Kémregényekkel mosta magát tisztára a KGB, John le Carréra is szükségük volt

Régi személyi igazolványok és fényképek, amelyek a KGB archív dokumentumainak részét képezik, és amelyeket 2019-ben egy olvasója ajándékozott Andrej Kurkovnak. Az adományozó néhai apja KGB-tiszt volt, és ezek 1919-ből származó eredeti dokumentumok a bolsevik milíciától és a titkosszolgálattól. A dokumentumok ihlették a „The Kyiv Mysteries” című sorozatot.
Olvasási idő kb. 6 perc

A Szovjetunió felbomlása körüli években a KGB vezetői a szolgálat fennmaradásáért aggódtak: attól tartottak, hogy a Stasiéhoz hasonló sors vár rá. Hogy ezt elkerüljék, még John le Carrét is bevetették.

Az Állambiztonsági Bizottság, ismertebb nevén a KGB 1954-es megalakulásától feladatául kapta, hogy megvédje a Szovjetuniót a belső és a külső ellenségektől egyaránt. Hogy célját elérje, nem válogatott az eszközökben: merényleteket, gyilkosságokat, titkos akciókat hajtott végre, megfigyelte a lakosságot, üldözte a politikai disszidenseket.

Új irány, új imidzs

Hatalma tetőpontján a világ legnagyobb titkosszolgálata volt, összesen mintegy 480 ezer ügynökkel. A hidegháború éveiben a világ szinte minden jelentősebbnek tartott országában jelen volt, kémei ott voltak az összes nyugati hírszerzési ügynökségben. A hírhedten kegyetlen szervezet szinte mindenhatónak tűnt – államként működött az államon belül. A glasznoszty és a peresztrojka éveiben, Gorbacsov reformjai alatt azonban a KGB vezetői aggódni kezdtek a titkosszolgálat fennmaradásáért, különösen az Első Főcsoportfőnökségért, amely a hírszerzésért és a külföldi műveletekért felelt. Félelmeiket csak táplálta, hogy 1990 januárjában feloszlatták az NDK Állambiztonsági Minisztériumát, a Stasit.

Moszkva kémfőnökei hasonló sorstól tartottak, és meglepő húzásra szánták el magukat: megreformálni a szovjet titkosszolgálatról kialakult képet. Céljuk az volt, hogy közvélemény a KGB Első Főcsoportfőnökségét a brit és amerikai társszervezetekhez hasonlónak lássa. Egyfajta kollegialitást szerettek volna láttatni a szovjet és a brit titkosszolgálatok között, azt kommunikálva, hogy a két szervezet hasonló eszközökkel és módszerekkel dolgozott.

Leonyid Sebarsin, a KGB Első Főcsoportfőnökségének vezetője, 1991 körül.
Leonyid Sebarsin, a KGB Első Főcsoportfőnökségének vezetője 1991 körül
Fotó: Laski Diffusion / Getty Images

Az aranybánya: John le Carré

Ekkortól fogva a hangzottak el egyre gyakrabban kémfőnökök és más magas rangú szovjet – és később orosz – politikusok, tisztségviselők szájából John le Carrétől vagy regényei főhőseitől származó idézetek. Leonyid Sebarsin, az Első Főcsoportfőnökség vezetője 1990-ben a Pravdában vele közölt interjúban azt mondta: „le Carré egyik regényének főhőse így fogalmaz:

Idézőjel ikon

»A mi játékunkban, a hírszerzésben a történelem kétféle események láncolata: összeesküvések és kudarcba fulladt összeesküvések.«

Ezzel a csábítóan egyszerű megközelítéssel nem értünk egyet. Hírszerző szolgálatunk elemzői arra törekednek, hogy feltárják a folyamatok objektív összefüggéseit.” Ez volt talán az első alkalom, hogy egy magas rangú szovjet funkcionárius le Carrétől idézett. Tette ezt akkor, amikor országa épp gazdasági blokád alá vette a függetlenségét kikiáltó Litvániát:

Sebarsin ezzel a kényes és feszült nemzetközi helyzetben azt akarta sugallni, hogy minisztériuma komolyan veszi a Nyugattal való kapcsolatokat.

Egy másik törekvése az volt a KGB vezetőinek, hogy elhitessék: a szervezet az 1950-es évek vége óta felhagyott a külföldön elkövetett merényletekkel. Ehhez a valóságosnál ártatlanabbnak és rosszabbul működőnek akarták láttatni az Első Főcsoportfőnökséget. „John le Carré, a brit titkosszolgálat volt tisztje az 1980-as években azt írta: a nyugati hírszerzés egyik legnagyobb tévedése a szovjet titkosszolgálatok képességeinek túlbecsülése volt. Bármelyik újságíró, aki Brezsnyev utolsó éveiben Moszkvában járt, tudta, hogy ezen a téren semmi sem működött” – mondta Sztanyiszlav Lekarev külföldi hírszerzéssel foglalkozó KGB-tiszt a „KGB: Tegnap, ma, holnap” című konferencián.

Aldrich Ames (jobbra), az amerikai CIA egykori hírszerző tisztje, szovjet kém, életfogytiglani börtönbüntetésének kihirdetése után távozik a bíróságról, Washingtonban, 1994. április 28-án.
Aldrich Ames életfogytiglani börtönbüntetést kapott 1994. április 28-án
Fotó: Larry Downing / Larry Downing

Az idézet célja egyértelmű: a KGB mint ártalmatlan, működésképtelen szervezet láttatása. A tények azonban makacs dolgok: a szovjet titkosszolgálat ebben az időben szervezte be Aldrich Amest, a CIA és Robert Hanssent, az FBI ügynökét. A két kém segítségével megszerzett információk vezettek több amerikai kém leleplezéséhez, köztük Adolf Tolkacsev mérnök, Leonyid Polescsuk, a KGB tisztje és Dimitrij Poljakov, a GRU, a katonai hírszerző szolgálat tábornoka.

