Ez az ember terjesztette el, hogy a holdra szállást meghamisították

Olvasási idő kb. 5 perc

Minden alkalommal, amikor valami szokatlan és nagy dolog történik a világban, óhatatlanul akad valakinek azzal kapcsolatban ellenvetése, még akár a számos meglévő bizonyíték ellenére is. Az egyik ilyen jelentős horderejű esemény a holdra szállás volt, ami talán a világ legnagyobb összeesküvés-elméletét generálta.

Bár a holdra szállás több mint ötven éve történt, még mindig megmozgatja a közvéleményt. Hogy mi tartja még mindig életben a témát? Egyrészt óriási szerepe van a véleményformálásban a médiának, másrészt igen jelentős hatása van az internetnek is, melynek segítségével ma már bárki közkinccsé teheti a véleményét, ráadásul egy minden eddiginél jóval szélesebb körben. De vajon mi lehet a tényleges oka annak, hogy még napjainkban is sokan úgy gondolják, hogy a holdra szállást meghamisították? Kitől ered ez a gondolat?

Egy röpirat robbantotta ki a botrányt

Az egész összeesküvés-elmélet egy Bill Kaysing nevű férfival kezdődött, és az ő röpiratával, amely „Amerika 30 milliárd dolláros csalásáról” szólt... Míg 400 ezer NASA-alkalmazottra és alvállalkozóra volt szükség ahhoz, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben a Holdra szálljon, addig elég volt egyetlen ember, hogy elterjessze, és elültesse a bogarat az emberek fülében, hogy a holdra szállás csak álhír volt. 

Az amerikaiak holdra szállását egy röpiratban kérdőjelezték meg először
Fotó: photovideostock / Getty Images Hungary

A megérzés végül meggyőződéssé vált, mondván, az Egyesült Államoknak nem volt megfelelő technikai háttere ahhoz, hogy feljusson a Holdra, és onnan vissza is érkezzen. A feltételezést mindenképpen hitelesítette, hogy Kaysingnek, ha csekély mértékben is, de köze volt az Egyesült Államok űrprogramjához, miután 1956 és 1963 között annak a cégnek az alkalmazottja volt, amely a rakétahajtóművek tervezésében segédkezett. Bill Kaysing 1976-ban adta ki a „Mi soha nem mentünk a Holdra: Amerika harmincmilliárd dolláros csalása” című röpiratot, amely nevetséges elméletek segítségével keresett bizonyítékot az amerikai űrprogram lejáratására. Ennek ellenére elméletét sikerült elültetnie sokak fejében, hiszen a félrevezetés gondolata a mai napig témát ad a hollywoodi játékfilmkészítőknek, a dokumentumfilmeseknek, illetve a különféle internetes fórumokon véleményt cserélőknek. 

A gondolat, hogy a holdra szállást meghamisították, annak ellenére virágzik, hogy rendkívüli mennyiségű bizonyíték támasztja alá, 1969-ben ember járt a Holdon.

A digitalizáció táplálja az összeesküvés-elméletet

Az összeesküvés-elmélet immár több mint öt évtizede tartja magát. Népszerűségét csak fokozza az internet adta, korlátok nélküli kommunikáció lehetősége. Élen járnak ebben a népszerű amerikai podcastok királyai, köztük Joe Rogan, aki maga is a kételkedők közé tartozik, valamint a youtuber Shane Dawson is. Ráadásul már egy New Jersey-i egyetemi professzort is lelepleztek amiatt, mert hallgatóinak azt állította, hogy a holdra szállás meg sem történt. 

Még mindig sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong és Edwin Aldrin a világon elsőként zászlót bontott a Holdon 1969-ben
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

A valóság tehát, ami miatt a Hold meghódítása a mai napig kétséget szül az emberekben, és ezt az érzést ébren tartja, nem más, mint az, hogy az internet lehetővé teszi, hogy minden eddiginél szélesebb körben minél többen elmondhassák azt, amit akarnak – vélik a társadalomtudósok, akik szerint az amerikaiak szeretik az összeesküvés-elméleteket. 

Éppen ezért lehetséges, hogy minden alkalommal, amikor valami nagy dolog történik, valakinek biztosan van ellenvéleménye.

A NASA sorozatos kudarca is kételkedésre ad okot

De nemcsak az amerikaiak, hanem a britek is szeretik az összeesküvés-elméleteket. Tavaly a This Morning című tévéműsorban egy vendég azzal érvelt, hogy senki sem járhatott volna a Holdon, mivel a Hold fényből van. Egy nemrég készült közvélemény-kutatás szerint minden hatodik brit egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a holdra szállást megrendezték. 

