Egy nem létező állattól retteg az egész ország

Olvasási idő kb. 2 perc

A Loch Ness-i szörnytől kezdve a chupacabrán át számtalan teremtényről hallottuk a legendákat, a rémtörténeteket, esetleg dokumentumfilmeket is láttunk a témában. Ezek mind arra keresik a választ, hogy valóban léteznek-e ezek a fenevadak, és olyan félelmetesek-e, mint amilyennek gondoljuk őket.

Nos, Ausztráliának is van egy ilyen állata, a koalára emlékeztető, ám sokkal vérszomjasabb lény, ez pedig nem más, mint az ugrómedve (angolul drop bear). Ahogy a neve is sejteti, magas fákról ugrik az áldozatára, így támad. Legalábbis ezt mondják sokan. Nézzük, mi az igazság!

Senki nem látta, de mindenki hallott már róla egy sztorit 

Ha van ausztrál ismerősünk, kérdezzük meg, hogy látott-e már ugrómedvét. A válaszon meg fogunk lepődni, ugyanis az feltehetően valami olyasmi lesz, hogy „én nem, de egy barátom testvére igen”, vagy „én nem, de rémlik, hogy olvastam az újságban valakiről, akit megtámadott”. 

Vagyis így terjed a pletyka, amivel egyébként az ausztrálok, mármint akik tudják, hogy az ugrómedve nem létezik, előszeretettel ijesztgetik ezzel egymást, a külföldieket meg még inkább. Nem azt fogják mondani, hogy „vigyázz azzal a randa, nagy szőrös pókkal”, vagy hogy „a sárga színű kígyót  kerüld el”. Nem. Azt fogják sejtelmesen mondani, hogy „óvakódj az ugrómedvétől!”

Innen ered a legenda

Az ugrómedve legendája feltehetően szájhagyomány útján terjedt, generációról generációra szállt, de a fantasztikus lény első írásos dokumentálása mindössze néhány évtizedre nyúlik vissza, abban is csak megemlítik az állatot. Az egyik ilyen rejtélyes mondat, amely 1982-ben jelent meg a Canberra Times című ausztrál lapban, a születésnapi jókívánságok között: „Tam, óvakodj az ugrómedvéktől, sok szeretettel, Clint.” 

Hogy ki ez a két személy, arról semmit nem lehet tudni.

Egy másik, hiteles dokumentációnak semmiképp nem nevezhető, inkább az ugrómedve kiparodizálása az a humoros jelenetsor, amit az általunk Krokodil Dundee-ként ismert Paul Hogan egy show-jában láthatunk. A műsor a hetvenes-nyolcvanas években ment az ausztrál tévében, és az adott részben Hogant egy fiktív helyszínen „támadja meg” az ugrómedve. 

Olyan, mint a vasorrú bába

Az ugrómedve tipikusan az a teremtmény, amivel jól lehet ijesztgetni a gyerekeket, például egy kempingezés alkalmával: „Ne kószálj el a táborból, mert jön az ugrómedve, és elkapja a grabancodat!”. Kísértetiesen hasonlít a „ne tegyél rossz fát a tűzre, mert éjszaka jön a vasorrú bába, és ellátja a bajodat”. 

Ez a kép sem valódi ugrómedvét ábrázol, csupán a koala egy ijesztő verzióját
Fotó: Wikimedia Commons

Ez az ijesztgetés azért főként a falvakban vagy vidéki településeken volt jellemző, a városokban feltehetően csak a házak tetejéről csaphatott volna le ez a szörnyűséges fenevad. Ami szintén izgalmas, hogy bármilyen ábrázolást nézünk, az ugrómedve a kedves, lassúcska koalára hasonlít; az a különbség, hogy hegyes fogai vannak, és gonosz a tekintete. 

A legendák kedvelőinek ajánljuk a chupacabráról szóló cikkünket, itt olvashatod el.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.