Szédítő mélység felett vezet a híd, a helyiek szerint az ördög építette

Olvasási idő kb. 3 perc

Svájcról először mindenki a csokira, az órára és, igen, a hegyekre asszociál. Jogosan. Ebben az országban számos olyan hely van, ahol rácsodálkozhatunk a különböző természeti vagy éppen ember alkotta szépségekre.

Akadnak olyan látványosságok is, amelyek ötvözik e kettőt: a Reuss folyó völgyében, a Schöllenen-szurdokban van egy híd, amelyen átkelés közben összeszorulhat a gyomrunk. A völgyet körülvevő hegyek a folyó fölé magasodnak, és olyan mélység van a lábunk alatt, hogy beleszédülünk. Ha pedig ismerjük a híd legendáját, biztosan beleborzongunk ebbe a néhány percbe.

Több híd is épült a szurdok felett

1230 körül egy fából készült híd kötötte össze a szurdok két oldalát, de akkor azért nem volt életbiztosítás átkelni rajta, vagy azért, mert megszédít az iszonyú mélység, vagy azért mert a folyó vízállása olyan magas, hogy elsodor minket. Ez a fahíd a napóleoni háborúk során annyira megsérült, hogy újjá kellett építeni, amit az 1820-as években meg is tettek, illetve később, az 1950-es években már egy modern híd épült a régi kőhíd mellé. 

Az 1950-es években készült híd építése
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Az első híd stratégiai fontosságú volt, mert ezzel nyílt meg a Gotthard-út, az Alpok egyik fontos kereskedelmi útvonala, illetve politikai szempontból is lényeges volt, mert ez lett az összekötő kapocs a helyi kis közösségek között, amelyek később a Svájci Konföderáció elődjét alkották. 

Mindhárom hidat az Ördög hídjának nevezik

Mi, emberek, már csak ilyenek vagyunk, ha találunk egy izgalmas nevet valaminek, azt nehezen engedjük el. De az eredeti hidat övező legenda annyira megmaradt a köztudatban, hogy ma már nem is lehetne változtatni rajta. No, de hogyan épült fel a híd? Az ősi történet szerint a 13. században, a szurdokhoz közeli Andermatt falu lakói képtelenek voltak megépíteni maguk a hidat, ezért az ördög segítségét kérték. 

Azt viszont jól tudjuk, hogy az ilyenfajta szövetségeknek ára van, így volt ez ebben az esetben is: az ördög a híd megépítéséért cserébe annak a lelkét kérte, aki először áthalad a hídon.

A falubeliek természetesen beleegyeztek a feltételbe, meg is épült a híd, ám amikor az ördög jött, hogy behajtsa a jussát, az emberek egy rémült kecskét küldtek át a hídon. Erre az ördög úgy begurult, hogy fogott egy hatalmas sziklát, amit a hídra akart dobni, hogy lerombolja. Ekkor viszont egy idős asszony kereszttel a kezében elijesztette, és az ördög eldobta az óriási követ. 

A szikla, amit az ördög a hídra akart dobni, hogy elpusztítsa
Fotó: Wikimedia Commons

Ez a szikla még mindig ott van Göschenen falu közelében, ám valamelyest el kellett mozdítani az autópálya építése miatt, és ez meglehetősen sokba került a svájciaknak. Ám az alagút előtt, ami átvezet a hegyen, található egy modern kori festmény, ami a legendát örökíti meg: az ördögöt és a szerencsétlen kecskét. Ha arra visz az utad, mindenképp nézd meg.

Az ördög nem csak hidakkal üzletel, a hiedelmek szerint megszállhatja az emberek testét is. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen valójában egy ördögűzés, olvasd el ezt a cikkünket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.