Idézőjel ikon

Mindnyájukat hidegvérrel eltették láb alól.

Bush elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában tárgyal Jevgenyij Primakov szovjet közel-keleti különmegbízottal az öböl-válságról.
Primakov a Fehér Házban Bush elnökkel
Fotó: Dirck Halstead / Getty Images

Putyin alatt is használták az írót

A kampány a KGB 1991-es kettéválása (FSZB: Szövetségi Biztonsági Szolgálat és SZVR: Külső Hírszerző Szolgálat) után is folytatódott: továbbra is szívesen idézgették Le Carrét a kémfőnökök és politikusok, sőt a szerencsések még találkoztak is vele. Mint például Jevgenyij Primakov, Jelcin külügyminisztere, aki az írótól a Csapda című regényének dedikált példányát megkapva kijelentette:

Idézőjel ikon

„George Smiley áll hozzám a legközelebb”.

A mondat roppant beszédes, hiszen le Carré regényében George Smiley a brit titkosszolgálat tisztje, akinek örök ellenfele Karla, a szovjet kémszervezet tagja. Primakov kijelentésében ismét tetten érhető a törekvés, hogy egyenlőségjel kerüljön a brit és a szovjet-orosz titkosszolgálatok működése és módszerei közé.

Orosz zászló a parlament épületén Szimferopolban, a Krím-félszigeten 2014. március 19-én.
Orosz zászló a parlament épületén Szimferopolban, a Krím-félszigeten 2014-ben
Fotó: Anadolu / Getty Images

Le Carré felhasználása annyira megtetszett az orosz vezetésnek, hogy Putyin alatt sem hagytak fel vele – ami annyiban nem is csoda, hogy az orosz elnök 15 évet szolgált a KGB külföldi hírszerző tisztjeként. Mihail Ljubimov, aki hosszú éveken keresztül szolgált a titkosszolgálat ezredeseként, 2014-ben a Krími-félsziget elcsatolásának legitimálása érdekében nyúlt a szerzőhöz. „A határok folyamatosan változnak, annak ellenére, hogy európai egyezmények garantálják azok biztonságát. A peresztrojka után is változtak a határaink. Megszületett az egyesült Németország, Jugoszlávia eltűnt… miért szabad azt a Nyugatnak, amit nekünk nem? Le Carré egyszer azt mondta nekem:

Idézőjel ikon

»A Nyugat a hidegháború végét és a peresztrojkát nem a kapcsolatok javítására használta.«

Ehhez én hozzátenném: a Nyugat kihasználta naiv külpolitikai ostobaságunkat, és a Krím-félszigetet vérontás nélkül elfoglalta.”

Le Carré a háború indoklására

Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán is jól jött a brit író. 2022-ben Ljubimov így érvelt: „A nyugati országok ragadozó módjára használták ki a peresztrojkát és a Szovjetunió összeomlását. Ahogy John le Carré, egykori titkosszolgálati tiszt és világhírű író írta: »Nem nyújtottunk segédkezet Oroszországnak, amikor a Szovjetunió romokban hevert [...] Csak a kapzsiság érdekelt minket: megszerezni, amit csak lehet, széttépni a tetemet. Megaláztuk Oroszországot, ami végzetes hiba volt. Felhergeltük a medvét.«”

John le Carré író a nappalijában 1965. március 30-án.
Le Carré a nappalijában 1965-ben
Fotó: Terry Fincher / Getty Images

Utóbbi kijelentést az író már nem hallhatta, így tiltakozni sem tudott ellene. Pedig 2020-as halála előtt meglehetősen egyértelművé tette, hogy se Donald Trump, se Vlagyimir Putyin világhatalmi törekvéseivel nem szimpatizál. 2019-es könyve, az Ügynök a terepen című regény narrátora szerint Oroszország „nem egy ragyogó jövő felé halad, hanem vissza sötét, téveszmékkel teli múltja felé”.

Olyan KGB-ügynökök is akadtak, akik egy idő után túlságosan megszokták és megszerették a nyugati életet: Albrecht Dittrich például ellene szegült a hazahívó parancsnak, és kétségbeesett lépésre szánta el magát.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.

Mindennapi

Ezek az anyagok teszik veszélyessé egy akkugyár működését

Zöld színű folyadék jelent meg kedd este a debreceni CATL akkumulátorgyár kettes kapujánál, miután a cég közlése szerint egy kivitelező nyomáspróbát végzett egy tárolótartályon. A szivárgások észlelésére használt, megfestett vizet a próba után a gyártelepi csatornába engedték, majd egy dugulás miatt a folyadék a felszínen is megjelent.

Világom

Ez történik egy óceánjáró hajón, ha veszélyes fertőzés szabadul el

Az MV Hondius nevű holland óceánjáró hajón egy többhetes sarkvidéki túra során jelent meg a hantavírus, a fertőzés eddig három utas életét követelte. A tragikus események miatt a hajón tartózkodó mintegy 150 ember karanténba került, miközben a szakértők versenyt futnak az idővel a ritka betegség megfékezése érdekében.