Egy moszkvai neurotechnológiai startup, a Neiry, meghökkentő kísérletbe kezdett: implantátumok segítségével távirányítású „biodrónokká” alakítanák a galambokat. A technológia lényege, hogy apró elektródákat ültetnek a madarak agyába, amelyeket egy fejre szerelt stimulátorhoz csatlakoztatnak.
Aki először pillantja meg a luzoni csillagosgalambot, könnyen azt hiheti, hogy egy sérült madarat lát, hiszen úgy néz ki, mintha megsebesült volna mellkastájékon. Pedig a látványos, vércseppre emlékeztető vörös folt csupán a természet egyik legmeglepőbb optikai illúziója.
Közegészségügyi vészhelyzet alakult ki Szombathelyen, mivel rengeteg a galamb a város néhány pontján, és nem lehet elég gyorsan takarítani az ürüléküket.
A galambtenyésztés már a kőkorszak óta jelen van az emberek életében. De nemcsak az élelmi haszna miatt maradtak az ember mellett, egy idő után másra is használták azokat. Mára sporttá vált a galambtenyésztés, azonban egyre kevesebben vannak, akik ezt művelik.
A napraforgótáblákat megszálló galambok ellen lépnek fel a vadászok a napokban.
Sokan hálóval, madárriasztó spray-vel, fémből vagy műanyagból készült párkánytüskével, esetleg ultrahangos készülékkel igyekeznek távoltartani az ablakukból, az erkélyükről vagy a kertükből a galambokat. Nem véletlenül, ugyanis ezek a madarak rettentő piszkot hagynak maguk után.
Rengeteg állat hajtott végre hőstetteket az első világháború során. Egy kicsi galambnak majdnem 200 katona köszönhette az életét.
A háziasszonyok nem is olyan régen sokkal bátrabban válogattak az alapanyagok közt, mint mi manapság: a magyar gasztronómia sokkal színesebb volt, amikor a ma sokak által került húsok is tányérra kerülhettek.
A hírközlés, az életbevágó információk gyors áramoltatása talán sehol másutt nem olyan fontos, mint a harctéren. Pedig még az I. világháború idején sem álltak rendelkezésre mobilok vagy drónok, de még csak megbízható rádiók sem a kapcsolattartásra. Ezért a postagalambokra maradt az üzenetek közvetítésének létfontosságú feladata, aminek eredményességéért több madár is jelentős állami kitüntetésben részesült.
Itthon meg sem ennénk, Ázsiában viszont mindent visz a galambhús. A magyarok ezúttal egy rangos szingapúri nemzetközi kiállításon is megmutatják, miért rajong egy külföldi, amiért egy magyar már nem.
Szabálysértést követ el az, aki közterületen galambot etet. Te tudtad, hogy büntethetnek is érte?
A történelem egyik legrejtélyesebb és legkülönösebb zsenije, Nikola Tesla sohasem házasodott meg, és önként vállalt cölibátusban élt, egy alkalommal azonban mégis szerelemre gerjedt: imádatának tárgya nem egy nő, hanem egy apró, szárnyas jószág volt.