Érdekes adat, hogy a kételkedők aránya sokkal nagyobb a huszonéves és a harmincas éveiben járó fiatalok, mint az 55 év felettiek körében.

A szkeptikusok gyanakvását még ma is főként a Kaysing által felvetett gondolatok táplálják. Ilyen például, hogy a Holdon készült képeken nem látszanak csillagok; nincs robbantásra utaló kráter a leszálló egység alatt; továbbá az árnyékok vetülését is megkérdőjelezi. Kaysing 2005-ben bekövetkezett haláláig kitartott elmélete mellett, melyet azzal is alátámasztott, hogy a NASA-t bizonyítottan gyakran rosszul irányították, és a minőség-ellenőrzés is többször hagyott maga után kívánnivalót.

A kételkedők a csillagokat is hiányolják a Holdon készült képekről
Fotó: Nasa / Getty Images Hungary

Tény és való, hogy míg a szovjetek 1957 októberében fellőtték a Szputnyik 1-et, majd egy hónappal később a Szputnyik 2-t, addig az Egyesült Államok űrprogramja egyáltalán nem létezett. A NASA-t 1958-ban alapították, és már 1961 májusában sikerült Alan Shepardot az űrbe juttatni. Majd, amikor John F. Kennedy bejelentette, hogy az Egyesült Államoknak „el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized lejárta előtt embert juttasson a Holdra, aki épségben vissza is jön a Földre, a vállalás igen kockázatosnak tűnt. 

A hatvanas évek közepére a NASA az Egyesült Államok szövetségi költségvetésének több mint 4 százalékát emésztette fel, ennek ellenére a szovjetek mégis több elsőséget értek el.

1963-ban felküldték az első nőt az űrbe, 1965-ben pedig megtették az első űrsétát. Ezzel szemben az amerikaiak sorozatos kudarcot éltek át, köztük egy kilövést, amelyben három űrhajós is meghalt.

Nem az a lényeg, hogy mi nem történt meg

A holdra szállás hitelességét megkérdőjelezik továbbá azok a tévé-, mozi- és dokumentumfilmek is, amelyek különféle effektusok alkalmazásával rekonstruálják a kétséget adó történelmi pillanatot. Ezek az alkotások sokakban kétséget szültek, és statisztikai adatokkal mérhetően megnövelték a kételkedők számát, a NASA-t pedig sokszor magyarázkodásra, bizonyítgatásokra kényszerítették.

A Hold-hoax-elméletek általában arról szólnak, hogy mi nem történt meg, nem pedig arról, hogy mi történt valójában.

A kételkedők megosztottak abban, hogy a korábbi Apollo-, Mercury-, Gemini- és Atlas-küldetések is hamisítványok voltak-e vagy sem, hogy Lajka vagy Jurij Gagarin valóban járt-e az űrben, és milyen szerepet játszott az összeesküvés-elmélet beágyazódásában filmjeivel Stanley Kubrick. Mindenesetre érdekes, hogy míg a szkeptikusok első generációját a harag motiválta, manapság sokkal inkább az unalom teszi ezt. Mindez megerősíti azt az elméletet, hogy az összeesküvés és a szórakoztatás közötti határ nem túl éles. Bár ez nem nyugtatja meg azokat, akik érintettek voltak a holdra szállás kapcsán, be kell látni, hogy ez a fajta összeesküvés-elmélet bizonyos értelemben ártalmatlan, legalábbis azokhoz az elgondolásokhoz képest, amelyek például az oltásokról szólnak. 

A Szovjetunió leleplezhette volna a csalást

És nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a Szovjetuniónak akkoriban meg lett volna az eszköze arra, hogy az amerikaiakat leleplezze, ha akarja. Egy orosz űrhajós, Alekszej Leonov így emlékezett vissza az amerikaiak holdra szállására: „Ott voltunk a 32103-as szovjet katonai bázison, Istenre esküszöm, hogy ott ültünk keresztbe tett ujjainkkal. Reméltük, hogy a srácoknak sikerül. Azt akartuk, hogy ez megtörténjen. Ismertük azokat, akik a fedélzeten voltak, és ők is ismertek minket.”

A történelem másik nagy rejtélye a trójai faló valódisága. V ajon csak legenda, vagy valóban létezett? Olvasd el az erről szóló cikkünket, hogy megtudd, hogyan vélekednek a görögök találmányáról a történészek.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.