarosan olyannyira népszerűek lettek, hogy idősebb gyerekek – sőt egész családok – is nevezhettek, abban a reményben, hogy megkapják a megtisztelő „tökéletes” címet. 1920-ban Kansas állam megrendezte a Fitter Families-versenyt, ahol a családok származásuk alapján bizonygatták, miért ők a legegészségesebbek és a legjobbak. Az elsődleges hangsúly tehát az anyák által befolyásolható tényezőkről az öröklődésre helyeződött át.

A Fitter Families-verseny résztvevői Kansasben
Fotó: Wikimedia Commons

Személyre szabott tanácsadás

Az újságok nyíltan vállalták az eugenika célkitűzéseit: „E progresszív állam népe már nem elégszik meg azzal, hogy jobb állatokat tenyészt” – írta például egy kansasi lap, a Dearborn Independent. „Arra törekednek, hogy jobb polgárokat neveljenek: alkalmazzák az emberi fajra az öröklődés azon alapelveit, amelyek csodákat műveltek az állatállomány fejlesztésében.” A vásárokon hamarosan nemcsak megmérettetésre váró gyerekeket és családokat lehetett látni, hanem az érdeklődők személyre szabott eugenikai tanácsadás formájában ismerkedhettek meg az alapelvekkel. A nőtlen férfiak és hajadon lányok itt megtudhatták, hogyan válasszanak genetikailag megfelelő házastársat, hogy biztosítsák gyermekeik kívánatos tulajdonságait.

Úgy pontozták a gyerekeket, mint állatvásárokon a marhákat

A gyerekek számára rendezett versenyen „az orvos pontosan ugyanúgy pontozza a csecsemőt, mint az állattenyésztésben tapasztalt bíró a szarvasmarhát” írta egy amerikai lap 1913-ban. „Először egy szabványt kell felállítani, majd minden példányt össze kell hasonlítani egy százszázalékos vagy tökéletes egyeddel. A legtökéletesebb babák trófeát kaptak, szüleik pedig jutalmat; valamint az újságokba is bekerültek. Az 1910-es években a Woman's Home Companion magazin például országos eredménytáblát adott ki, és még egy irodát is létrehozott a versenyek népszerűsítésére. A magazin azt sem rejtette véka alá, hogy mi a verseny valódi célja: „Az ötlet varázsa mögött komoly tudományos cél rejlik – egészséges, szabványos csecsemők és évről évre jobb babák” – írták.

Rasszista felhangok

Innen már csak egy lépés volt odáig eljutni, hogy a bizonyos családok genetikai alkalmasságáról beszéljenek. Az eugenika hívei úgy vélték, hogy a gyengeelméjűség, a szegénység örökletes, így a társadalomnak kötelessége ez ellen fellépni. Mivel a szegények többsége színes bőrű vagy bevándorló volt, a 20. század elején pedig a bevándorlás sok amerikaiban idegengyűlöletet szított, a mozgalom hamarosan igencsak rasszista színezetet vett. Az eugenikusok számára világos lett a következtetés: a tökéletes ember fehér; és szaporodniuk is a fehér, jól képzett, jómódú embereknek kell.

A mozgalom kompromittálva is tovább élt

Mindezek után nem meglepő, hogy elsősorban fehér bőrű gyerekek nyerték a versenyeket. Győztesnek lenni egyet jelentett azzal, hogy valaki egészséges, erős és fehér bőrű, a Better Babies-versenyek tehát azokat a gyerekeket jutalmazták, akik megfeleltek az ideális amerikai családról szőtt elképzeléseknek: középosztálybeliek voltak, vidékiek, és mindenekelőtt fehérek.

A holokauszt az eugenikát olyan mértékben kompromittálta, hogy az elnevezést még a hasonló kutatási témával foglalkozó intézmények és szaklapok címéből is törölték, a Better Babies-versenyek pedig elvesztették népszerűségüket. A „tökéletes” amerikai család gondolata azonban trófeák nélkül is tovább él, csakúgy, mint a gyermekvállalási jogok korlátozása: az Egyesült Államokban 1981-ig hivatalos sterilizációk történtek, különösen etnikai kisebbségeket és a szegényeket célozva.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.