Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tudjuk, hogy egy laborbalesetnek milyen pusztító következményei lehetnek, de arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy mit tehet velünk a klímaváltozás, ha felolvasztja az örök fagy birodalmát, ahol a talajban elfeledett baktériumok és vírusok várakoznak.
A Föld hideg vidékein, főként Szibériában, Alaszkában és Kanadában hatalmas területeket borít olyan talaj, mely örökké fagyott – ezt permafrosztnak nevezünk. Meghatározás szerint ez a talajréteg legalább két egymást követő évben fagypont alatt marad, így őrzi mindazt, ami benne van: növényi maradványokat, állati tetemeket, sőt mikroszkopikus élőlényeket is. A tudósok egyre inkább úgy látják, hogy ez az „időkapszula” nemcsak a múlt tanúja, hanem a jövő egyik komoly kockázata is lehet.
Veszélyes baktériumok a fagyott talajban
A ScienceDirect folyóiratban megjelent tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvadó permafrosztban olyan mikrobák (apró, mikroszkopikus élőlények) rejtőzhetnek, amelyek akár több ezer éve alszanak, de még mindig életképesek. Ez azt jelenti, hogy ha a jég felenged, ezek a mikrobák újra aktívvá válhatnak – és némelyikük akár kórokozó is lehet.
A permafrosztról sokáig azt gondoltuk, hogy halott, legalábbis a régebbi rétegei mindenképpen. Most azonban már tudjuk, hogy ez igen messze van az igazságtól. Baktériumok, archeák (ősibb sejttípusú mikrobák) és vírusok is előfordulnak benne.
Ezek közül a mikroszkópikus lények közül néhányan olyan génekkel rendelkeznek, melyek segítenek a fagy túlélésében, vagyis attól függetlenül, hogy az adott entitás megfagy, a szerkezete nem károsodik olyan mértékben, hogy ne lenne képes „feléledni”.
A klímakatasztrófa hatása
A klímaváltozás felborítja ezt a fagyott egyensúlyt. A Föld átlaghőmérséklete évről évre nő, így egyre több helyen kezd el olvadni a permafroszt. Amikor ez történik, két fontos folyamat indul el egyszerre. Az egyik, hogy hatalmas mennyiségű szén és metán – vagyis üvegházhatású gázok – szabadulnak fel a légkörbe, ami tovább gyorsítja a felmelegedést. A másik, hogy az olvadással együtt azok a mikroorganizmusok is „felébredhetnek”, amelyek eddig jégbe zárva maradtak.
A tudósok már találtak példákat arra, hogy régi mikrobák újra életre kelnek. Egyes kutatók több tízezer éves fagyott talajmintákból képesek voltak baktériumokat tenyészteni, amelyek az olvadás után újra szaporodtak.
Ez azonban nem jelent feltétlenül közvetlen veszélyt – a legtöbb ilyen mikroba ártalmatlan –, de elvileg lehetséges, hogy akadnak köztük olyan kórokozók is, melyek az emberre is veszélyesek lehetnek, és ősi jellegük miatt ma nem ismerjük az ellenszerüket.
Mi a helyzet a vírusokkal?
A permafrosztban talált vírusok között is vannak különlegesek. A tanulmány említ például úgynevezett „óriásvírusokat”, amelyek jóval nagyobbak a megszokottnál, és olyan géneket tartalmaznak, amilyeneket eddig csak élő sejtekben láttunk. Ezeket sikerült újraéleszteni laboratóriumi körülmények között, ami azt bizonyítja, hogy a több tízezer éve fagyott vírusok is képesek lehetnek életre kelni.
Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a permafroszt olvadása már okozott volna járványt.
A tudósok azonban óvatosak, mert a lehetőséget nem zárhatjuk ki. Ha a klíma tovább melegszik, és a jég olvadása gyorsul, egyre több fagyott réteg kerülhet a felszínre, ezzel együtt így egyre több régi mikroorganizmus is „kiszabadulhat”.
Nem annyira a járvány a gond
A fentiekből is kiderül, hogy bár a tudósok számolnak egy esetleges ősi járvány feléledésével, ennek valószínűsége igen csekély – ráadásul a kiolvadó vírusok egy része a baktériumokat fertőzi, vagyis technikailag minket „óvnak”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnének hatással a talajra.
A mikroorganizmusok anyagcserefolyamataik révén hozzájárulnak a szén és nitrogén körforgásához – ez pedig komoly gond, ha a permafrosztról van szó. Az olvadás már önmagában is tekintélyes mennyiségű üvegházhatású gázt szabadít fel, amit jelentősen képes tetézni a mikroorganizmusok tevékenysége, így egy öngerjesztő folyamatot hoznak létre: minél erősebben olvad a permafroszt, annál több üvegházhatású gáz szabadul fel, ami tovább gyorsítja a fagyott talaj olvadását – és így tovább.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet megkülönböztetni, hogy egy fertőzést baktérium vagy vírus okoz.
