Veszélyes baktériumok és vírusok szabadulhatnak el: nem laborból jönnek

Olvasási idő kb. 3 perc

Tudjuk, hogy egy laborbalesetnek milyen pusztító következményei lehetnek, de arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy mit tehet velünk a klímaváltozás, ha felolvasztja az örök fagy birodalmát, ahol a talajban elfeledett baktériumok és vírusok várakoznak.

A Föld hideg vidékein, főként Szibériában, Alaszkában és Kanadában hatalmas területeket borít olyan talaj, mely örökké fagyott – ezt permafrosztnak nevezünk. Meghatározás szerint ez a talajréteg legalább két egymást követő évben fagypont alatt marad, így őrzi mindazt, ami benne van: növényi maradványokat, állati tetemeket, sőt mikroszkopikus élőlényeket is. A tudósok egyre inkább úgy látják, hogy ez az „időkapszula” nemcsak a múlt tanúja, hanem a jövő egyik komoly kockázata is lehet. 

Veszélyes baktériumok a fagyott talajban 

A ScienceDirect folyóiratban megjelent tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvadó permafrosztban olyan mikrobák (apró, mikroszkopikus élőlények) rejtőzhetnek, amelyek akár több ezer éve alszanak, de még mindig életképesek. Ez azt jelenti, hogy ha a jég felenged, ezek a mikrobák újra aktívvá válhatnak – és némelyikük akár kórokozó is lehet. 

Egyes – akár veszélyes – vírusok és baktériumok képesek a fagy túlélésére
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

A permafrosztról sokáig azt gondoltuk, hogy halott, legalábbis a régebbi rétegei mindenképpen. Most azonban már tudjuk, hogy ez igen messze van az igazságtól. Baktériumok, archeák (ősibb sejttípusú mikrobák) és vírusok is előfordulnak benne. 

Ezek közül a mikroszkópikus lények közül néhányan olyan génekkel rendelkeznek, melyek segítenek a fagy túlélésében, vagyis attól függetlenül, hogy az adott entitás megfagy, a szerkezete nem károsodik olyan mértékben, hogy ne lenne képes „feléledni”. 

A klímakatasztrófa hatása 

A klímaváltozás felborítja ezt a fagyott egyensúlyt. A Föld átlaghőmérséklete évről évre nő, így egyre több helyen kezd el olvadni a permafroszt. Amikor ez történik, két fontos folyamat indul el egyszerre. Az egyik, hogy hatalmas mennyiségű szén és metán – vagyis üvegházhatású gázok – szabadulnak fel a légkörbe, ami tovább gyorsítja a felmelegedést. A másik, hogy az olvadással együtt azok a mikroorganizmusok is „felébredhetnek”, amelyek eddig jégbe zárva maradtak. 

A tudósok már találtak példákat arra, hogy régi mikrobák újra életre kelnek. Egyes kutatók több tízezer éves fagyott talajmintákból képesek voltak baktériumokat tenyészteni, amelyek az olvadás után újra szaporodtak. 

Ez azonban nem jelent feltétlenül közvetlen veszélyt – a legtöbb ilyen mikroba ártalmatlan –, de elvileg lehetséges, hogy akadnak köztük olyan kórokozók is, melyek az emberre is veszélyesek lehetnek, és ősi jellegük miatt ma nem ismerjük az ellenszerüket.  

Mi a helyzet a vírusokkal? 

A permafrosztban talált vírusok között is vannak különlegesek. A tanulmány említ például úgynevezett „óriásvírusokat”, amelyek jóval nagyobbak a megszokottnál, és olyan géneket tartalmaznak, amilyeneket eddig csak élő sejtekben láttunk. Ezeket sikerült újraéleszteni laboratóriumi körülmények között, ami azt bizonyítja, hogy a több tízezer éve fagyott vírusok is képesek lehetnek életre kelni. 

Idézőjel ikon

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a permafroszt olvadása már okozott volna járványt.

A tudósok azonban óvatosak, mert a lehetőséget nem zárhatjuk ki. Ha a klíma tovább melegszik, és a jég olvadása gyorsul, egyre több fagyott réteg kerülhet a felszínre, ezzel együtt így egyre több régi mikroorganizmus is „kiszabadulhat”. 

Egyes mikroorganizmusokat képesek voltak a laborban életre kelteni
Fotó: Hakan Nural / Anadolu / Getty Images Hungary

Nem annyira a járvány a gond 

A fentiekből is kiderül, hogy bár a tudósok számolnak egy esetleges ősi járvány feléledésével, ennek valószínűsége igen csekély – ráadásul a kiolvadó vírusok egy része a baktériumokat fertőzi, vagyis technikailag minket „óvnak”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnének hatással a talajra. 

A mikroorganizmusok anyagcserefolyamataik révén hozzájárulnak a szén és nitrogén körforgásához – ez pedig komoly gond, ha a permafrosztról van szó. Az olvadás már önmagában is tekintélyes mennyiségű üvegházhatású gázt szabadít fel, amit jelentősen képes tetézni a mikroorganizmusok tevékenysége, így egy öngerjesztő folyamatot hoznak létre: minél erősebben olvad a permafroszt, annál több üvegházhatású gáz szabadul fel, ami tovább gyorsítja a fagyott talaj olvadását – és így tovább. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet megkülönböztetni, hogy egy fertőzést baktérium vagy vírus okoz.

 

 

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.