Ezekben a vármegyékben fizetik meg legjobban a kétkezi munkát – óriási eltérések vannak a fizikai dolgozók bérében

Olvasási idő kb. 2 perc

Akár 150 ezer forintos különbség is lehet a fizikai dolgozók átlagos nettó bére között attól függően, melyik vármegyében élnek.

Hatalmas különbségek vannak a fizikai dolgozók fizetésében Magyarországon: a nettó átlagkereseteket nézve csaknem 150 ezer forintos különbség is lehet a vármegyék között. 

Óriási regionális eltérések a fizikai dolgozók bérében

Az idei első negyedévében 322 757 forint volt a fizikai dolgozók országos átlagfizetése – írja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Pénzcentrum. (Viszonyításképpen: az összesített nettó átlagkereset 467 587 forint volt.)

Az autóiparban általában jobb fizetést kínálnak a fizikai dolgozóknak
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

A különbségek mögött az adott térség gazdasági fejlettsége, az ipar jelenléte, a multinacionális gyárak működése és a munkaerő iránti kereslet áll. A nyugat-magyarországi megyék – különösen azok, ahol autóipari, elektronikai vagy feldolgozóipari cégek telepedtek meg – jóval magasabb béreket kínálnak a fizikai munkások számára, mint a keleti országrészben.

Ebben a két megyében és a fővárosban keresnek a legjobban a fizikai dolgozók az első negyedéves nettó átlagfizetések alapján:

  • Győr-Moson-Sopron: 416 175 forint;
  • Komárom-Esztergom: 374 958 forint;
  • Budapest: 373 248 forint.

Ez a három megye pedig a sereghajtó a fizikai munkások nettó bérét tekintve:

  • Békés: 284 482 forint;
  • Nógrád: 272 524 forint;
  • Szabolcs-Szatmár Bereg: 269 730 forint.

Persze nem csak regionálisan jelentősek a különbségek, az is rengeteget számít, ki milyen szektorban dolgozik. A toplista élén a Tolna vármegyei energiaipari munkások állnak, akik átlagosan nettó 753 ezer forintot vittek haza – valószínűleg a Paksi Atomerőműnek köszönhetően. 

Magas bérek jellemzik Csongrád-Csanád és Zala vármegyéket is, főként bányászatban és energetikában, de több iparágban is kiemelkedik a fizikai munkások fizetése Győr-Moson-Sopronban. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?