Riasztó terv: agyi implantátummal alakítanák drónokká a galambokat ebben az országban

Olvasási idő kb. 1 perc

Egy moszkvai neurotechnológiai startup, a Neiry, meghökkentő kísérletbe kezdett: implantátumok segítségével távirányítású „biodrónokká” alakítanák a galambokat. A technológia lényege, hogy apró elektródákat ültetnek a madarak agyába, amelyeket egy fejre szerelt stimulátorhoz csatlakoztatnak.

A cég állítása szerint a rendszer „enyhe stimulációt” küld az agy meghatározott területeire, amivel a kezelők befolyásolni tudják a madarak repülési útvonalát. A fejlesztők azzal érvelnek, hogy a galambok profi navigátorok, ráadásul akár napi 300 mérföldet is képesek megtenni pihenés nélkül, ami jelentős előnyt jelent a hagyományos drónokkal szemben. 

Így válnak drónokká a galambok

A tesztrepülések során a madarak nemcsak az implantátumot, hanem vezérlőt, napelemet és kamerát is hordoznak. A Neiry szerint

a galambok szinte azonnal bevethetők a műtét után, és a beavatkozás csak minimális egészségügyi kockázattal jár.

Az agyi implantátumokkal felszerelt galambokat csak polgári felhasználásra szánják
Fotó: Owen Franken / Getty Images Hungary

Aggályok az agyi implantátumokkal kapcsolatban

A projekttel kapcsolatos etikai aggályok a cég szerint alaptalanok: a madarak a stimuláció mellett is természetesen viselkednek. Ezzel szemben a kritikusok úgy vélik, hogy

Idézőjel ikon

ha egy élőlényt „élő távirányítós autóvá” alakítanak, az végleg kiszakad természetes állapotából.

Alexander Panov, a cég vezérigazgatója szerint a biódrónok alkalmazási köre széles: infrastrukturális vizsgálatokra, környezeti monitorozásra, logisztikai és mezőgazdasági feladatokra, valamint kutató-mentő akciókra is alkalmasak lehetnek.

A Neiry ragaszkodik ahhoz, hogy projektjük kizárólag polgári célú felhasználásra korlátozódik, és állításuk szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák katonai alkalmazását.

Ha kíváncsi vagy rá, mit tilos az erdőben gyűjteni, ha nem szeretnél komoly büntetést kapni, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.