Kísérteties hely lett az egykori karanténkórházból: kolerásokat is kezeltek a falai között

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az összeomlás fenyegeti a máltai Manoel-sziget egykori karanténkórházát, amelyről ma már nehéz elképzelni, hogy évszázadokon át a Földközi-tenger egyik legfontosabb egészségügyi intézményének számított. A beszakadt mennyezetek, az elhagyott kórtermek és az időjárás miatt tönkrement kőfalak ma egy elveszett világról tanúskodnak.

A Lazzaretto hosszú-hosszú időn keresztül volt Málta védelmi vonalának kulcsfontosságú része – nem fegyverrel, hanem orvosi elszigeteltséggel és felkészültséggel.

Négy évszázaddal ezelőtt épült

A kórház története még a 17. században kezdődött, amikor Máltának gyors egymásutánban kellett szembesülnie a bubópestis pusztító hullámaival. A tengeri kereskedelem fellendülése ugyan gazdasági virágzást hozott, de vele együtt a járványok állandó veszélyét is. Ennek mérséklésére hozták létre a karanténkórházat, amelynek a tengerből meredeken kiemelkedő, boltíves homlokzat a leglátványosabb része – ezzel találkozhat elsőként a Ta’ Xbiex, Pietà, Floriana és Valletta felől érkező is.

Az egykori karanténkórház jellegzetes boltívei már messziről látszanak
Fotó: Frank Vincentz / Wikimedia Commons

Az eredeti tervekhez később több bővítés is társult, köztük elkülönítő kórház, további kórtermek, látogatók számára kialakított helyiségek, állattartó karámok, valamint egy étterem a tehetősebb, karanténba zárt személyek számára.

Két és fél évszázadon át működött karanténkórházként

Noha a kórházra gyakran egyetlen épületként hivatkoznak, az intézmény valójában különböző korszakokban emelt, egymással összekapcsolt szárnyakból áll. Végleges formáját Nicolas Cotoner, Gregorio Carafa és António Manuel de Vilhena, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 61., 62. és 66. nagymestere idején nyerte el, és több mint 250 évig szolgált hivatalos karanténkórházként pestis, kolera és más fertőző betegségek idején.

Idézőjel ikon

Itt különítették el a gyanús utasokat, árukat és még az állatokat is, hogy megakadályozzák a kórokozók bejutását a szigetre.

Híres vendégek is érkeztek falai közé

A Lazaretto falai között azonban nemcsak névtelen betegek fordultak meg. Az intézmény vendége volt például Lord Byron angol költő is, aki 1811-ben, a járvány sújtotta Görögországból hazatérve töltötte itt kötelező karanténját, de itt járt Newman bíboros is – mindkettejük karanténja idejéből maradtak emlékek. Newman itt írta meg például a Christmas Without Christ című versét, „Malta, 1832. december 25.” megjelöléssel; emellett számos levelet is fogalmazott nővérének, amelyekben éjszakánként hallott rejtélyes zajokról számolt be. Byron pedig egy unalmas pillanatában felvés­te a nevét a főudvar egyik falára – noha az aláírás sokáig látható volt, az idő lassú pusztítását sajnos nem élte túl.

A karanténkórházban a világháborús bombázások is nagy károkat tettek
Fotó: Christian Tanti (Tanchri) / Wikimedia Commons

Egyre kevesebb lett a beteg

Bár a karantén szerepe a 20. századra fokozatosan a háttérbe szorult, az intézményt 1939-ig a máltai egészségügyi hatóságok igazgatták – az épületet ebben az évben vették át a britek. A kórházat a második világháború idején katonai célokra alakították át: 1941-ben és 1942-ben a Lazzaretto tengeralattjáró-bázisként működött. Az épületegyüttes bár súlyosan megrongálódott, és soha nem is állították helyre teljesen, a Lazzaretto kórházat a háború után nem sokkal ismét megnyitották, 1949-ben pedig fogadta is az első betegeit. A brit haditengerészet 1970-es évekbeli kivonulása azonban véget vetett az épület kórházi és katonai használatának, és paradox módon

Idézőjel ikon

az ezt követő 30 év alatt több kár érte, mint az 1942-es teljes bombázási időszak során.

Folyamatosan romlott az állapota

Kiürítve és elhagyatva, a Szent János Lovagrend egykori karanténkórháza fokozatosan leromlott: a mennyezet egyes részei az évek során beomlottak, és az első emelet nagy része ma teljesen megközelíthetetlen. Az épület eredeti elemeit megrongálták vagy elhordták, bár számos graffiti – köztük néhány a 18. század elejéről – még ma is látható az udvarban. A Lazzaretto utolsó funkciója ideiglenes menhelyként szolgált kóborkutyák számára.

Ebből a szögből jól láthatók a pusztulás nyomai
Fotó: Reda

Egyes részeit eredeti formájában állítanák vissza

A Lazzaretto jelenlegi állapotát tekintve a restaurátorok előtt álló feladat rendkívül ijesztő. Az első emelet több szakaszát teljesen újra kell építeni, másutt a kőfelületeket algásodás, sókorrózió és rozsdásodás ellen kell kezelni. Eközben az eredeti épület azon részeit, amelyeket elpusztítottak vagy elbontottak, az eredeti tervekhez lehető legközelebb álló módon szeretnék újjáépíteni; e tervek közül több megtekinthető a Valletta Nemzeti Könyvtárában. 

Egy másik országban az egykori tuberkulózisos betegeknek állítottak emléket egy szoborparkban – ebben a cikkünkben írtunk erről.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.