Mindent tarra rág a japán kártevő: ellensége sincs hazánkban

Olvasási idő kb. 2 perc

Japánból származik, és nincs természetes ellensége Európában a japán cserebogárnak, amely bármikor megjelenhet Magyarországon is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri: aki találkozik vele, késlekedés nélkül jelentse.

Zárlat alá eső kártevő jelenhet meg Magyarországon – figyelmeztet a Nébih. A japán cserebogár már több európai országban felbukkant, vált jelentős kártevővé és okozott komoly károkat – derül ki az Agrárszektor írásából. Az Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban, Portugáliában és Svájcban is küzdenek ellene, Magyarországon szerencsére eddig még nem észlelték a jelenlétét. Ez azonban bármikor megváltozhat, hiszen a rovar személy- és áruszállítás révén könnyen átlépi az országhatárokat. Szlovéniában például nemrég jelent meg először.

Mint azt a neve is mutatja, a bogár Japánból származik. Ott nem okoz különösebb problémát, hiszen természetes ellenségei kordában tartják a számát. Európában – így Magyarországon – azonban nincs természetes ellensége, így nagyon jelentős károkat tud okozni. Már lárvakorától kezdve pusztít: nagy egyedsűrűségben tarrágást is okozhat. Elsősorban a növények levelét, virágát fogyasztja, de kedvelt táplálékai az érett gyümölcsök is, így a szilva, a málna és az alma sincs tőle biztonságban. Aránylag könnyen felismerhető a kártétele, hiszen

Idézőjel ikon

a bogarak a levélnek csak az erek közötti részét fogyasztják el.

A levelek erét meghagyja a Japánból érkezett kártevő
Fotó: JJ Gouin / Getty Images Hungary

Ha megjelenik a japán kártevő, kötelező bejelenteni 

A japán cserebogár úgynevezett zárlati kártevő az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a rovart kötelező elpusztítani, észlelését pedig bejelenteni a Nébihnek. Megkülönböztetése a hazánkban előforduló más cserebogárfajoktól nem egyszerű: lárvakorában szabad szemmel lehetetlen, csak mikroszkópos vizsgálat segítségével különíthető el. A kifejlett bogárral már kicsit egyszerűbb a helyzet: feje és tora fémes zöld színű, szárnyfedője pedig rézbarna. Az azonosításban sokat segíthet, hogy a potroh mindkét oldalán jellegzetes fehér szőrcsomókból álló mintázat húzódik.

Nem ez az egyetlen kártevő, ami az utóbbi időben megjelent a magyar földeken, erdőkben. Nemrégiben érkeztek hírek a többi között olaszsáskák tömeges elterjedéséről, csipkéspoloskák pusztításáról és elszaporodó mezei pockokról.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?