Ennyit dolgoznak uniós összehasonlításban a magyarok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az erős középmezőnybe tartozik Magyarország a heti munkaórákat tekintve, ám egy friss európai felmérés szerint jelentős eltérések mutatkoznak az országok között.

Átlagosan 36,1 órát dolgoztak 2023-ban a 20-64 év közöttiek, főállásában tehát ennyi a tényleges heti munkaideje egy munkavállalónak az Európai Unióban (EU). Az Eurostat felmérése szerint azonban

a tagállamok munkaideje tekintetében nem kis különbségek mutatkoznak.

EU-s felmérés: ennyit dolgoznak a magyar munkavállalók 

Annyi biztos, hogy a leghosszabb munkaheteket Görögország tudhatja magáénak, aktív állampolgárai hetente 39,8 órányit dolgoznak. Pár tíz perccel marad le utánuk Románia, amely munkavállalói 39,5 órát húznak le egy héten. Őket követik a szintén dolgos lengyelek 39,3 órával, utánuk pedig a bolgárok pontosan 39 órával.

Noha a magyarokra sem lehet azt mondani, hogy nem szeretnek dolgozni, mégis több mint egy órával lemaradnak le a negyedik helyezettől:

Idézőjel ikon

munkavállalóink átlagosan 37,8 órát dolgoznak egy héten.

A legrövidebb munkahetet Hollandiában regisztrálták, az ország aktív dolgozói 32,2 órányit dolgoznak egy héten. Őket követi Ausztria 33,6, majd 34 órával Németország. 

A legtöbb heti munkaóra az EU-ban a görögöké
Fotó: Paul Bradbury / Getty Images Hungary

A mezőgazdaság nyerte a versenyt

Érdekes adat továbbá az is, hogy 2023-ban melyek voltak a leghosszabb munkahetet jegyző gazdasági tevékenységek. E szerint a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat 41,5 tényleges munkaórát tudhat magáénak, 39,1-et a bányászat és kőfejtés, 38,9 órát pedig az építőipar. A legrövidebb munkaheteket a háztartások munkaadói – 26,7 óra –, az oktatás – 31,9 óra – és a művészet, szórakozás és szabadidő – 33 óra – adják.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.