Veszélyes fenevad ez az ártatlan tekintetű madár: krokodilokat is eszik

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem nagyon lehet hozzá hasonló állattal találkozni a földön: különleges csőrével olyan, mintha egy őslény volna, pedig máig létezik a papucscsőrű madár. Külleme mellett azonban természete miatt is a világ igencsak érdekes teremtményének számít.

Nem is nagyon kell más bizonyíték arra, hogy a madarak a dinoszauruszoktól származnak, mint a papucscsőrű madár. Kifejezetten őskori a megjelenése, ádáz tekintete és hatalmas mérete miatt sokszor ez a madár is fontos látványossága az afrikai utazásoknak – már ha sikerül találni egyet. 

Lesből támad a félelmetes madár

A papucscsőrű madár (Balaeniceps rex) Afrika mocsaras területein él, azon belül is a papiruszmocsarak a legkedveltebb élőhelyei. Ilyen jellegű terület Szudánban, Zambiában, Zimbabwében, Kongóban, Ugandában és Tanzániában található, ám az emberi tevékenységek miatt ezek száma egyre csökken. Ennek következtében a papucscsőrű madár egyedszámát mára mindössze 5000 és 8000 közé teszik. Pár éve Botswanában is találtak egy elszigetelt populációt.

A félelmetes madár akár 1,5 méter magasra is megnő, 30 centiméteres csőre pedig a harmadik legnagyobb a világon. A gödényalakúak rendjébe tartozó legtöbb madárral ellentétben nincsenek úszóhártyái a lábujjai között, így nem is úszva szerzi táplálékát. Lesből támad – mozdulatlanul várja, hogy elé kerüljön áldozata, majd villámgyorsan lecsap.

Idézőjel ikon

Olykor még szárnyát is kitárja, hogy a kellemes árnyékkal csalogassa közel a halakat.

Leggyakrabban harcsaféléket ejt el, ezek a halak jelentik táplálékának mintegy 70 százalékát, ám tulajdonképpen mindent megtámad, ami 80 centiméternél kisebb – halakat, kétéltűeket, hüllőket, így fiatal vagy bébikrokodilokat is.

Az óriástukán csőre a legnagyobb
Fotó: Kevin Schafer / Getty Images Hungary

A legnagyobb és legfurcsább csőrök

Testméretéhez viszonyítva a legnagyobb csőre az óriástukánnak van – testfelülete harmadát adja. A csőr akár 19 centiméteres is lehet, nagy mérete a kutatók szerint segít szabályozni az állat testhőmérsékletét.

A leghosszabb csőr – megint csak testmérethez képest – egy egészen pici madárhoz tartozik, a szuronyos kolibrihez. Tizenkét centiméterével a csőr hosszabb, mint az állat teste. Segítségével az olyan hosszú és keskeny virágok nektárját is ki tudja szippantani, amelyekhez más madár nem fér hozzá.

Noha nem rekorder, érdemes megemlíteni az orrszarvú pelikánt is. Közel 40 centiméteres csőrének két érdekessége is van: egyrészt torokzsákjában akár 10 liter vizet is el tud tárolni, másrészt tavasszal, a párzási időszakban kis szarvat növeszt a csőre tetejére, ami később – párosodás után – leesik.

Nem jó hír másodszülöttnek lenni

papucscsőrű madár alapvetően magányos, ám a párok monogám kapcsolatban élnek, a nőstény egyszerre akár három tojást is rak hatalmas, sokszor akár három méter átmérőjű fészkébe. Nagy melegben a szülők arra is használják óriási csőrüket, hogy vizet locsoljanak a tojásokra, így hűtve azokat. Általában azonban csak egyetlen fióka éri meg a felnőttkort, az elsőszülött. Ő ugyanis az esetek többségében a legnagyobb, és ezt ki is használja: eleszi testvérei elől a táplálékot, sőt, sokszor magukat a rokonokat is elfogyasztja.

Az anyjuk ezzel nem foglalkozik, semmit sem tesz azért, hogy megvédje a kisebb, gyengébb fiókákat, amelyek tulajdonképpen csak „B tervként” születnek meg, arra az esetre, ha az elsőszülöttel történne valami.

Saját családja van

A madarat sokáig papucscsőrű gólyának hívták, és a gólyaalakúak rendjébe is tartozott, ám 2014-ben egy kutatócsapat Erich D. Jarvis vezetésével alaktani és DNS-vizsgálatok eredményeit feldolgozva arra jutott, hogy inkább a gödényalakúak közé kellene tartoznia. Át is tették ide az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusának jóváhagyásával. A papucscsőrű madár rendszertani családjába, a papucscsőrűmadár-félék közé ez az egyetlen ma is élő faj tartozik. (Két olyan fajjal osztozik ezen a családon a papucscsőrű madár, amelyek mintegy 34 millió évvel ezelőtt, a kora oligocén – Goliathia andrewsii, illetve mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a kora miocén – Paludavis – korban tűntek el.)

Ennek a félelmetes madárnak több példányát is hazaküldte Kittenberger
Fotó: Ondrej Prosicky / Getty Images Hungary

Így került Magyarországra több kitömött példány

A Magyar Természettudományi Múzeumban olykor napjainkban is megtekinthető egy kitömött papucscsőrű madár. Ahogy sok más, korábban ismeretlen faj leírása és bemutatása, a különleges madár példánya is Kittenberger Kálmánnak köszönhető. A magyar Afrika-kutató, zoológus és vadász körülbelül 16 évet töltött a kontinensen, különféle expedíciókon. Annyira szegény családból származott, hogy szülei taníttatását sem tudták állni – Kittenberger segédpreparátorként dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban, miközben a tanárképző főiskolára járt.

Idézőjel ikon

Bár a műhely sarkában aludt, hogy így is spóroljon, 12 forintos bére nem volt elég arra, hogy Budapesten megéljen belőle.

Többször majdnem véget vetett életének, végül inkább abbahagyta tanulmányait, és elszegődött egy csángó faluba, Tatrangba tanítónak. Első afrikai útját annak köszönhette, hogy Madarász Gyula ornitológus beajánlotta egy bácskai földbirtokosnak, Damaszkin Arzénnak, aki preparátort keresett. Utazása költségeit a Nemzeti Múzeum állta, sőt, még fizetést is adott neki cserébe azért, hogy gyűjteményeket küldjön haza.

Kittenberger be is tartotta, amit ígért: 57 ezer ízeltlábút, 3500 madarat és 240 emlőst postázott, ezek adták a múzeum Afrika-kiállításának gerincét. A zoológus-vadász több papucscsőrű madarat is elejtett, melyek nagy részét hazaküldte – expedíciói finanszírozására olykor másnak is eladott néhány állatot. Így kerülhetett például Kittenberger által elejtett papucscsőrű a New Yorkban található Amerikai Természettudományi Múzeumba és a londoni Természettudományi Múzeumba is. Talán legfontosabb, ugandai gyűjtését az első világháború kitörésekor lefoglalták, és a tudós hat éven keresztül egy indiai fogolytáborban raboskodott. 1956-ban az utcai harcok során az Állattár Baross utcai épületét sajnos gyújtóbomba-találat érte, és a tűzvészben a madárgyűjtemény – és így a Kittenberger által gyűjtött szinte összes madár – teljesen megsemmisült. Gyűjteményének pusztulását az Afrika-kutató két évvel élte csak túl, 1958-ban elhunyt.

Ha szívesen olvasnál még magyar felfedezőkről, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.