Véget ért egy ikonikus pénzérme gyártása – ez az oka a történelmi döntésnek

Olvasási idő kb. 1 perc

Rengeteg veszteséges termelt az egycentes pénzérme az Egyesült Államoknak, ezért leállították a gyártását.

Az Egyesült Államok több mint 230 év után szerdán abbahagyta az egycentes pénzérme, a penny gyártását, miután monstanra teljesen elértéktelenedett – számolt be az Associated Press.

Ezért állították le az egycentes pénzérme gyártását

Amikor 1793-ban bevezették az egycentes érmét, még kekszet, gyertyát vagy cukorkát lehetett kapni érte. Ma viszont a legtöbben üvegekben vagy a fiók mélyén gyűjtik otthon. 

„Isten áldja Amerikát, 56 millió dollárt fogunk megtakarítani az adófizetőknek” – mondta Brandon Beach kincstárnok az amerikai pénzverdében, Philadelphiában, mielőtt megnyomta a gombot, hogy legyártsák az utolsó egycentest.

Idézőjel ikon

Egy penny gyártása a névértékének csaknem négyszeresébe, mintegy 4 centbe kerül, ezzel súlyos veszteséget termelt.

A még forgalomban lévő több milliárd egycentes továbbra is használható, ezután is törvényes fizetőeszköznek számít, de újakat A legutóbb beszüntetett amerikai fémpénz a félcentes volt 1857-ben. 

Bár a penny gyártásának leállítása nyilvánvaló megtakarítást jelent az Egyesült Államoknak, a vásárlók számára drágulást hozhat. Szakértők szerint a kereskedők felfelé kerekíthetik az árakat, ami becslések szerint évente 6 millió dollárba kerülhet a vevőknek. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?