Történelmi évszakok: tavasz, nyár, ősz, tél, de most már új, ember által „tervezett” évszakok is megjelennek. A klímaváltozás olyan ritmusokat hoz létre a jövőben, amelyek elszakadnak a természetes éghajlattól, és átalakítják az életünket, a szokásainkat, valamint a környezetünket.
Egy friss tanulmány szerint olyan jelenségekkel kell megbirkóznunk fel, amelyek eddig nem számítottak évszaknak: például a délkelet‑ázsiai „füstös szezon”, amikor a fűtés során kialakuló szmog hosszú heteken át sötétségbe borítja az eget, vagy a műanyagszezon, amikor a tengerek partjait elönti a szemét. Ezeket a jelenségeket nem természetes ciklusok – vagyis nem a Föld dőlése vagy pályája – alakítják, hanem az emberi tevékenység.
Ilyenek lesznek a jövő évszakai
Ezek az antropogén évszakok kiszámíthatóan jelennek majd meg bizonyos időszakokban, akár a naptárhoz igazodva, vagyis a füstös szezon vagy műanyag-évszak nem véletlenszerű időjárási anomáliák, hanem szabályozott, ember által előidézett periódusok, amelyek új jelentést adnak majd az évszakok fogalmának.

Ugyanakkor a globális felmelegedés miatt a klasszikus négy évszak jellegzetességei is átalakulnak. A tavasz korábban köszönt be, az ősz rövidebb, a tél enyhébb és nedvesebb lett, miközben a nyarak hosszabbodnak, és egyes helyeken akár fél évig tarthatnak is. Mindez azt jelenti, hogy egyre inkább elmosódnak az évszakok: a növények korábban virágoznak, a hóolvadás hamarabb megindul, és a szél- és viharintenzitás is változik.
Az ember által előidézett évszakok nem pusztán érdekes környezeti jelenségek, hatással vannak a mindennapi életünkre is. A hosszabb nyár és meleg időszak megnöveli a tüzek és hőhullámok kockázatát, veszélyezteti az egészséget, növeli a mezőgazdaság és infrastruktúra sebezhetőségét, és rontja a vízellátást is. Ugyanakkor a „füstös” vagy „műanyag szezon” egészségügyi és ökológiai terhelést jelent:
légúti megbetegedések, élőhelyek pusztulása, szennyezések felhalmozódása jellemzi ezeket az időszakokat.
A szakemberek szerint egyre sürgetőbb, hogy alkalmazkodjunk ezekhez az új évszaki változásokhoz: városainkat és infrastruktúránkat hőre és szélsőségekre előkészítve tervezni kell, stratégiákat kell kidolgozni a szemét- és füstcsökkentésre, és annak felismerésére, hogy a naptári évszakok mellett új „ember-tervezte” szezonokat kell figyelnünk. A tudatos környezetkezelés, az ökoszisztéma-védelem és a hosszú távú tervezés segíthet abban, hogy ezek a negatív hatások ne váljanak magától értetődővé.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan hat a globális felmelegedés a világ egyik leggyönyörűbb korallzátonyára, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.























